Az amerikaiaknak már csupán egyharmada támogatja az Irán elleni háborút, emellett tízből csaknem hét választó szerint Donald Trump nem magyarázta el világosan, mi is az Egyesült Államok célja a konfliktusban. A Reuters/Ipsos friss felmérése arra utal, hogy a háború politikailag egyre nagyobb teherré válhat a republikánusok számára a novemberi félidős választások előtt.
A Reuters/Ipsos legfrissebb közvélemény-kutatásából kiderül, hogy az iráni háború kezd komoly politikai teherré válni Donald Trump számára. A július utolsó napjaiban végzett országos felmérés szerint az amerikaiaknak már csak a 33 százaléka pártolja a beavatkozást. Ez a legalacsonyabb érték a háború februári kirobbanása óta: a támogatottság immár öt egymást követő hónapja nem érte el a 40 százalékot.
A trend még meglepőbb történelmi összevetésben. A 2003-ban indított iraki háború első hónapjaiban a Gallup adatait tekintve az amerikaiak nagyjából 70 százaléka támogatta a katonai beavatkozást, a 2001-es afganisztáni háború kezdetén pedig ez az arány megközelítette a 90 százalékot. Bár a három konfliktus stratégiai és politikai háttere jelentősen eltér, a különbség jól mutatja, hogy
az iráni háború soha nem tudott olyan nemzeti konszenzust kialakítani, mint a korábbi amerikai katonai műveletek.
A felmérésből látható, hogy az amerikaiak 69 százalékának az a fő problémája, hogy Donald Trump nem magyarázta el világosan a katonai szerepvállalás célját, sőt beszédes, hogy még a republikánus szavazók körülbelül négytizede is osztja ezt a véleményt. Ez az adat nem meglepő, hiszen a Fehér Ház kommunikációja a háborúval kapcsolatban folyamatosan változott és változik. Trump hol az iráni atomfegyver kifejlesztésének megakadályozását nevezte elsődleges célnak, hol Irán ballisztikusrakéta-képességeinek megsemmisítését hangsúlyozta, máskor pedig nyíltan az iráni rezsim megbuktatásának lehetőségéről beszélt. A folyamatosan változó narratíva megnehezítette egy világos kommunikációs üzenet kialakítását, így az gyakorlatilag a mai napig nem is létezik.
A háború ára
A konfliktus gazdasági következményei azonban begyűrűznek a politikába. A benzin országos átlagára a háború kitörése előtti körülbelül 3-ról valamivel 4 dollár fölé emelkedett gallononként. Az Egyesült Államokban az üzemanyagárak hagyományosan erősen befolyásolják a választói hangulatot, főként a külvárosi és vidéki térségekben, amelyek a republikánusok fontos bázisát alkotják.
A háborúban eddig 18 amerikai katona esett el, ugyanakkor Iránban és Libanonban több ezer halálos áldozatról számoltak be. Az emberi veszteségek növekedése szintén hozzájárulhat a társadalmi támogatottság csökkenéséhez, olyannyira, hogy már a republikánus stratégák sem bagatellizálják el a helyzetet. Számukra különösen kedvezőtlen, hogy a gazdasági kérdések helyett inkább a külpolitika uralja a közbeszédet, holott
a Trump-kormányzat hónapok óta arra építi a politikai kommunikációját, hogy a gazdasági eredményekkel nyeri meg az idei félidős választásokat.
Ami a kampányt illeti, a felmérésből az is kiderül, hogy a független szavazók körében jelenleg a demokraták vezetnek a kongresszusi választási preferenciákban: 36 százalék támogatná a demokrata jelöltet, míg 20 százalék a republikánust. Ez a választói csoport hagyományosan kulcsszerepet játszik az amerikai félidős választásokon, ezért a republikánusok számára igencsak fontos figyelmeztetés.
Az USA-ban a kutatások szerint jelentősen csökkent a társadalom türelme a katonai beavatkozásokkal kapcsolatban. Az iraki és afganisztáni háborúk hosszú évei után a választók már kevésbé fogadják el a „végtelen”, nehezen meghatározható célú konfliktusokat. Vagyis minél inkább elhúzódik a háború , és tovább emelkednek az energiaárak, vagy nőnek az amerikai veszteségek, a republikánus vezetésnek annál nehezebb lesz fenntartania a jelenlegi politikai támogatottságot.
Mindez nem véletlenül okoz fejfájást az elnöknek, hiszen a novemberi félidős kongresszusi választások előtt a republikánusok csupán szűk többséggel rendelkeznek a Kongresszusban. Miután az iráni háború mindinkább belpolitikai kérdéssé válik Amerikában, annak lezárása kulcsfontosságú lenne a Fehér Ház számára. Bár az eddigi adatok alapján Trump egyelőre képes mozgósítani a politikai táborát, egyre nehezebben tudja meggyőzni azokat a bizonytalan választókat, akik végső soron eldönthetik a választások kimenetelét.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Fehér Ház
