Kína célkeresztbe vette Európa hadiiparát: a Rheinmetall és több kulcsvállalat is felkerült Peking exportellenőrzési listájára. A lépés hivatalosan válasz Brüsszel szankcióira, de az üzenet ismét az, hogy aki Kínát szorongatja, annak veszélybe kerülhetnek az ellátási láncai is.
Peking július 24-én azonnali hatállyal 14 Európai Unión belüli céget vett fel az exportellenőrzési listára, ezzel megtiltva számukra, hogy Kínából, illetve kínai eredetű forrásból kettős felhasználású, vagyis civil és katonai célra is alkalmas termékeket szerezzenek be. Az ázsiai nagyhatalom szerint ez egy válaszlépés volt az EU Oroszország elleni újabb szankciós csomagjára, amely többek között 14 kínai és hongkongi céget is érintett.
Célkeresztben több fontos hadiipari vállalat
A listára több jelentős európai ipari és hadiipari szereplő került fel:
- az olasz Lafert például elektromos motorokat és hajtástechnikai megoldásokat gyárt ipari, autóipari és automatizálási célokra.
- a francia Cavok UAS professzionális drónmegoldásokra szakosodott cég, amely sorozatban és egyedi igényekre tervez, illetve gyárt pilóta nélküli légi járműveket.
- a német Rheinmetall az egyik legnagyobb európai hadiipari vállalat.
- a cseh Tatra teherautógyár számos NATO-hadsereget, illetve Ukrajnát is ellátja járművekkel.
Az intézkedés jól mutatja, hogy
az EU és Kína közötti kereskedelmi, technológiai, illetve geopolitikai feszültségek mennyire összekapcsolódnak az ukrajnai háborút és az Oroszországgal szembeni szankciós politikát övező vitákkal.
Míg a kínai válasz, mint láttuk, nagyobb és számos szegmensben meghatározó kulcsvállalatot érintett, addig az európai döntés csupán kisebb kereskedelmi és logisztikai cégeket, amelyek székhelye például Kantonban, Sencsenben vagy Dalianban található. Igaz, huszonegy kör után az uniós szankciók már sokkal több kínai entitást érintenek, mint amennyit válaszul Peking eddig célba vett.
Azt még nem tudni, hogy a Rheinmetallnak mennyire lesz fájdalmas a kínai döntés, de az bizonyos, hogy ezzel Európa egyik legnagyobb védelmi beszállítójáról, nem utolsó sorban pedig Ukrajna támogatásának egyik európai alappilléréről van szó. A vállalatnak kiemelt szerepe van Európa újrafegyverkezési programjában, sőt már tett lépéseket a kritikusnyersanyag-ellátásának diverzifikálására is. A vezetés már májusban jelezte, hogy elkezdték a stratégiai nyersanyagok felhalmozását, illetve új forrásokat keresni azok beszerzésére.
Kína fokozza a nyomást
A mostani döntés hivatalosan az EU legújabb – kínai és hongkongi cégeket is érintő –, Oroszország elleni szankcióira adott válasz, de stratégiai értelemben sokkal inkább egy figyelmeztetés Európa számára. Kína ezzel ismét azt demonstrálja, hogy a technológiai és nyersanyagfölény geopolitikai fegyverként használható.
Az exportellenőrzések miatt az érintett vállalatok hozzáférése csökken a kulcsfontosságú alkatrészekhez és elektronikához, a különleges gépekhez, a szenzorokhoz, a ritkaföldfém-alapú komponensekhez vagy a speciális nyersanyagokhoz.
Ez érzékenyen érintheti a védelmi, a drónipart, az automatizálási technológiákat és a fejlett gyártástechnológiát.
Brüsszel válaszul valószínűleg fokozza a kockázatmentesítési stratégiáját, ami a Kínától való függőségek csökkentését célozza. Ennek részeként felgyorsulhat az európai kritikusnyersanyag-programok, az akkumulátoripari beruházások, valamint az alternatív beszállítói hálózatok kiépítése Indiában, Délkelet-Ázsiában és Latin-Amerikában. Ugyanakkor ezek is jelentős akadályokba ütközhetnek, mivel Kínának a létfontosságú nyersanyagok és a feldolgozási lánc feletti dominanciája azt jelenti, hogy Európa hiába talál új bányákat vagy nyersanyagforrásokat, a feldolgozási láncok jelentős része még akkor is kínai kézben maradhat.
Az ázsiai nagyhatalom számára nem feltétlenül jelent nagy gazdasági veszteséget az európai piac egy részének elvesztése, mivel az elmúlt években nagymértékben erősítette a kapcsolatait a globális dél országaival, így ezek a piacok egyre nagyobb felszívóerőt jelentenek a kínai technológiának és ipari termékeknek.
Az európai oldalon a leginkább veszélyeztetett ágazatok közé tartozhat a gépgyártás, az elektronikai, az autó- és a védelmi ipar, emellett a drónszektor, az akkumulátorgyártás és a megújulóenergia-ipar, mivel ezek erősen támaszkodnak a speciális nyersanyagokra és az összetett globális ellátási láncokra, a megmentésük pedig évekbe és több százmilliárd euróba kerülhet.
Az eszkaláció egy olyan időszakban történik, amikor az EU–Kína-kapcsolatokat már így is megterheli a mélyülő kereskedelmi vita, amelynek középpontjában Kína felhalmozódó és rohamosan növekvő kereskedelmi többlete áll az unióval szemben. A feszültségeket súlyosbítja a Peking és Moszkva közötti stratégiai közeledés. Az enyhülésre októberben tehet kísérletet a két fél, amikorra új kereskedelmi tárgyalási fordulót terveznek.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Czeglédi Zsolt
