Ukrajna fekete-tengeri exportfolyosója katonai blokád kihirdetése nélkül is leállt, miután a hajótulajdonosok és a biztosítók már túl magasnak ítélték a kockázatot. A Kaszpi-tengeri ukrán csapások közben az iráni konfliktust is összekötik az európai háborúval, veszélyes megtorlási láncot indítva.
Július 23-án 2023 óta először egyetlen kereskedelmi hajó sem használta Ukrajna fekete-tengeri exportfolyosóját. Kijev ugyan nem rendelte el a forgalom felfüggesztését, a hajótulajdonosok csupán a saját kockázati döntésük alapján maradtak távol az ukrán kikötőktől. A június 20. és július 20. közötti időszakban az ukrán ügyészség szerint 28 polgári hajót ért támadás, amelyek következtében 21 ember vesztette életét. A legnagyobb veszteséget a kukoricát szállító Golden Leo elleni július 19-i csapás okozta.
Az ukrán tengeri folyosó hivatalosan továbbra is működik, gazdasági értelemben azonban a kockázat már elérte azt a szintet, amely mellett a kereskedelmi szereplők visszalépnek.
Ukrajna fekete-tengeri gabonaexport-kapacitásának körülbelül harmada kiesett, a forgalom egy része pedig ismét a dunai kikötők és a szárazföldi útvonalak felé terelődhet. A helyzet megmutatja, hogy egy kereskedelmi folyosó lezárásához nem feltétlenül szükséges állandó tengeri blokád, elegendő kiszámíthatatlanná tenni a hajók és a személyzet biztonságát.
A biztosítás háborús határvonala
A hajózásban a szokásos hajótest- és felelősségbiztosítások rendszerint kizárják a rakétákból, drónokból vagy aknákból eredő háborús károkat, ezért ezekre külön háborús kockázati fedezetet kell vásárolni. A fekete-tengeri támadások nyomán a hajótestre vonatkozó háborús biztosítási díjak rövid idő alatt megduplázódtak, az alacsonyabb értékű vagy idősebb hajók pedig egyre nehezebben jutnak fedezethez. A hajótulajdonos akkor is elállhat az úttól, ha a biztosítás elvileg elérhető, mivel a díjhoz magasabb személyzeti költség és finanszírozói kockázat társul.
Ezt a bizonytalanságot erősíti az Északi Áramlat ügyében július 6-án meghozott londoni ítélet.
A londoni kereskedelmi szakbíróság elutasította a Nord Stream AG 579 millió eurós biztosítási követelését, mert a vezetékek felrobbantásában az ukrajnai háború valamennyi érdemben vizsgált elkövetői forgatókönyv esetén jelentős oknak minősült. A bíróságnak ehhez nem kellett azonosítania az elkövetőt: arra jutott, hogy ukrán, orosz vagy amerikai részvétel esetén egyaránt elegendő kapcsolat állt volna fenn a háborúval a szélesen megfogalmazott kizárás alkalmazásához.
Az ítélet nem teszi automatikusan megtagadhatóvá a kifejezetten háborús eseményekre kötött tengeri biztosításokat, hiszen ezek éppen a rakéta-, drón- és aknatámadások kockázatát vállalják át. A döntő kérdés minden esetben a kötvény pontos szövege, földrajzi hatálya és a külön kizárások rendszere. A Nord Stream-ügy mégis fontos jelzés a kritikus infrastruktúrák tulajdonosainak és finanszírozóinak, hiszen egy háború közvetett oksági kapcsolata is elegendő lehet ahhoz, hogy egy általános biztosítási fedezet ne legyen érvényesíthető.
A Kaszpi-tenger összeköti a hadszíntereket
Miközben Oroszország az ukrán exporthajózást támadja, Kijev az orosz energia- és katonai logisztika tengeri elemeit veszi célba. Ukrán drónok július 25-én a Kaszpi-tengeren megtámadták a Port Olya 2 és a Begey teherhajót, amelyeket az ukrán fél iráni–orosz katonai szállításokkal hozott összefüggésbe. Teherán pedig azt közölte, hogy ukrán támadás ért egy iráni kereskedelmi hajót, amelyen egy tengerész meghalt; a konkrét rakomány katonai jellegét nem erősítették meg.
Abbász Arágcsi külügyminiszter kijelentette, hogy az incidens „nem maradhat válasz nélkül”, Ebráhim Azizi, az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának vezetője pedig megtorlást helyezett kilátásba, rendszerpárti iráni médiumok pedig már arra figyelmeztették Kijevet, hogy Irán ballisztikus rakétái Ukrajna teljes területét elérhetik. A Kaszpi-tengeri incidens stratégiai súlyát az adja, hogy Ukrajna immár az Iránt Oroszországgal összekötő logisztikai útvonalakat is a hadműveleti terének tekinti. Teherán korábban katonai technológiával támogatta Moszkvát, az iráni külügyminiszter pedig a mostani támadás után kijelentette, hogy az eset „nem maradhat válasz nélkül”. Ezzel megjelent egy közvetlen iráni–ukrán megtorlási ciklus veszélye, az iráni háború pedig eközben a Vörös-tengeren is új hajózási útvonalakat ér el.
A világháborús eszkalációs lánc
Egy iráni rakéta- vagy dróncsapás Ukrajna területén minőségi határátlépést jelentene. Irán ebben az esetben közvetlen hadviselő félként lépne be az európai háborúba úgy, hogy az Egyesült Államok már katonai konfliktusban áll Teheránnal, illetvejelentős támogatást nyújt Ukrajnának. Azaz ugyanazok az államok és fegyverrendszerek két hadszíntéren kerülnének egymással szembe, ami gyorsan összehangolt megtorlásokhoz és szélesebb szövetségi részvételhez vezethetne. Ez a világháborús eszkaláció egyik klasszikus mechanizmusa, amikor a korábban elkülönült regionális konfliktusok közös szereplői egyetlen katonai láncba rendeződnek.
Egy Irán által végrehajtott ukrajnai csapás önmagában még nem aktiválná automatikusan a NATO kollektív védelmi rendszerét, mivel Ukrajna nem tagja a szövetségnek, az 5. cikk pedig a tagállamokat ért fegyveres támadás esetére vonatkozik. Az eszkaláció mégis közvetlenül érintené a NATO-országokat, amelyek fegyverrel, hírszerzéssel és kiképzéssel támogatják Kijevet.
Különösen veszélyes lenne, ha egy iráni művelet NATO-területet, ott működő katonai logisztikát vagy nyugati személyzetet is elérne.
A jelenlegi helyzet még hálózatos regionális háborúként írható le, ám a tengeri útvonalak már összekötik az ukrajnai, az iráni és a jemeni konfliktust. A biztosítási piac pedig továbbterjeszti a katonai kockázat gazdasági következményeit, mivel egy támadás akkor is emelheti az élelmiszer-, energia- és szállítási költségeket, ha fizikailag távol történik Európától. Magyar szempontból a fekete-tengeri folyosó tartós kiesése nagyobb forgalmat terelhet a Duna és a közép-európai szárazföldi útvonalak felé, emellett erősítheti az ukrán és a magyar mezőgazdasági termékek közötti árversenyt. A következő eszkalációs fokot ezért egyaránt jelezheti egy újabb rakétacsapás, valamint az, ha több biztosító is visszavonja a hajózáshoz szükséges fedezetet.
Kapcsolódó:
