Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter új szintre emelte a katonai harckészültség fogalmát: a Pentagon mostantól évente megméri a 30 év feletti katonák tesztoszteronszintjét. Aki pedig túl keveset termel, hormonpótlást kérhet. A védelmi minisztérium szerint ez a harci teljesítményről szól, az orvostudomány azonban ennél valamivel óvatosabb.
Pete Hegsethnek meglehetősen sajátos elképzelése van arról, hogyan kellene az amerikai hadsereget „a lehető legjobb” állapotba hozni. A hadügyminiszter ugyanis a napokban bejelentette, hogy a 30 év feletti katonáik évente kötelező tesztoszteronszűrésen esnek majd át. A fiatalabbak maguk kérhetik a vizsgálatot, az esetlegesen javasolt hormonpótló kezelés elfogadása pedig szintén önkéntes lenne. (Hegseth mindezt stílusosan egy High-T Department of War című videóban közölte.) „Megfelelő tesztoszteronszintre” van szükség ahhoz, hogy a katonák „magasan a legjobbat” nyújtsák – közölte. A Pentagon vezetője szerint, mivel az életkor előrehaladtával természetes módon csökken ennek a szintje, a hadseregnek kötelessége felismerni és kezelni a problémát. Azt ugyanakkor nem részletezte, hogy milyen tudományos kutatások támasztják alá a programot, milyen diagnosztikai küszöbértékeket alkalmaznának és mikor indulna a rendszer.
Ami igazán elgondolkodtatóvá és egy férfiaknak szóló életmódcsatorna marketinganyagához hasonlóvá teszi a történetet, az a kommunikáció. A hangsúly a „hatékonyság”, a „teljesítmény”, a „harcos” szón van, és a védelmi miniszter megfogalmazásában a katona „a legfontosabb taktikai előny”, ezért a hadseregnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy ezt az előnyt fenntartsa. Ez idáig még értelmezhető, a gond csak az, hogy az orvostudomány nem egészen így működik. A tesztoszteronszint valóban csökkenhet az életkor előrehaladtával, ez önmagában nem újdonság, de ebből következik-e az, amit Hegseth sugall, vagyis hogy
az alacsonyabb érték valamilyen módon automatikusan kezelendő problémát jelent.
Az amerikai Endokrinológiai Társaság jelenlegi irányelvei szerint a hipogonadizmus, vagyis a nemi mirigyek csökkent működésének a diagnózisát nem lehet pusztán egy alacsony tesztoszteronérték alapján felállítani. A szakmai szervezet tünetek és jelek, valamint következetesen és egyértelműen alacsony hormonszint együttes fennállását írja elő, ráadásul a diagnózist ismételt, reggeli vérvizsgálattal javasolja megerősíteni, és kifejezetten nem javasolja az általános, rutinszerű szűrést az egyébként egészséges férfiak körében. Ez nem azt jelenti, hogy az alacsony tesztoszteron nem valós egészségügyi probléma, de a „30 fölött évente mindenkit megszűrünk” megközelítés és a klinikai irányelvek között van némi feszültség. Ráadásul a hadsereg nem éppen ideális laboratóriumi környezet: alváshiány, stressz, intenzív fizikai terhelés és változó szolgálati körülmények jellemzik. Márpedig a hormonadatok kiértékelésénél egyáltalán nem mindegy, hogy valaki egy nyugodt, pihent reggelen ül be vérvételre, vagy éppen egy hosszú szolgálati ciklus után érkezik.
A megoldás a szakmai vitáknál lényegesen egyszerűbb. A Hegseth-féle bejelentés jól illeszkedik a Trump-kormányzat szélesebb politikai irányvonalába: az egészségügyi tárca ugyanis júniusban a tesztoszteronpótló gyógyszerek betegtájékoztató szövegeinek módosítását kérte, és a javasolt változtatások között szerepel annak a résznek a törlése is, amely szerint az életkorral összefüggő hipogonadizmus esetében a tesztoszteronkezelés biztonságossága és hatékonysága nem tekinthető megfelelően igazoltnak. Az alapokat Robert F. Kennedy Jr. egészségügyi miniszter fektette le, Hegseth lényegében ennek a katonai változatával rukkolt elő. Így lett valójában politikai ügy a „Férfias Amerikának férfias hadsereget!” eszméből.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Gage Skidmore
