Érezhetően élénkült a magyarországi lakásépítés az év első felében: az átadott új otthonok száma 22, az építési engedélyeké 29 százalékkal nőtt éves alapon. A részletes adatok ugyanakkor arra utalnak, hogy az engedélyezési hullám a második negyedévre jelentősen lelassult, a lakásépítések pedig erősen Budapestre és néhány nagyvárosi térségre koncentrálódnak.
A KSH friss adatai szerint az első fél évben 6278 új lakást vettek használatba, 22 százalékkal többet az egy évvel korábbi, alacsony bázisnál. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján 16 588 lakás megépítését tervezték, ami éves összevetésben 29 százalékos növekedés. A két mutató negyedéves alakulása ugyanakkor eltérő folyamatokat jelez:
az átadások felgyorsultak, az új engedélyezések lendülete viszont tavaszra jelentősen mérséklődött.
Az év elején még elsősorban a tervezőasztalokon látszott a lakáspiac élénkülése. Az első negyedévben 2821 új lakást adtak át, mindössze 4,3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A féléves adatok alapján azonban április és június között már 3457 lakás készült el, ami a KSH első negyedéves és féléves közléséből számítva közel 43 százalékos éves növekedés.
A lakásépítési fordulat így már a tényleges átadásokban is határozottan megjelenik, bár az országos volumen egy alacsony bázishoz képest emelkedik.
A nagyvárosokban nőtt a leggyorsabban az építkezés
A lakásátadások valamennyi településtípusban emelkedtek. A megyei jogú városokban 32, Budapesten és a többi városban egyaránt 22, a községekben pedig 18 százalékkal több új otthon készült el, mint az előző év első felében. A megyei jogú városok közül Székesfehérváron 217, Kecskeméten 154, Szegeden pedig 122 lakást adtak át.
A lakásépítés ugyanakkor erősen koncentrált.
A 2224 budapesti átadás az országos volumen több mint harmadát jelentette, sőt azok 83 százaléka mindössze négy kerületben épült fel: a X. kerületben 832, a XIII.-ban 476, az I.-ben 277, a XI. kerületben pedig 272. Regionális szinten Észak-Magyarországon 34, Nyugat-Dunántúlon 14 százalékkal csökkent az átadások száma, az ország többi régiójában viszont növekedést mértek.
Lassult az engedélyezési hullám
Az első féléves engedélyezési adatok összességében kedvezők:
a tervezett 16 588 lakás 29 százalékkal haladja meg az előző évi értéket. A részletes adatok azonban arra utalnak, hogy a növekedés szinte teljes egészében az év elején keletkezett.
Az első negyedévben még 64 százalékkal ugrott meg az engedélyezett lakások száma, míg a második negyedévben 7297 lakást engedélyeztek, csupán 1,6 százalékkal többet az egy évvel korábbi 7179-nél, vagyis a féléves növekmény mintegy 97 százaléka tehát az első három hónaphoz kötődött.
Területileg ugyanakkor szélesebb körűvé vált az építési kedv, hiszen Budapesten 9,5, a megyei jogú városokban 36, a többi városban 55, a községekben pedig 50 százalékkal több lakást engedélyeztek.
Minden régióban növekedést mértek, a legerőteljesebbet Észak-Magyarországon, Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön. Ez későbbi felzárkózást vetíthet előre azokban a térségekben is, ahol a tényleges átadások egyelőre csökkentek, feltéve, hogy az engedélyezett beruházások megvalósulnak.
Budapesten a jövőbeni fejlesztések koncentrációja még az átadásokénál is erősebb:
a fővárosban engedélyezett 6560 lakás háromnegyedét két kerületben, a XIII.-ban és a IX.-ben tervezik felépíteni, ami azt mutatja, hogy a fővárosi újlakáskínálat alakulása néhány nagyobb beruházástól függ.
Meghatározók a vállalkozói fejlesztések
Az új lakások 69 százalékát vállalkozások építették, szemben az egy évvel korábbi 67 százalékkal, a természetes személyek részesedése pedig 33-ról 30 százalékra csökkent. Az elkészült lakások 68 százalékát értékesítésre, 29 százalékát saját használatra szánták. A lakások 47 százaléka családi házban, 46 százaléka többszintes, többlakásos épületben található. Az átlagos alapterület országosan 94,5, Budapesten 65,8 négyzetméter volt.
Az első féléves adatok összességében a lakásépítési piac javulását mutatják:
az átadások a második negyedévben már felgyorsultak, a korábban kiadott engedélyek pedig jelentős projektállományt biztosítanak.
A tartós fellendülés ugyanakkor még nem tekinthető biztosnak, mivel az új engedélyezések növekedése tavasszal gyakorlatilag megállt. A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy ismét lendületet vesz-e a projektindítás, illetve az eddig engedélyezett lakások mekkora része jut el ténylegesen a kivitelezésig és az átadásig.
Kapcsolódó:
Borítókép: Chat GPT
