Donald Trump második ciklusa alatt mélypontra zuhant az amerikai külföldi segélyezés. A legnagyobb összegek még mindig Ukrajna, Izrael és Jordánia felé irányulnak, a jelentős forráscsökkentés azt jelzi, hogy a Fehér Ház a saját érdekei mentén szelektíven alakítja át a nemzetközi szerepvállalását.
A Pew Research Center szövetségi adatokon alapuló elemzése szerint az Egyesült Államok külföldi országoknak nyújtott támogatása a tavaly szeptember 30-án véget ért pénzügyi évben több mint két évtized óta a legalacsonyabb szintre süllyedt, és úgy tűnik, hogy a mostani periódusban még alacsonyabb lesz.
A ForeignAssistance.gov adatai alapján a szövetségi ügynökségek a 2025-ös pénzügyi évben 47,3 milliárd dollár külföldi segélyt folyósítottak, ami körülbelül 26 milliárddal kevesebb, mint a 2024-ben, ami azt jelenti, hogy inflációval kiigazítva ez a 2004-es pénzügyi év óta a legalacsonyabb külföldi segélyösszeg. (A szövetségi pénzügyi év október 1-jétől szeptember 30-ig tart.)
Mivel a Trump-kormányzat az Egyesült Államok segélyezési infrastruktúrájának nagy részét felszámolta, a más országokba áramló összegek csökkennek. A 2026-os pénzügyi évben július 1-jéig alig 7 milliárd dollárt folyósítottak, ami a legfrissebb rendelkezésre álló adat, és a jelenlegi pénzügyi év háromnegyedét fedi le. A 2008-as és 2021-es pénzügyi évek között az éves segélykiadások szintje (2025-ös állandó dollárértéken) 57 milliárd és 68 milliárd dollár között ingadozott, az időszak nagy részében a külföldre juttatott összegek a teljes szövetségi kiadások körülbelül 1 százalékát tették ki.
A segélyek a 2022–2024-es pénzügyi években ugrásszerűen megnőttek, ezek jelentős részét az Ukrajnának nyújtott összegek tették ki. Az inflációval kiigazított támogatások a 2023-as pénzügyi évben érték el a csúcsukat, 85,1 milliárd dollárral.
Ezzel szemben a 2025-ös pénzügyi évben a külföldi segélyezés a teljes szövetségi kiadások 0,67 százaléka volt, míg a 2026-os eddigi részében a becsült kiadásoknak mindössze a 0,09 százaléka. A ForeignAssistance.gov oldalon felsorolt segélykiadások típusai között szerepelnek pénzbeli eszközök, áruk, szolgáltatások és technikai segítségnyújtás is, ám ezek az adatok nem mutatják a külföldi országoknak történő fegyvereladások és katonai felszerelések átadásának nagy részét.
A segélyeket országonként vizsgálva a 2025-ös pénzügyi év volt a negyedik egymást követő, amikor Ukrajna kapta a legnagyobb összeget, méghozzá körülbelül 6,7 milliárd dollárt, ami mintegy 3,5 milliárddal, azaz 34,1 százalékkal volt kevesebb, az azt megelőző pénzügyi évben küldöttnél. Az amerikai támogatás 69 százaléka gazdasági, míg 18,7 százaléka katonai és biztonsági segély volt.
Ehhez képest a 2026-os pénzügyi év eddigi részében Ukrajna mindössze 214,4 millió dollárt támogatást kapott, ami gyakorlatilag teljes egészében gazdasági vagy humanitárius jellegű volt.
Ukrajna után a 2025-ös pénzügyi évben a legtöbb amerikai segélyt Izrael (3,3 milliárd dollár) és Jordánia (1,7 milliárd) kapta. Az előbbinek nyújtott összeg 51,4, Jordánia esetében viszont csupán 5,2 százalékkal volt kevesebb a 2024-es pénzügyi évhez képest.
A 2025-ös pénzügyi évben Izraelnek küldött összeg katonai és biztonsági segítségnyújtás volt, míg a Jordániának folyósított többnyire a gazdasági (46,5 százalék), a katonai és biztonsági (26,1), valamint az oktatási és szociális szolgáltatások (10,6) területén oszlott meg.
Ehhez képest a 2026-os pénzügyi év eddigi részében 965,7 millió dollárt adtak Jordániának, ami a jelenlegi pénzügyi évben a legnagyobb összeg. Ezt követte Ciszjordánia és Gáza (325,3 millió dollár), valamint Etiópia (286,7 millió). Az egyes országokban megvalósuló projektek mellett az amerikai segélyek olyan programokat is finanszíroznak, amelyek regionális vagy akár világszinten működnek. A 2025-ös pénzügyi évben a külföldi segélyek körülbelül 26,5 százaléka (12,5 milliárd dollár) globális programokra, míg 7,7 százaléka (3,6 milliárd dollár) regionális tevékenységekre irányult.
A segélyek struktúrája átalakult
Az amerikai külföldi segélyek legnagyobb részét általában katonai és biztonsági programokra fordították, ami magában foglalja a katonai és rendőri erők kiképzését, a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni műveleteket, valamint a konfliktusmegoldási lehetőségeket. Még a 2024-es pénzügyi évben is a teljes külföldi segélykiadások több mint egynegyedét ilyen célokra fordították. A 2025-ösben azonban a katonai és biztonsági segélyt 18,2 milliárdról 7,3 milliárd dollárra csökkentették, és ez a teljes támogatás mindössze 15,5 százalékát tette ki. Ez volt a legkisebb arány a 2001-es pénzügyi év óta.
A 2025-ös pénzügyi évben a közegészségügyi kezdeményezések kapták a segélyek legnagyobb részét, 23,1 százalékát, és ez egyebek mellett magában foglalja a HIV/AIDS, a malária, az influenza és az egyéb betegségek elleni küzdelemre, az anya- és gyermekegészségügy előmozdítására, a vízellátó és csatornahálózatok kiépítésére szánt forrásokat. Ezek a programok összesen 10,9 milliárd dollárt kaptak, ami csökkenés a 2024-es pénzügyi év 15,2 milliárdjához képest.
A gazdasági fejlesztési segélyek 17,3 százalékot tettek ki, ami növekedés a 2024-es pénzügyi év 13,3 százalékához képest, annak ellenére, hogy abszolút értékben közel 1,4 milliárd dollárral csökkentek.
A 2025-ös pénzügyi év fennmaradó összegéből számos egyéb tevékenységet finanszíroztak az oktatás, a környezetvédelem, a katasztrófaelhárítás fejlesztése és a demokrácia előmozdítása érdekében.
A segélyezési rendszer újraszabása elkezdődött
A külföldi segélyezés visszaesése az Egyesült Államok külpolitikai szerepfelfogásának az átalakulását jelzi, mivel elsősorban a saját stratégiai prioritásaira összpontosít, közben pedig visszafogja azt a több évtizedes gyakorlatát, amelyben a fejlesztési és humanitárius támogatás a befolyásszerzés egyik legfontosabb eszköze volt. Ez várhatóan gyengíti az USA soft powerét, illetve teret nyithat a rivális hatalmak számára, amelyek gazdasági vagy fejlesztési programokkal növelhetik a politikai befolyásukat. A segélyek csökkentése érzékenyen érintheti a konfliktusövezetekben lévő és a fejlődő országokat, ahol az amerikai támogatások az állami stabilitás, az egészségügyi ellátás és a humanitárius segítségnyújtás pillérei voltak. Ez rövid távon növelheti ezeknek az államoknak a sérülékenységét, közvetve pedig fokozhatja a migrációs nyomást és a biztonsági kockázatokat.
Stratégiai szempontból ugyanakkor az is látható, hogy az Egyesült Államok nem vonul ki teljesen a nemzetközi térből, inkább szelektívebbé teszi az erőforrás-felhasználását. Ezt jelzi, hogy Ukrajna, Izrael és Jordánia a támogatások csökkenése ellenére változatlanul a legnagyobb kedvezményezettek közé tartoznak. Vagyis az amerikai döntés így inkább a globális szerepvállalás újrakalibrálását tükrözi, mintsem egy teljes izolacionista fordulatot.
Kapcsolódó:
Borítókép: Wikimedia Commons
