Csaknem 9 millió tonnával rontotta az európai gabona várható mennyiségét a júniusi hőhullám. Magyarországon 2,4 millió tonnával vágták vissza az előrejelzést, ami Franciaország után a második legnagyobb termésdeficit, míg az alacsony árak a gazdák bevételét is csökkentik.
A júniusi hőség után négy hét alatt csaknem 9 millió tonnával csökkent az Európai Unió és az Egyesült Királyság várható gabonatermése a Coceral európai gabonakereskedelmi szövetség becslései alapján. Az Energy and Climate Intelligence Unit (ECIU) számítása szerint a kieső búza, árpa, kukorica és más termények gazdasági értéke megközelíti a 2,1 milliárd eurót. A kedvezőbb bolgár, román, olasz és finn kilátásokat is figyelembe véve az idei európai termés nettó értékvesztése 1,79 milliárd euró lehet.
Ez a számítás még nem a betakarítás után kimutatott gazdálkodói veszteséget mutatja, az ECIU csupán azt becsülte meg, hogy mennyivel csökkent a várható termés piaci értéke a korábbi előrejelzéshez képest.
Mivel egyes gazdákat a magasabb felvásárlási ár részben kárpótolhat, mások előre rögzített áron értékesítették a termésüket, így a gazdaságok tényleges jövedelemvesztesége csak később lesz felmérhető.
A legsúlyosabb visszaesést Franciaországban mérték, ahol 4,1 millió tonnával csökkentették a gabonatermés várható mennyiségét, mintegy 891 millió euró értékben, majd Magyarország következik 2,4 millió tonnás, 444 millió euróra becsült visszaeséssel. Spanyolországban 1,4 millió tonnával, Németországban hasonló mértékben rontották a korábbi várakozásokat, így a magyar kiesés az európai több mint negyede.
A kukoricát a legérzékenyebb időszakban érte a hőség
Az európai termésromlás közel fele a kukoricához kapcsolódik. A Coceral az uniós és brit kukoricatermésre adott becslését 57,2 millió tonnáról 52,7 millióra csökkentette, ami 2007 óta a legalacsonyabb eredmény lehet. A júniusi forróság Franciaországban és Magyarországon pont a beporzás időszakában érte a növényeket, amikor a tartós hőséghez kapcsolódó vízhiány csökkenti a később kialakuló szemek számát.
A búzát szintén érzékeny fejlődési szakaszban, a szemek kitelítődésekor érte a hőhullám Magyarországon és több közép-európai térségben. A növény ilyenkor építi be a keményítőt a gabonaszemekbe, ezért a hőség kisebb szemméretet és alacsonyabb hektáronkénti hozamot okozhat. A tavaszi árpa pedig nagyobb károkat szenvedett, mint a korábban fejlődésnek indult őszi állományok.
A kukoricatermés visszaesése az állattenyésztést is érinti, mivel annak jelentős részét takarmányként használják fel. Gyengébb európai termés esetén nőhet az ukrán és brazil import szerepe, a fekete-tengeri szállítás viszont geopolitikai és logisztikai kockázatoknak van kitéve, az alacsonyabb francia búzatermés pedig az észak- és nyugat-afrikai piacokra jutó mennyiséget is visszafoghatja.
Az erős forint árfolyamveszteséget okoz a gazdáknak
A magyar gazdák helyzetét az is súlyosbítja, hogy a terméskilátások romlása forintban számolva alacsonyabb felvásárlási árakkal párosul. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint az étkezési búza ára éves összevetésben 13, a takarmánykukoricáé 12 százalékkal csökkent, ami azonban nagyrészt a forint hasonló mértékű erősödéséből következik. Euróban számolva a búza ára csak kismértékben mérséklődött, a kukoricáé pedig lényegében változatlan maradt, a hazai termelők így kisebb termést tudnak értékesíteni úgy, hogy a világpiaci árszint forintban kevesebb bevételt jelent számukra. Az erős árfolyam mérsékli az importált alapanyagok költségét, egyúttal rontja az exportáló mezőgazdasági vállalkozások forintban számított bevételét.
A magyar gazdák a műtrágya, a növényvédő szerek, a vetőmag és más termelési alapanyagok jelentős részét még a szezon elején, a jelenleginél gyengébb forint mellett vásárolták meg, a terményt viszont már az időközben megerősödött forint árfolyamán értékesítik, így ugyanaz az euróban vagy dollárban kialakuló gabonaár kevesebb forintbevételt eredményez. Az árfolyam erősödése az év közben beszerzett importtermékeket olcsóbbá teheti, a korábban kifizetett költségeket azonban utólag már nem mérsékli.
A gazdálkodók ezért egyszerre viselik a korábbi gyengébb árfolyam következtében megemelkedett alapanyagköltségeket és az erősebb forint miatt csökkenő exportbevételeket.
A kisebb termés mellett ez súlyos jövedelmi nehézséget okozhat, mert az árfolyamkockázat jelentős része közvetlenül a termelőknél csapódik le. A veszteség mértéke attól is függ, hogy az adott gazdaság mikor vásárolta meg az alapanyagokat, mikor értékesítette a termést, illetve alkalmazott-e deviza- vagy árupiaci fedezeti ügyletet.
Mivel a Fekete-tenger térségéből érkező olcsó kínálat korlátozza a hazai árak emelkedését, így a magyar termelők kisebb mennyiséget értékesíthetnek alacsonyabb áron. Ez főként azoknál a gazdaságoknál okozhat gondot, amelyek jelentős műtrágya-, energia- vagy finanszírozási költséggel kezdték meg az évet, így a terméskiesés gyengítheti a vidéki jövedelmeket és növelheti az állattenyésztés takarmányköltségét.
A júniusi hőhullám arra figyelmeztet, hogy az európai agrárpolitika immár kevésbé építhet a korábbi időjárási adatokra, így például Magyarország számára felértékelődik a vízvisszatartás, az öntözés gazdaságos bővítése és a szárazságtűrő fajták alkalmazása. A gazdák alkalmazkodását olyan biztosítási és támogatási rendszernek kell segítenie, amely képes kezelni a gyakori hozamingadozást is. Az európai élelmiszer-biztonság hosszú távú megőrzéséhez a közös agrárpolitika forrásait is a termelés ellenálló képességének a javítására kell fordítani.
Kapcsolódó:
