A magyar gazdaság teljesítménye ez év második negyedében a nyers adatok szerint 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. A negyedéves alapú bővülés ugyan folytatódott (0,4 százalék), ám némileg elmaradt az elemzői várakozásoktól. A kedvező irány fő hajtóerejét a szolgáltatási szektor adta, a mezőgazdaság és a költségvetési kiigazítások azonban lassították a tempót.
A bruttó hazai termék (GDP) alakulása a nyers adatok szerint 1,7, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján pedig 1,6 százalékkal múlta felül a múlt év második negyedévi bázist. Az előző negyedévhez képest 0,4 százalékkal gyarapodott a gazdaság teljesítménye, míg
az első fél évben mind a nyers, mind a kiigazított mutatók szerint 1,7 százalékos növekedést regisztráltak.
A 0,4 százalékos negyedéves bővülés önmagában némileg elmaradt az elemzői várakozásoktól, hiszen a konszenzus 0,7 százalék körüli növekedést vetített előre. A meglepetés mértéke ugyanakkor nem tekinthető drámainak, hiszen a magyar gazdaság így is az ötödik egymást követő negyedévben tudott növekedést felmutatni, ami arra utal, hogy a korábbi többéves stagnálás után tartósnak látszik a fordulat.
Szélesen szóródó előrejelzések
A második negyedévre vonatkozó előrejelzések szokatlanul széles sávban, 0,4 és 1,2 százalék között szóródtak a publikálás előtt, aminek több oka is volt. A növekedés motorja az elmúlt években a belső fogyasztásra épülő szolgáltató szektor volt, amelynek teljesítményéről a havi statisztikákból jóval nehezebb pontos képet kapni, mint az ipari termelésről. Emellett a negyedév közepére eső választás is torzító tényezőt jelentett, mert az azt megelőző költségvetési lazítás átmenetileg felpöröghette a fogyasztást, a választás után meghirdetett kormányzati megszorítások hatása pedig egyszerre kezdett érvényesülni. Tovább nehezítette a becslést, hogy a háztartások és – kisebb mértékben – a vállalatok is optimistábbá váltak a választásokat követően, ennek a fogyasztásra és beruházásra gyakorolt hatása azonban nehezen mérhető ütemben csapódik le.
Az aszályos időjárás emellett már a második negyedévben is rontotta a mezőgazdasági kilátásokat.
Az egyes nemzetgazdasági ágazatok eltérő előjellel járultak hozzá az elért eredményhez. A növekedés első számú motorját a szolgáltatások jelentették, ezen belül is kiemelkedő szerepet játszott a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység bővülése.
Az ipar teljesítménye a pozitív tartományban maradt, így érdemben támogatta a GDP-növekedést.
A fordulat mögött elsősorban nem az új járműipari kapacitások beindulása áll, inkább a mesterséges intelligenciához kapcsolódó export felfutása – ez új növekedési tényező a gazdaságban, bár az alacsony hazai hozzáadott érték miatt egyelőre nehéz megbecsülni, hogy ez a felfutás pontosan mekkora GDP-hatással jár. Ezzel szemben, mint utaltunk rá,
a mezőgazdaság ebben az időszakban gyengébben teljesített, így fékezte az összteljesítmény ütemét.
Az első negyedévben a fenti tényezők egy része már érvényesült, akkor azonban az ellentétes hatások kedvező meglepetést hoztak, ugyanis a gazdaság negyedéves alapon 0,8 százalékkal bővült, jóval a várakozások felett. A mostani, visszafogottabb adat ennek fényében inkább korrekciónak tűnik, mintsem trendfordulónak, ami alátámasztani látszik azt a korábbi elemzői értékelést, amely szerint az első negyedéves kiugró teljesítmény mögött koncentrált, akár csak néhány vállalathoz köthető, nem feltétlenül tartós hatások álltak, vagyis ebből a szempontból a második negyedéves visszarendeződés inkább realista korrekciónak, mint kedvezőtlen fordulatnak tekinthető.
Kilátások erre az évre
Az év első felében az éves átlagos GDP-növekedés tehát 1,7 százalékos volt, egy erős első és egy visszafogottabb második negyedéves teljesítmény eredőjeként. Ez alapján változatlanul az 1,5–2 százalékos növekedési sáv tűnik a legvalószínűbbnek a teljes idei évre, ami érdemben jobb lehet, mint az elmúlt három év, ugyanakkor elmarad a 2010-es évek dinamikusabb bővülésétől. Az év hátralévő részében több kérdés is eldöntheti, hogy a sáv alsó vagy felső határa felé mozdul-e a gazdaság:
mekkora visszaesést okoznak végül a növénytermesztésben jelentkező gondok, mennyire tud tartós húzóerővé válni az élénkülő ipar, ellensúlyozza-e a költségvetési megszorításokat az uniós források beáramlása, illetve enyhülnek-e az energiapiacokra ható geopolitikai feszültségek.
Szakértők szerint – kedvező forgatókönyv esetén – az idei GDP-növekedés akár a 2 százalékot is elérheti, míg egy esetleges újbóli stagnálás 1,5 százalékos éves átlagos bővülést eredményezne az idén.
Fotó: Freepik
Kapcsolódó:
