A dél-koreai védelmi minisztérium terve szerint ebben az évben 11 ezer drónt telepítenének a haderőhöz, emellett félmillió drónoperátor kiképzését is elindítanák. Hosszabb távon több tízezer eszközzel látnák el az alakulatokat, hogy a drónhasználat a hadsereg mindennapi működésének részévé váljon.
A programban külön hangsúlyt kap a hazai alkatrészekre épülő gyártás is, mivel Szöul biztonsági kockázatként kezeli a kínai komponensektől való függést. A fejlesztés a védekezési oldalt is érinti, hiszen a dél-koreai arzenálban mikrohullámú fegyverek, drónelhárító rendszerek és mesterséges intelligenciával támogatott rajképességek is megjelenhetnek.
A dél-koreai fegyverkezés mögött egyértelműen ott van az orosz–ukrán háború tapasztalata.
Ukrajna néhány év alatt a világ egyik legfontosabb drónhatalmává vált, és megmutatta, hogyan lehet viszonylag olcsó eszközökkel súlyos katonai veszteséget okozni. A háború elején ezek a pilóta nélküli légijárművek főként felderítésre és célmegjelölésre szolgáltak, később azonban tömegesen jelentek meg a kamikazedrónok és az egyre fejlettebb, szoftveresen támogatott rendszerek. A fronton használt drónokat gyakran civil alkatrészekből, gyorsan frissíthető szoftverekkel és közvetlen harctéri visszajelzések alapján alakítják át. Ebben a környezetben a tanulási sebesség önmagában katonai előny, vagyis aki gyorsabban gyárt, tesztel, módosít és újra bevet, az akár erősebb ellenféllel szemben is képes helyi előnyt teremteni.
A drónok gyors terjedését az magyarázza, hogy egyszerűen gyárthatók, olcsón pótolhatók, emellett akár több millió dolláros kárt is képesek okozni.
A mesterséges intelligencia tovább gyorsíthatja a drónok elterjedését. Az MI a célfelismerésben, az útvonaltervezésben, az elektronikai zavarás megkerülésében és a drónrajok összehangolásában is szerepet kaphat, emellett csökkenti az emberi operátorokra nehezedő terhelést. Az utóbbi időszakban Ukrajna már olyan nagy hatótávolságú támadásokat is végrehajtott, amelyeknél a drónok több mint ezer kilométerre lévő orosz célpontokat értek el, autonóm döntéstámogató rendszerek segítségével.
Dél-Korea ebből a szempontból jó helyzetből indul, hiszen a magas technológiai színvonala, fejlett elektronikai ipara és erős hadiipari bázisa komoly kezdőlökést adhat a drónszegmensnek. Szöul számára a kérdés ráadásul közvetlen biztonsági jelentőségű Észak-Korea közelsége miatt, a gyorsan bevethető, olcsó és nagy számban rendelkezésre álló drónok ezért különösen értékesek lehetnek.
Az ukrán háború tanulsága szélesebb körben is érvényes. A drónhasználatnak a modern hadseregekben ugyanolyan alapvető készséggé kell válnia, mint korábban a rádiózásnak. A következő háborúkra készülő országoknak a harckocsik, a tüzérség és a rakéták mellett tömegesen alkalmazható robotrepülőgépekben és hatékony drónelhárításban is gondolkodniuk kell.
Dél-Korea félmillió drónharcosról szóló terve azt jelzi, hogy a drónhadviselés belépett a tömeghadseregek korszakába. Az ukrajnai háború megmutatta, mire képesek ezek az eszközök, Dél-Korea pedig most minél hamarabb intézményesíteni próbálja a drónhadviselést. A következő évek egyik fontos katonai kérdése az lesz, mely országok tudják gyorsabban beépíteni a drónokat a hadseregük mindennapi működésébe, hiszen aki lemarad, az az innovációból is kimarad.
Kép: Dreamstime
Kapcsolódó
