Az európai hőhullám akkor emeli rekordközelbe az villamosenergiafogyasztást, amikor a felmelegedő folyók visszafogják az erőműveket, az alacsony vízállás pedig drágítja a víz szállítást. Ráadásul egyre több a hőhullám miatti halálesetet, főként az idősek körében.
Az idei június Nyugat-Európában a mérések kezdete óta a legmelegebb, globálisan pedig a második legforróbb június volt. A tartós hőség egyszerre terhelte meg a villamosenergia-termelést és az egészségügyi ellátórendszert, a szárazság pedig a kontinens legfontosabb belvízi szállítási útvonalait is beszűkítette. Vagyis az időjárás így az energiaellátást és a versenyképességet is befolyásolja.
Amikor csökken a termelés, akkor ugrik meg a fogyasztás
Franciaországban július közepére mintegy 7,4 gigawattnyi nukleáris kapacitás esett ki vagy került korlátozás alá a felmelegedett folyók és az alacsony vízállás miatt, ami az ország atomerőművi teljesítményének körülbelül 14 százaléka. A Földközi-tenger magas hőmérséklete emellett a martigues-i gázerőmű hűtését is veszélyeztette. A június végi hőhullám alatt az ország villamosenergia-exportja a korábbi 10-12-ről mintegy 3 gigawattra esett, a francia és német nagykereskedelmi árak pedig többéves csúcsok közelébe emelkedtek.
Dél- és Közép-Európában eközben fogyasztási rekordok születtek. Olaszország villamosenergia-igénye július 15-én 58 gigawatton tetőzött, 4,6 százalékkal meghaladva a tavalyi maximumot, Míg Magyarországon június 29-én 7,5 gigawattra emelkedett a rendszerterhelés, ami 452 megawattal múlta felül a korábbi nyári rekordot. Mindkét csúcsot a késő délutáni, illetve kora esti órákban regisztrálták, amikor a légkondicionálók fogyasztása még magas, a naperőművek termelése viszont már csökken.
Hazánkban a fogyasztási rekord egybeesett a paksi termelés visszafogásával. A Duna magas hőmérséklete miatt június 27-én 243, másnap további 320 megawattal terhelték le az atomerőművet. Az erőmű 29-én részleges miniszteri felmentést kapott, de így is újabb 40 megawattos csökkentést kellett végrehajtani, július 18-án pedig a 29,6 Celsius-fokos vízhőmérséklet miatt ismét 160 megawattal mérsékelték a teljesítményt. Ehhez hasonlóan Svájcban a Beznau atomerőmű blokkjait átmenetileg leállították az Aare folyó felmelegedése miatt.
A folyók állapota gondot az iparban is
Németországban a hőség hatását a Rajna alacsony vízállása jelezte. A stratégiai jelentőségű kaubi mérőpontnál július 15-én 42 centimétert mutatott a vízmérce, ami alig haladta meg azt a szintet, amelynél a teherhajózás rendszerint leáll. Egyes uszályok a megszokott rakományuk mindössze ötödét tudták szállítani, ezért ugyanahhoz az árumennyiséghez több hajóra és hosszabb időre volt szükség.
A Rotterdam és Karlsruhe közötti tartályhajós fuvar díja július közepére tonnánként 45-ről 60–70 euróra emelkedett. A ThyssenKrupp a nyersanyagellátás szűkülése miatt visszafogta az egyik nagyolvasztójának termelését, az uszályforgalmát pedig felfüggesztette. Ez azért is lényeges, mert a rajnai hajózási teljes leállása esetén becslések szerint naponta mintegy háromezer közúti tartálykocsira lenne szükség a kieső üzemanyag-szállítás pótlásához.
A probléma azért európai jelentőségű, mert a tengeren érkező olaj, LNG és más energiahordozók útja nem ér véget Rotterdam vagy Antwerpen kikötőiben, az üzemanyagokat és ipari alapanyagokat a Rajnán és a Dunán kell eljuttatni a finomítókhoz, a vegyipari központokhoz és a szárazföld belsejében működő vállalatokhoz.
A közel-keleti geopolitikai feszültség így az alacsony európai vízállással párosulva növeli a beszerzés és a szállítás költségeit.
A napenergia jelentős mértékben tompította a nappali fogyasztási csúcsot. Spanyolország június 26-án 267 gigawattórás napi napenergia-termelési rekordot ért el, Németország pedig két nappal korábban 489 gigawattórát termelt. Az Európai Unió naperőművei júniusban 52 terawattóra villamos energiát adtak, ami a havi uniós termelés negyede. A rendszer szűk keresztmetszete azonban főként az esti időszak, amikor a naperőművek teljesítménye visszaesik, a hűtési igény viszont órákig magas marad.
Több mint tízezer többlethaláleset
A hőhullám az ipari adatok mellett a halálozási statisztikákban is látható, az EuroMOMO adatai szerint a június 28-ával zárult héten 14 260-nal többen haltak meg Európában, mint a korábbi évek azonos időszakában, és főleg a 65 év felettiek voltak érintettek.
Ez a kiugró érték az EuroMOMO szakértői szerint csak a hőségnek köszönhető, mivel nem volt olyan járvány vagy más rendkívüli esemény, ami megmagyarázná ezt a magas számot. A hőhullám ugyanis hőgutát okozhat, emellett súlyosbítja a meglévő szív- és légzőszervi betegségeket.
Németországban 6830, Angliában és Walesben 2700, Franciaországban 2025, Belgiumban 1747, Spanyolország 937, míg Hollandiában 480 többlethalálesetet mértek.
Mindez azt mutatja, hogy a június-júliusi hőhullám egyszerre mutatta meg az európai energiarendszer és az idősödő társadalmak sérülékenységét. Magyarország számára a paksi hűtővíz hőmérsékletét, a nyári rendszerterhelést és a rendelkezésre álló importkapacitást fontos lenne megvizsgálni. A tárolási kapacitások bővítése mellett ugyanis felértékelődik a fogyasztás időbeli áthelyezése, az egészségügyben pedig egyre sürgetőbb a kórházak és az idősotthonok hővédelme. Az alkalmazkodás ugyan költséges, a halogatás ára viszont minden hőhullámmal tovább emelkedik.
Kapcsolódó:
