Az orosz erők a korábbi Geran–2-esek helyett ma már nagyobb számban vetik be a modern, sugárhajtású Geran–4-es drónokat az ukrán hátország ellen. A régi modell végsebessége mindössze 200 km/h volt, az újgenerációs típus azonban már akár az 500 km/h-s tempót is képes elérni.
Az orosz erők taktikát váltottak az ukrán hátország elleni légicsapásokban. Az ISW szakértői szervezet friss jelentése szerint a lassú, dugattyús motoros Geran–2 drónok mellett nagyobb számban vetik be a gázturbinás, sugárhajtású új Geran–3-as és Geran–4-es típusokat. A váltás oka egyszerű – a régi drónokat az ukrán elektronikus hadviselés és az olcsó elfogó drónok már nagy arányban semlegesítik, a gyorsabb, magasabban repülő újabb generáció viszont sokkal nehezebben fogható el.
A régi recept elavult
A Geran–2 – az iráni Sahed–136 orosz változata – évek óta az orosz éjszakai csapások igazi igáslova volt: olcsó, tömegesen gyártható, a takarékos, dugattyús benzinmotorjának köszönhetően pedig akár 1000–1500 kilométeres távolságot is képes megtenni. Cserébe viszont igen lassú a típus: mindössze 150–180 kilométer/óra körüli utazósebességgel, 200 kilométer/órás végsebességgel repül.
Ez a lassúság korábban nem jelentett nagy problémát, mára viszont az ukrán légvédelem és az olcsóbb, tömegesen gyártott elfogó drónok már nagy hatékonysággal szűrik ki ezeket a gépeket a levegőből.
Kétszintű orosz taktika
Moszkva erre a fejleményre a repülések számának csökkentése helyett úgymond támadó-munkamegosztással válaszolt. A régebbi, olcsó Geran–2-eseket ma már elsősorban nagy rajokban indítják, hogy a tömeges jelenlétükkel egyszerűen túlterheljék és kimerítsék az ukrán légvédelmi rendszereket. Eközben
a drágább, sugárhajtású Geran–3-as és Geran–4-es típusokat célzottan, a hátország mélyén található kiemelt katonai, ipari és energetikai célpontok precíziós megsemmisítésére tartogatják.
A régi drónok tehát inkább csak csalétekké, az újak viszont a tényleges csapásmérő eszközzé válnak.
Sebességet a hatótávolságért
A technológiaváltás lényege a hajtómű cseréje: a dugattyús motort gázturbinás sugárhajtómű váltja fel, melynek köszönhetően a Geran–3 már 250 kilométer/órás átlagos sebességre és 330 kilométer/órás csúcssebességre képes, a legújabb Geran–4 pedig – amely már-már a cirkálórakéták kategóriáját súrolja – 300 kilométer/óra körüli utazósebesség mellett akár 500 kilométer/órás végsebességet is elérhet. A gyorsaságnak azonban ára van: a sugárhajtómű jóval falánkabb, mint a takarékos dugattyús motor, ezért a hatótávolság igencsak lecsökken: a Geran–3 nagyjából 600 kilométert tud megtenni, a Geran–4 hatótávja pedig a harci terheléstől és a konfigurációtól függően 450 és 850 kilométer között mozog.
Miért nehezebb elfogni őket?
A nagyobb sebesség és a magasabb repülési magasság együttesen nyilvánvalóan azt eredményezi, hogy a hagyományos ukrán légvédelmi és drónelfogó rendszerek jóval nehezebben tudják követni és időben semlegesíteni ezeket az eszközöket. Ezt súlyosbítja, hogy
a fejlettebb Geranokat már elektro-optikai kamerákkal, infravörös szenzorokkal és rádiós jelismétlőkkel is felszerelték, ami lehetővé teszi mozgó célpontok követését, illetve nagyobb ellenálló képességet biztosít az elektronikus zavarással szemben, vagyis
nő az esélye annak, hogy egy-egy csapás célba is ér.
A haderőfejlesztés még fontosabb
Ez a háborús fejlemény a magyar védelmi tervezés számára sem elvont, távoli kérdés. A drónhadviselés ütemének gyorsulása alapos újragondolást indokolhat a hazai haderőreformban:
a hangsúlyt érdemes lenne a hagyományos haditechnikai fejlesztésekről még inkább a drónok és a drónelhárítás irányába tolni.
Ez a törekvés természetesen a jelenlegi stratégiában is jelen van, de az arányok további eltolása indokolt lehet.
A trend ugyanis egyértelmű: a relatíve még mindig olcsón gyártható, ám gyorsabb sebességre képes sugárhajtású drónok a teljes haderőfejlesztést a pilóta nélküli eszközök irányába tolják. A sebesség jelentős növekedése egyúttal a védekezést is megnehezíti – ehhez sokkal precízebb célkövetésre, gyorsabb reakcióidőre és lényegesen több elfogó drónra van szükség, ha egy ország sikeresen akar védekezni a jövő légi fenyegetéseivel szemben.
Kapcsolódó:
Borítókép: Chat GPT
