Két hónapnyi emelkedés után májusban ismét visszaesett a hazai építőipar teljesítménye. A megrendelésállományban ugyan látszanak a stabilizálódás jelei, de a tartós fellendülést az állami és magánberuházások élénkülése hozhatná el. Addig az ágazat legfőbb támasza a magabiztosan talpra álló lakáspiac felújítási igénye és a lakásépítések lehetnek.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint májusban az építőipari termelés volumene 10,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól – munkanaptényezővel kiigazítva a visszaesés 6,7 százalékos. A gyengélkedés nem csupán az éves összevetésben szembetűnő:
a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok alapján áprilishoz képest is 6,5 százalékkal esett vissza a kibocsátás.
A számok mögé nézve kiderül, hogy mindkét nagy építményfőcsoport zsugorodott, csak nem egyforma mértékben:
Az épületek építése enyhébben, 4,2 százalékkal csökkent, az egyéb építmények termelése ezzel szemben jelentősen, 21,9 százalékkal esett vissza.
Az egyéb építményeken belüli zuhanás elsősorban az út- és vasútépítésben mutatkozott: ez az alágazat önmagában 46,2 százalékkal termelt kevesebbet, ami közel 38 százalékponttal húzta le a teljes főcsoport eredményét. Itt feltehetően az olyan nagy projektek bázishatása is szerepet játszott, mint a Budapest–Belgrád-vasút magyar szakaszának pár hónappal ezelőtti befejezése. Egyetlen fényes pont akadt a szektorban:
a legnagyobb súlyú speciális szaképítési ágazat 12,4 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest.
Bizonytalan kilátások
A jövőbeli megrendeléseket előre jelző új szerződések volumene 21,9 százalékkal csökkent múlt év májusához képest. Ezen belül az épületekre kötött új szerződések viszonylag stabilak maradtak (3,6 százalékos csökkenés), habár az egyéb építményeknél itt is jelentős, 38,9 százalékos visszaesést mért a KSH. Van azonban egy biztatóbb szám is:
a teljes szerződésállomány május végén 7,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.
Ezen belül az épületekre vonatkozó állomány gyakorlatilag stagnál (+0,2 százalék), az egyéb építményeké viszont 10,9 százalékkal nőtt. Az év első öt hónapját összesítve azonban a mérleg így is negatív: a termelés 4,3 százalékkal marad el a tavalyi azonos időszakhoz képest.
A lakáspiac lehet a mentőöv
Az építőipar nehéz időszakon van túl, és bár a GKI legfrissebb elemzéséből az látszik, hogy egy kedvezőbb beruházási környezet középtávon élénkülést hozhat, a jelenlegi bizonytalanság közepette egyelőre a lakossági szegmens tűnik a legfontosabb stabilizáló erőnek. A hazai kis- és középvállalkozásoknak a legtöbb munkát biztosító lakáspiaci szegmens ugyanis határozott növekedési pályára állt.
Tavaly október óta mintegy 2090 milliárd forintnyi hitel áramlott a lakossági ingatlanpiacra,
ami rekordösszeg. Ennek nagy része ugyan használt lakások adásvételéhez kötődik, ám ez jelentős felújítási keresletet is generál. Az új építésekre felvett hitelek összege szintén emelkedik, az építési engedélyek száma pedig azt vetíti előre, hogy a lakásépítések is beindulnak.
Kiszámíthatóság, tervezhetőség
Juhász Attila, az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke a vg.hu portálnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a társasházépítési projektek egyértelműen húzzák a szektort, míg a családi házas fejlesztések valamelyest lemaradnak. Szerinte
pozitív lökést adhat a piacnak a frissen jóváhagyott, uniós forrásból finanszírozott bérlakásépítési program is, amelynek részletszabályaira a szakma már türelmetlenül vár.
Juhász Attila hozzátette azt is, hogy az ezt a piacot kiszolgáló építőanyag-kiskereskedelem forgalma júniusban 14 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának volumenét. A globális energiaárak megugrása ebben az alágazatban érdemi kihívást jelentett, amit a forint erősödése ellensúlyozott, így az év első felében az építőanyagárak mindössze 2,7 százalékkal emelkedtek a tavalyi év első feléhez képest, ami kiszámíthatóságot és tervezhetőséget ad az intézményin kívül a magánberuházóknak is.
Fotó: Freepik
Kapcsolódó:
