Washington és Brüsszel vámokkal és iparpolitikai intézkedésekkel próbálja fékezni Peking technológiai előretörését, egyelőre eredménytelenül. A kínai export új lendületet vett: júniusban 27 százalékkal nőtt, a mesterséges intelligencia világszintű térnyerése ugyanis növeli a keresletet a chipek, a szerverek és a számítástechnikai berendezések iránt – épp azokon a területeken, ahol Kína egyre meghatározóbb szereplővé válik.
Ismét túl erősre sikerültek a júniusi kínai külkereskedelmi adatok. Az export éves összevetésben 27 százalékkal bővült (jelentősen meghaladva az előzetes várakozásokat), ami érezhető gyorsulás a májusi 19,4 százalékos növekedéshez képest. Az import is nagyobb ütemben, 36 százalékkal emelkedett a májusi 27,4 százalék után, így összevetésben Kína júniusi kereskedelmi többlete 125,6 milliárd dollárra nőtt, szemben az előző havi 105,4 milliárddal.
Ami újdonságnak számít, az inkább az, hogy az óriási számok mögött főként az MI-boom áll. A külkereskedelmi adatok újabb ugrását ugyanis elsősorban a félvezetők árának az emelkedése idézte elő, amit az MI-beruházások világszerte tapasztalható robbanása táplál. Az év első hat hónapjában Kína 179,44 milliárd integrált áramkört exportált 177,28 milliárd dollár értékben, ami több mint 96 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.
Ritkán fordul elő, hogy egy ekkora volumenű iparág egyetlen év alatt megduplázza az exportját.
A chipek mellett hasonló tendencia figyelhető meg a számítástechnikai infrastruktúrában: az automatikus adatfeldolgozó gépek és alkatrészek – vagyis a számítógépek, a szerverek, a memóriamodulok és az egyéb számítástechnikai komponensek – exportja 41,3 százalékkal, 138,1 milliárd dollárra emelkedett az első fél évben. Az MI-rendszerek működéséhez teljes adatközpontokra, szerverparkokra, tárolórendszerekre és hálózati infrastruktúrára is szükség van, a jelek szerint pedig Kína ezeknek az ellátási láncoknak mind nagyobb részét képes kiszolgálni.
Az export növekedése ráadásul már nem korlátozódik a klasszikus elektronikai termékekre, gyorsuló ütemben nő az MI-alapú eszközök kivitele is. Az okosszemüvegek, a fordítóeszközök vagy a robotikus exoskeletonok a leginkább bővülő termékkategóriák közé tartoznak, vagyis (a kínai stratégiához alkalmazkodva) a mesterséges intelligencia már nem csupán a felhőszolgáltatások és a nagy nyelvi modellek világában jelenik meg, immár beépül a mindennapi fogyasztási cikkekbe is.
Figyelemre méltó az ipari robotika exportjának az alakulása is. Az első fél évben Kína 141 országba és térségbe értékesített ipari robotokat, amelyek kivitelének az értéke 18,6 százalékkal, 927 millió dollárra emelkedett. (Az ország tavaly története során először vált nettó exportőrré ezen a piacon.) Emellett jelentősen nőtt a sebészeti robotok és a robotporszívók exportja.
A szerkezeti átalakulás igencsak fontos a kínai gazdaság egészének szempontjából. Mivel az ingatlanszektor több éve tartó válsága visszafogja a belföldi fogyasztást és a beruházásokat, ezért Pekingnek szüksége van olyan növekedési motorokra, amelyek képesek ellensúlyozni a belső kereslet gyengeségét. A magas hozzáadott értékű export pontosan ezt a szerepet tölti be, az már más kérdés, hogy a nyugati országok a növekvő kereskedelmi hiányukat Kínával szemben hogyan próbálják egyre kétségbeesettebben kezelni.
Meddig nőhet még?
Földrajzi szempontból is érdekes eloszlás figyelhető meg: amíg júniusban a délkelet-ázsiai országokba irányuló kínai export közel 35 százalékkal nőtt, addig az Európai Unióba irányuló 18, Latin-Amerikába pedig 28 százalékot meghaladó bővülést mutatott. Még az Egyesült Államok felé is közel 14 százalékkal emelkedtek a szállítások, a Trump-féle vámok ellenére.
A kereskedelmi konfliktusok ugyanakkor nem tűntek el. Az USA és az Európai Unió aggódik a Kínával szembeni növekvő kereskedelmi hiány miatt, ezért vámokkal és exportkorlátozásokkal próbálják védeni az iparukat. Válaszul számos kínai vállalat a termelésének egy részét Európába vagy más régiókba telepíti át, Peking pedig intenzíven építi a kapcsolatait Délkelet-Ázsiával, Latin-Amerikával és Afrikával.
Ami a technológiai versenyt illeti, Kína ösztönzi a hazai fejlesztésű félvezetők alkalmazását a technológiai önellátás erősítése érdekében még akkor is, ha közben korlátozott körben engedélyezte az Nvidia H200 MI-gyorsítóinak értékesítését néhány kínai vállalat számára. Vagyis egyszerre törekszik a chipiparának felépítésére és a legfejlettebb külföldi technológiákhoz való hozzáférés fenntartására.
A mostani exportszámok azonban nem adnak okot az optimizmusra, mivel a robbanásszerű kivitelnövekedés csak addig folytatódhat, amíg a külföldi kereskedőknek igénye lesz rá. Az elektromos járművek és az MI-hez kapcsolódó termékek iránti kereslet nagymértékben függ a világgazdaság állapotától és a kereskedelempolitikai korlátozások alakulásától, ha ugyanis a globális növekedés lassul vagy újabb exportkorlátozások lépnek életbe, az igen érzékenyen érintheti Kína technológiai exportját és ezzel együtt az arra épülő kereskedelmi modellt. Makrogazdasági szempontból azonban az ázsiai nagyhatalom új fejlődési szakaszba lépett: az ország a mesterséges intelligencia korszakának hardverellátójaként tündököl, a globális technológiai versenyben kihasználva a fizikai infrastruktúrát biztosító államok előnyét.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Dreamstime
