Az Airbus és a Kawasaki egy japán tengeralattjáró-elhárító, az Eurodrone létrehozását vizsgálja, amely szonárbójákkal és torpedókkal egészíthetné ki a japán P–1 járőrrepülőgépeket, ezáltal Tokió és Európa csökkentené az amerikai haditechnikától való függését.
Az Airbus Defence and Space és a Kawasaki Heavy Industries június végén együttműködési megállapodást írt alá az Eurodrone japán tengeralattjáró-elhárító változatáról. A felek egyelőre csupán lehetséges műszaki kialakításokat és üzleti modelleket elemeznek, tehát japán megrendelésről vagy végleges fejlesztési programról még nincs szó. A koncepció szerint a drón a Kawasaki által gyártott P–1 tengeri járőrrepülőgépekkel közösen működne azáltal, hogy tartós megfigyeléssel egészítené ki a személyzettel repülő gépek képességeit.
Hosszú ideig kutathatná a tengeralattjárókat
Az U950 Eurodrone egy kétmotoros, nagy teherbírású pilóta nélküli repülőgép, amely akár 40 órán át maradhat a levegőben, sőt az üzemanyagon felül 2,3 tonnányi felszerelést hordozhat. A japán változat szonárbójákat juttathatna a vízbe, amelyek a tengeralattjárók zaját keresik, szükség esetén pedig könnyű torpedót is indíthatna.
A rendszer első repülését 2029-re tervezik, így a tényleges tengeralattjáró-elhárító képesség legkorábban az évtized végén jelenhet meg.
Az elképzelés legnagyobb előnye a személyzettel működő és a pilóta nélküli repülőgépek feladatmegosztása. Az Eurodrone ugyanis hosszú ideig járőrözhetne a kijelölt tengeri térség felett, illetve adatokat továbbítana egy P–1 repülőgépnek vagy egy szárazföldi irányítóközpontnak. Amíg a személyzettel működő gép a bonyolultabb felderítési és harcászati döntésekre összpontosíthatna, addig a drón átvehetné az időigényes területfigyelés jelentős részét. A Kawasaki hivatalos közlése a P–1 és az Eurodrone közös, úgynevezett hibrid alkalmazását nevezi meg célként.
Japán számára a hosszú repülési idő azért lényeges, mivel hatalmas tengeri térséget és több ezer szigetet kell felügyelnie. A hagyományos járőrrepülőgépek működtetését azonban korlátozza a személyzet terhelhetősége és a magas óránkénti költség, míg egy pilóta nélküli rendszer hosszabb ideig tartható a veszélyeztetett útvonalak felett. Tokió 2023 óta megfigyelőként vesz részt az Eurodrone-programban, így a mostani megállapodás az eddigi kapcsolat folytatása.
Japán technológia kerülhet az európai drónba
A japán változat helyi gyártású érzékelőket, kommunikációs rendszereket és fegyvereket kaphatna, a Kawasaki pedig a gyártásban és a későbbi karbantartásban is szerepet vállalhatna. Mindez Tokió számára lehetővé tenné, hogy a működtetéshez szükséges adatokat és technikai tudást az ellenőrzése alatt tartsa. Az Airbus szerint a japán fejlesztés során megszerzett tapasztalatokat később az európai haditengerészet Eurodrone-változataiban is fel lehetne használni.
Az együttműködés Európa hadiipari önállósága szempontjából is fontos. Az Eurodrone ugyanis egy német, francia, olasz és spanyol program, amelynek az első szerződése 20 rendszerre, 60 repülőgépre és 40 földi irányítóállomásra vonatkozik. A konstrukcióban kerülik az amerikai ITAR exportellenőrzés alá tartozó alkatrészeket, hogy a felhasználók dönthessenek a rendszer alkalmazásáról és értékesítéséről. A japán partnerség így az EU és Japán 2024-ben létrehozott biztonsági együttműködését hadiipari tartalommal töltheti meg.
A képesség egyelőre csak a tervasztalon létezik
A program legnagyobb bizonytalansága az idő, hiszen az Eurodrone még nem repült, a tengeralattjáró-elhárító változat pedig további érzékelők, adatkapcsolatok és fegyverek integrációját igényli. A szonárbójákból érkező nagy mennyiségű adat valós idejű feldolgozása, a P–1 gépekkel való biztonságos együttműködés és a torpedók alkalmazása szintén fejlesztési kockázatot jelent. A mostani megállapodás ezért csupán egy stratégiai irányt jelöl ki, amelynek a műszaki és pénzügyi megvalósíthatósága bizonyításra vár.
A projekt mégis jól mutatja a tengeri hadviselés várható átalakulását, miszerint a személyzettel működő járőrrepülőgépek mellett hosszú ideig levegőben maradó drónok figyelhetik a nagy tengeri térségeket, ezáltal a döntéshozatal és a fegyverek alkalmazása közös hálózatba kerül.
Japán ehhez európai repülőgépet és saját tengeralattjáró-elhárító tudását adná, Európa pedig japán technológiával és a szigetország indo-csendes-óceáni tapasztalatával bővíthetné az Eurodrone piacát. A megállapodás így egy olyan európai–japán hadiipari tengely lehet, amely mindkét fél stratégiai mozgásterét növelheti az Egyesült Államok és Kína közötti erősödő versenyben.
Forrás: Asia Times
Kapcsolódó:
