Fordulat látszik a globális erőviszonyok megítélésében: míg Donald Trump második elnöki ciklusának kezdete óta meredeken romlik az Egyesült Államokhoz való nemzetközi hozzáállás, Kína egyre kedvezőbb képet alakít ki magáról. Ma már több országban tekintenek pozitívabban Pekingre, mint Washingtonra, ami néhány éve még elképzelhetetlen lett volna.
Bár az Egyesült Államokról alkotott globális vélemény tavaly romlott Donald Trump második hivatali időszakának kezdetével, a legtöbben pozitívabban vélekedtek az USA-ról, mint Kínáról. Idén ez már nem így van.
A Pew Research Center mostani, 36 országra kiterjedő felmérése szerint a Kínáról alkotott vélemények az elmúlt években javultak, míg az Egyesült Államok értékelése romlott, olyannyira, hogy Kínát ma már a vizsgált országok többségében pozitívabban ítélik meg, mint az USA-t. többségében pozitívabban ítélik meg, mint az Egyesült Államokat.
A vizsgált országok közül hat latin-amerikai korábban az Egyesült Államokat tartotta megbízhatóbb partnernek, de a közvélemény ma már több helyen is megosztott.
A felmérésben részt vevő országok többségében kedvezőbben vélekednek Kínáról, és a legnagyobb különbség főként az ázsiai csendes-óceáni és közel-keleti országokban figyelhető meg. Az amerikaiak legközelebbi szomszédai – a kanadaiak és a mexikóiak – szintén hasonlóképpen nyilatkoztak.
Amerikát csupán hat államban kedvelik jobban, köztük négy ázsiai csendes-óceáni országban: Indiában, Japánban, a Fülöp-szigeteken és Dél-Koreában.
Az, hogy Kínát pozitívabban értékelik, a legtöbb vizsgált országban viszonylag új jelenség. Ezt a fordulatot gyakran a mindkét szuperhatalomról kialakult vélemény együttes változása okozza, vagyis amíg Kínáról a javuló, addig az Egyesült Államokról a romló vélemény.
Például 2023-ban a kanadaiak 57 százaléka pozitívan nyilatkozott az Egyesült Államokról, míg 14 százalék Kínát értékelte kedvezően. Tavaly egyformán viszonyultak a két hatalomhoz, jelenleg azonban többen vélekednek kedvezően Kínáról (44), mint az USA-ról (33).
Ugyanezt a mintát figyelhetjük meg számos más országban is.
Washington veszít a vonzerejéből
A felmérés adatai a nemzetközi hatalmi versenyben a soft power átrendeződésére utalnak, ami hosszú távon a diplomácia mozgásterét, a gazdasági kapcsolatokat és a szövetségi rendszereket is befolyásolja. Amerika megítélésének a romlása elsősorban Donald Trump kiszámíthatatlan külpolitikájával, a szövetségesekkel szembeni keményebb fellépésével és a multilaterális intézményekhez való hozzáállásával függ össze. Ez azért is fontos, mert ha egy országot kevésbé tartanak megbízható partnernek, az csökkentheti a politikai befolyását még akkor is, ha a katonai és a gazdasági ereje kiemelkedő.
Viszont nem feltétlenül Kína népszerűsége javult, sokkal inkább az Egyesült Államoké romlott gyorsabban, ami fontos különbség. A felmérés azt mutatja, hogy sok ország pragmatikusan tekint Pekingre, olyan gazdasági partnerként és olyan nagyhatalomként, amellyel együtt kell működni. Ez főként Ázsiában, a Közel-Keleten és Latin-Amerikában igaz, ahol Kína az elmúlt évtizedben érdemben növelte a beruházásait, a kereskedelmi jelenlétét és a helyi infrastruktúra finanszírozását. Kifejezetten érdekes, hogy amint említettük, Kanadában és Mexikóban is kedvezőbb Kína megítélése, ami azt jelenti, hogy Washington hagyományos befolyási övezetében is érzékelhető az elégedetlenség, ami korábban ritkán fordult elő.
Stratégiai értelemben ezek az eredmények azt vetítik előre, hogy a globális befolyásért folyó amerikai–kínai verseny a katonai erő helyett a gazdasági kapcsolatok, a technológiai együttműködés és a diplomáciai hitelesség területén dől el. Azok az országok, amelyek korábban automatikusan Washingtonhoz igazodtak, ma egyensúlyoznak a két nagyhatalom között, és inkább a saját gazdasági érdekeik alapján alakítják a külpolitikájukat.
Ez nem jelenti azt, hogy Kína átvette volna az Egyesült Államok helyét mint vezető globális hatalom, hiszen az USA messze vezet a katonai képességekben, a pénzügyi befolyásban, az innovációban és a szövetségi hálózatában. A felmérés csupán arra figyelmeztet, hogy Washington legfontosabb stratégiai előnye, a nemzetközi vonzereje és hitelessége gyengül, míg Peking növeli az elfogadottságát a globális dél államai körében és több kulcsfontosságú régióban.
Kapcsolódó:
Borítókép: Wikimedia Commons
