Oroszország ellenséges lépésnek minősítette, hogy japán vállalatok ukrán dróngyártókkal működnek együtt. A vita mögött a szigetország gyors drónfegyverkezése és Ukrajna haditechnikai tudásexportja áll, amely az indo-csendes-óceáni államok számára is értékes.
Andrej Rugyenko orosz külügyminiszter-helyettes július 19-én közölte, hogy Moszkva nyomon követi a japán és ukrán hadiipari vállalatok kapcsolatait, és az együttműködésüket „nyíltan ellenséges lépésnek” nevezte, azt állítva, hogy ezzel Tokió közvetve hozzájárul az oroszországi dróntámadásokhoz.
A kijelentés katonai válaszlépést nem helyezett kilátásba, viszont világosan jelezte, hogy Oroszország az ukrán fegyvergyártás külföldi partnereit is a háborús infrastruktúra részeként kezeli.
A figyelmeztetés előzménye az volt, hogy a tokiói Terra Drone júniusban 50 százalékos részesedést szerzett két ukrán elfogódrón-gyártóban. A japán vállalat az Amazing Drones és a WinnyLab legnagyobb tulajdonosa lett, majd mindkét céget leányvállalatként vonta be a cégcsoportba. Ezeket a tulajdonrészeket az Észtországban létrehozott Terra Defense Europe szerezte meg, amely a japán vállalat európai védelmi üzletágának a központja.
A két ukrán vállalat eltérő elfogórendszert fejleszt. A rövid hatótávolságú Terra A1 legnagyobb sebessége 300 km/h, a hatósugara 32 kilométer, míg a merev szárnyú Terra A2 akár 312 km/h-s sebességre, 75 kilométeres lefedettségre és több mint 40 perces repülésre képes. A Terra Drone azt közölte, hogy mindkét eszköz sikeresen fogott el iráni eredetű Sahed típusú drónt ukrajnai harci körülmények között, bár ezt csupán a vállalat jelentette be, független katonai értékelés nem készült róla.
Ukrajna harctéri tudást kínál Japánnak
A Terra Drone befektetése egy szélesebb ipari folyamat része. A Reuters szerint az ukrán hátterű UFORCE, Skyeton és General Cherry japán gyártópartnereket keres, a szintén Ukrajnából indult Swarmer pedig egy mesterséges intelligenciával irányított drónraj-technológiát mutatott be a japán haderő egyik alakulatának. Az együttműködések jelentős része korai szakaszban jár, az ukrán vállalatok célja azonban az, hogy a háborúban megszerzett technológiát ázsiai gyártási kapacitással és új exportpiacokkal kapcsolja össze.
Japán számára az ukrán tapasztalat azért értékes, mert Tokió rövid idő alatt akar nagy mennyiségű, viszonylag olcsó, pilóta nélküli rendszert hadrendbe állítani. A japán kormány az idei védelmi költségvetésben közel kétmilliárd dollárt különített el drónrendszerekre, az évtized végére pedig évi 80 ezer eszköz gyártását tervezi a 2024-es hozzávetőleg ezer után.
Ez még mindig töredéke az Ukrajna által erre az évre kitűzött hétmilliós darabszámnak, a növekedés üteme azonban jelzi a japán hadiipari fordulat léptékét.
A szigetország védelmi minisztériuma a Shield program keretében olcsó, nagy sorozatban beszerezhető légi és tengeri drónokra építené az új védelmi rendszerét. A Terra Drone elfogó drónját júliusban 38 pályázó közül választották be a gyorsított katonai tesztprogramba, amely a sikeres próba esetén rövid időn belül tömeges megrendeléshez vezethet. A követelmények között szerepel a japán gyártás és a stabil hazai beszállítói háttér, vagyis Tokió az ukrán technológiát a saját ipari kapacitásába akarja beépíteni.
Az ukrajnai háború Ázsia fegyverkezését is alakítja
Ukrajna olyan fejlesztési modellt kínál, amelyben a drónokat rövid idő alatt küldik ki a frontra, majd a harctéri visszajelzések alapján folyamatosan módosítják őket, Japán pedig fejlett elektronikával, szigorú minőségbiztosítással és nagyobb sorozatgyártással egészítheti ki ezt a tudást. A közös fejlesztések mögött a Tajvani-szoros körüli kockázatok állnak, mivel a szigetvilágokkal és hosszú tengeri útvonalakkal ellátott térségben a felderítő, csapásmérő és tengeri drónok nagy tömegű alkalmazása a kínai haderő elrettentésének az egyik eszközévé válhat.
Az orosz figyelmeztetés részben propagandaízű megjegyzés a japán–ukrán együttműködésről, de elrettentő üzenet is más külföldi vállalatoknak. A közvetlen orosz katonai fellépés Japán ellen kevéssé valószínű, az érintett cégek és beszállítói hálózatok ugyanakkor kiberműveletek, hírszerzési akciók vagy gazdasági nyomásgyakorlások célpontjaivá válhatnak. Európai szempontból a folyamat azt jelzi, hogy az Ukrajnával folytatott közös fegyverfejlesztés gyors technológiai előnyt kínál, ám közben növeli a résztvevők biztonsági kitettségét és csökkenti a háborútól való politikai távolságukat.
Kapcsolódó:
