Repedezni látszik az amerikai rendszer egyik legfontosabb tartópillére, történelmi mélypontra zuhant a kapitalizmusba, a demokráciába és az „amerikai álomba” vetett bizalom. Egy friss felmérés szerint az amerikaiak többsége már úgy érzi, hogy az ország hanyatlásnak indult – ami a belpolitikai mellett geopolitikai következményekkel is járhat.
A The Wall Street Journal és a NORC legújabb felmérése szerint az amerikaiak kevesebb mint a fele véli úgy, hogy a kapitalizmus nagyon jól vagy viszonylag jól működik, ez az arány egy évtizeddel ezelőtt még 60 százalék volt. Emellett csak 35 százalék biztos abban, hogy az ország lehetőséget kínál az embereknek arra, hogy jó állást szerezzenek és megvalósítsák az amerikai álmot.
Az kormányzati rendszerbe vetett bizalom még ennél is alacsonyabb, csupán a megkérdezettek 12 százaléka szerint működik jól a demokrácia és mindössze 16 százalék gondolja úgy, hogy az átlagpolgároknak jelentős befolyásuk van a politikára.
Július 4-én Trump Amerika nagyságát kiemelő beszédet tartott, tisztelettel adózott a nemzet háborús hőseinek és történelmi alakjainak, köztük Davy Crockettnek, Theodore Rooseveltnek és a polgárháborús hős William Carney-nak, az első olyan fekete embernek, akit a Kongresszusi Becsületrenddel tüntették ki.
A közvélemény-kutatás azonban azt mutatta, hogy az amerikaiak kevesebb mint 40 százaléka büszke hazája történelmére.
Hanyatló Amerika
A felmérés résztvevőinek valamivel több mint a kétharmada hisz abban, hogy az a nemzet, amely feltalálta a repülőgépet és az internetet, illetve amely a második világháborúban a szövetségeseket győzelemre vezette, jelenleg hanyatlásban van. Körülbelül 60 százalék véli úgy, hogy az ország legjobb napjai elmúltak, ráadásul e témákban a republikánusok többsége egyetértett a demokraták és a függetlenek jelentős részével. Emellett a 2020-as hasonló közvélemény-kutatásokhoz képest romlott azoknak az aránya, akik szerint a demokrácia nem működik jól vagy egyáltalán nem működik.
Más kérdésekben a pártok véleménye jobban eltért egymástól.
A republikánusok kétharmada azt mondta, nagyon büszke hazája történelmére, ami háromszorosa a demokraták arányának. Az előbbiek kiemelkedtek az Amerika kivételességébe vetett hitük terén is, azaz abban, hogy az Egyesült Államok egyedülálló vagy felsőbbrendű a nemzetek között. A republikánusok közel fele szerint az USA a világ összes többi országa felett áll, szemben a demokraták mindössze 8 és a függetlenek 13 százalékával.
Azok az értékek, amelyek egykor a legtöbb amerikait egyesítették, ma már kevésbé számítanak fontosnak. A felmérés résztvevőinek mintegy 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a hazafiság nagyon fontos számára, ami jelentős csökkenés a 2019-es The Wall Street Journal/NBC News felmérésben mért több mint 60 százalékhoz képest. Kevesebb mint egyharmaduk állítja a vallást nagyon fontosnak tartja, ami szintén visszaesés a 2019-es felmérésben mért körülbelül 50 százalékhoz képest.
A mostani közvélemény-kutatás rávilágít a változás okaira is: sokan úgy érzik, hogy az amerikai társadalmi szerződés már nem működik, a közintézmények pedig nem teljesítik az ígéretüket. A fiatalabb amerikaiak sokkal pesszimistább képet alkottak az országról, mint az idősebbek, és kevésbé gondolják fontosnak a hazafiságot, a vallást és más, egykor az országot egyesítő értékeket.
Megrendült a kapitalizmusba vetett hit
Amikor a The Wall Street Journal 2015-ben a kapitalizmusról kérdezett, a válaszadók mintegy 37 százaléka vélte úgy, hogy az nem működik jól vagy egyáltalán nem működik, ehhez képest a mostani felmérésben ez az arány 51 százalékra emelkedett. A demokraták előválasztásain a múlt héten Coloradóban és a múlt hónapban New York Cityben a választók eltávolították a centrista vezetőket, helyettük pedig azokat választották, akik demokratikus szocialistának nevezik magukat, vagy akik a kormánynak általános egészségügyi ellátást és egyéb szolgáltatásokat kellene biztosítania, gyakran a gazdagok megadóztatásával. Maga Trump is egy olyan populista programmal jutott hatalomra, amely szerint a gazdasági rendszer becsapta a munkásosztályt.
Bár az új felmérés nem vizsgálta a szocializmus támogatottságát, megállapította, hogy az amerikaiak körülbelül háromnegyede túlzottnak ítéli a milliárdosok és a nagyvállalatok hatalmát. Mintegy 52 százalék egyetértett azzal, hogy a cégek túlzott hatalma a munkavállalók és a fogyasztók rovására jön létre, ezért a kormánynak korlátoznia kellene azok befolyását, sőt részt kellene vennie egyes vállalkozások irányításában is.
A felmérésben résztvevők támogatták a hagyományos elveket, amelyek Washingtonban politikai csatározások középpontjában állnak. A válaszadók kétharmada szerint az egyház és az állam szétválasztása rendkívül vagy nagyon fontos Amerika nemzeti identitása szempontjából. Trump vallásszabadsági bizottsága egy múlt hónapban készült jelentéstervezetben kijelentette, hogy az egyház és az állam szétválasztását félreértették, ezért felkérte az igazságügyi minisztériumot, hogy tisztázza a fogalmat annak érdekében, hogy az amerikaiakat ne akadályozzák meg a hitük kifejezésében.
A válaszadók 58 százaléka támogatta a születési jogon alapuló állampolgárságot, vagyis azt, hogy szinte minden, amerikai földön született gyermek amerikai állampolgár legyen. Trump a múlt héten felkérte a kongresszust, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel, miután a Legfelsőbb Bíróság érvénytelenítette azt a végrehajtási rendeletét, amelynek célja ennek korlátozása volt.
A válaszadók közel 60 százaléka szerint a bevándorlás többet segít az Egyesült Államoknak, ami alátámasztja a közvélemény-kutatások számait, miszerint a bevándorlás támogatottsága nőtt azóta, hogy Trump 2017-ben hivatalba lépett, és a legális, valamint az illegális migráció is csökkenteni akarta.
Viszont 14 százalékponttal többen vélekedtek úgy, hogy az országban a faji viszonyok inkább rosszak, ami sokkal kevésbé pesszimista hozzáállás, mint 2020-ban, közvetlenül George Floyd minneapolisi rendőrség általi meggyilkolása után, amikor a faji viszonyokra vonatkozó negatív vélemények 45 ponttal felülmúlták a pozitívakat. Az afroamerikaiak jóval kedvezőtlenebb véleményt fogalmaztak meg, mint más csoportok.
Mindkét párt tagjai úgy vélik, hogy a pártpolitika nem elég hangsúlyos, a válaszadók közel háromnegyede szerint pedig az ország annyira megosztottá vált, hogy kormány már nem képes megoldani a súlyos problémákat.
Valami megváltozott…
A felmérésből az derül ki, hogy ezúttal nem egyetlen kormány vagy politikai ciklus népszerűségéről van szó, inkább az amerikai rendszer alapintézményeibe vetett bizalom gyengüléséről. Ha a lakosság többsége már nem hisz abban, hogy a kapitalizmus társadalmi mobilitást biztosít vagy hogy a demokratikus berendezkedés az átlagemberek érdekeit képviseli, az megingatja a rendszer legitimációját. Pedig az USA politikai stabilitását az alkotmányos intézmények mellett az a széles társadalmi konszenzus biztosította, miszerint a rendszer – a hibái ellenére – lehetőséget kínál a felemelkedésre. Az amerikai gazdasági modell évtizedeken keresztül a szabadpiacra és a vállalkozói szabadságra épült, ám ha a társadalom többsége úgy érzékeli, hogy az elsősorban a nagyvállalatoknak és a milliárdosoknak kedvez, a középosztály és a munkavállalók viszont veszítenek, az növeli az állami beavatkozás iránti igényt. Ez nem feltétlenül jelenti a kapitalizmus elutasítását, inkább az átalakítására irányuló társadalmi nyomást, ami erősebb versenyjogi fellépésben, újraelosztási intézkedésekben vagy a stratégiai ágazatok fokozott szabályozásában ölthet testet.
Mindebből az is kiolvasható, hogy a populista politika általános jelenséggé vált: a válaszadók jelentős része úgy érzi, hogy a hagyományos politikai elit nem képes képviselni az érdekeiket, ami egyszerre kedvezhet a jobb- és baloldali rendszerkritikus mozgalmaknak. Donald Trump politikája éppúgy erre az elégedetlenségre épít, mint a Demokrata Párt progresszív szárnyának gazdasági programjai. Emellett látható egy generációs vonal is: a fiatalok már nem bíznak kellőképpen az intézményekben, kevésbé kötődnek a hagyományos értékekhez és sokkal pesszimistábban ítélik meg az ország jövőjét, ami a politikai kultúra hosszú távú változását vetíti előre. Ha egy nemzedék már nem tekinti magától értetődőnek az „amerikai álom” vagy a kivételesség elvét, az évtizedek múlva átalakíthatja az Egyesült Államokat.
Ráadásul egy olyan társadalom, amely a saját intézményeiben sem bízik, az nem tudja megfelelően támogatni a költséges nemzetközi szerepvállalást.
Ugyanakkor a felmérés értelmezésekor fontos az óvatosság, hiszen az amerikai társadalomban a politikai intézményekkel szembeni bizalmatlanság nem új jelenség, a közvélemény pedig erősen reagál az aktuális gazdasági helyzetre és a politikai polarizációra. A mostani eredmények ezért részben ciklikus tényezőket is tükrözhetnek, azaz nem feltétlenül jelentenek visszafordíthatatlan, rendszerszintű hanyatlást.
Kapcsolódó:
Borítókép: Wikimedia Commons
