Ukrajna uniós pénzből is vásárolhat kínai drónalkatrészeket, ugyanis az európai ipar ezekből nem tud elegendő mennyiséget szállítani. A döntés jól mutatja, miként vált Kína gyártóbázisa az orosz–ukrán drónháború egyik kulcsfontosságú hátországává, miközben a technológia ellenőrzése egyre bonyolultabb.
Ukrajna megkapta az engedélyt, hogy az első, drónbeszerzésekre elkülönített 5,9 milliárd eurós uniós védelmi részletből kínai alkatrészeket vásároljon – írta a Financial Times két, a döntést ismerő forrásra hivatkozva. A keret egy 90 milliárd eurós uniós hitelprogram része, amelyből 60 milliárdot Ukrajna védelmi képességeire és hadiiparára fordítanak 2026–2027-ben. Az Európai Bizottság június végén 3,9 milliárd eurót már átutalt a drónokra szánt első részletből.
Az uniós szabályok szerint a támogatásból vásárolt haditechnikai termékeknek elsősorban az EU-ból, Ukrajnából vagy más, jóváhagyott partnerországból kellene érkezniük, egy szerződés értékének pedig legfeljebb a 35 százalékát adhatják a más államokból érkező alkatrészek.
Brüsszel persze külön engedélyt adhat, ha az európai vagy a partnerországi gyártók nem képesek kellő mennyiségben vagy megfelelő időn belül szállítani, Ukrajna erre hivatkozva kapott felmentést egyes kínai komponensek beszerzésére.
E döntés katonai jelentőségét a drónok harctéri szerepe is magyarázza, mivel ukrán tisztviselők érvelése szerint ezek az eszközök okozzák az orosz veszteségek mintegy 80 százalékát. Az ottani vállalatok képesek gyorsan fejleszteni, ám a motorok és más sorozatgyártott alkatrészek iránti igény meghaladja az európai beszállítók jelenlegi kapacitását.
Kína mindkét oldalnak beszállít
A kínai ipar előnye a nagy mennyiségben és a viszonylag olcsón előállítható kettős felhasználású komponensekben mutatkozik meg. A ZeroHedge azt írja, hogy az ázsiai vállalatok az iráni Sahed dróncsaládban alkalmazott MD–550-eshez hasonló kis repülőgépmotorokat kereskedelmi platformokon, köztük az Alibabán is kínálnak. A hirdetések a motorok széles körű elérhetőségét igazolják, ami persze önmagában nem támasztja alá a kínai állam fegyverszállítói szerepét.
Kínai alkatrészek az orosz drónokban is megjelentek. A Reuters által megismert dokumentumokban az áll, hogy L550E motorokat ipari hűtőegységként feltüntetve szállítottak az orosz Kupol vállalatnak. A cég 2025-re több mint hatezer Garpija támadódrón gyártására szerződött az orosz védelmi minisztériummal, míg 2024-ben kétezret állított elő. Tavaly áprilisig több mint 1500 eszközt szállítottak le, az ukrán hírszerzés szerint pedig Oroszország havonta körülbelül ötszáz Garpiját vetett be.
A kereskedelmi alkatrészek megnehezítik az ellenőrzést
A nagy hatótávolságú támadódrónok nagy arányban szerelhetők össze kereskedelmi forgalomban kapható motorokból és elektronikai egységekből. A hagyományos exportellenőrzési rendszereket főként kész fegyverek és fokozottan érzékeny katonai technológiák követésére alakították ki, ám sokkal nehezebb ellenőrizni azokat az alkatrészeket, amelyek polgári célokra is használhatók, több közvetítőn haladnak keresztül, a végfelhasználásuk pedig csak az összeszereléskor lesz egyértelmű.
Ez pedig felgyorsíthatja a Sahed típusú nagy hatótávolságú eszközök globális elterjedését.
A technológia azonban fegyveres szervezetekhez és bűnözői hálózatokhoz is eljuthat, a támadóeszközök ára pedig jóval alacsonyabb a megsemmisítésükre bevetett légvédelmi rakétákénál.
Európa számára ezért a saját termelési kapacitás növelése mellett a kulcsfontosságú infrastruktúra drónvédelmének a megerősítése is sürgető feladat.
Kapcsolódó:
