Az államadósság önmagában nem mondja meg, hogy egy ország pénzügyileg mennyire sebezhető. Japán például a 204 százalékos GDP-arányos adóssága ellenére stabilabb helyzetben lehet, mint számos kisebb állam, viszont Olaszország vagy Franciaország nemigen találja az egyensúlyt a növekedés, a jóléti kiadások és a költségvetési fegyelem között.
A világgazdaság egyik nagy paradoxona, hogy a legerősebb országok a legnagyobb adósok is. Az államadósság növekedése az elmúlt évtizedekben szinte minden fejlett gazdaságban természetes folyamat lett: a válságkezelés, a járvány utáni gazdaságélénkítés, az energiaársokk, a védelmi kiadások növekedése és a társadalmak elöregedése felfelé hajtotta az államok hitelfelvételét.
A Visual Capitalist az IMF ez évre vonatkozó becslései alapján készített infografikája azt mutatja, hogy nominálisan az Egyesült Államok áll a világ adósságlistájának élén, mivel Washington várható államadóssága az idén eléri a 40 739 milliárd dollárt, ami nagyobb, mint Kína, Japán, Nagy-Britannia és Franciaország teljes adóssága együtt.
A második helyen Kína áll 22 290 milliárd dollárral, a harmadik Japán 8951 milliárddal. Európából Nagy-Britannia (4418 milliárd dollár) és Franciaország (4258 milliárd) került a „legelőkelőbb” pozícióba.
Csakhogy nem minden adósság egyforma.
Az államadósságot nem lehet önmagában értelmezni, hiszen egy 40 ezermilliárd dolláros adósságállomány egy 30 ezermilliárd dollár körüli gazdaságot működtető ország esetén teljesen mást jelent, mint egy kisebb, gyengébb valutájú számára, ezért használják a pontosítás kedvéért az adósság/GDP arányt.
Ezen a listán már teljesen más országok kerülnek előre: Japán például 204,4 százalékos GDP-arányos államadóssággal világelső, ami azt jelenti, hogy az államadósság több mint kétszerese az ország éves gazdasági teljesítményének, a szigetországot mégsem kezelik a piacok ugyanúgy, mint egy hasonlóan eladósodott fejlődő államot. Ennek az oka többek között az, hogy Japán adósságának a jelentős része hazai befektetők kezében van, az ország pénzügyi rendszere pedig stabil. A második helyen Szingapúr áll 171,9 százalékkal, majd Szudán (169,1) és Bahrein (152,4) következik. Az Egyesült Államok a GDP-arányos listán csak a kilencedik, 125,8 százalékkal.
Az amerikai államadósság a 2008-as pénzügyi válság óta folyamatosan emelkedett, majd a koronavírus-járvány idején újabb ugrást produkált. Csakhogy a világkereskedelem nagy része dollárban zajlik, a központi bankok jelentős devizatartalékokat tartanak dollárban, az USA állampapírjait pedig a világ egyik legbiztonságosabb pénzügyi eszközének tekintik. Éppen ez lehetővé teszi Washington számára, hogy olyan mértékű adósságot finanszírozzon, amely más országok számára sokkal nagyobb problémát jelentene.
Ugyanakkor az amerikai államadósság nem veszélytelen, mivel a kamatterhek gyors növekedése már most komoly költségvetési kihívást jelent. Az Egyesült Államok éves kamatkiadásai ugyanis a következő években meghaladhatják számos nagy szövetségi program finanszírozását, ami hosszabb távon korlátozhatja Washington mozgásterét a védelem, az infrastruktúra vagy a technológiai verseny finanszírozásában.
Európa adósságproblémája
Európa helyzete lesújtóbb, mert több állam egyszerre küzd magas adóssággal és alacsonyabb növekedési potenciállal. Olaszország GDP-arányos államadóssága 138,4 százalék, Görögországé 136,9, Franciaországé 118,4, Belgiumé pedig 109,2.
Olaszország teljes adóssága jóval kisebb, mint az Egyesült Államoké vagy Kínáé: 3790 milliárd dollár, a probléma azonban nem is elsősorban az összeg, inkább az a kombinált rizikó, amikor a magas államadósság lassú növekedéssel, elöregedő társadalommal és korlátozott monetáris önállósággal párosul az eurózónában. Franciaország példája hasonló, mert az idei évre becsült 4258 milliárd dolláros adósságállomány mellett egyszerre kellene finanszíroznia a jóléti rendszert, a zöldátállást, az iparpolitikai programokat és a növekvő védelmi kiadásokat.
Németország viszont még mindig kivételes helyzetben van, mert ugyan a világ negyedik legnagyobb államadósságát tudhatja magáénak nominálisan (3523 milliárd dollár), azonban GDP-arányosan kedvezőbb helyzetben van, mint több európai társa. Ennek az oka nagyrészt az alkotmányos adósságfék, amely hosszú ideig korlátozta a strukturális hiány növekedését. Ugyanakkor az ukrajnai háború, a védelmi kiadások növelése, az energiaátmenet és az ipar versenyképességének a problémái Berlinben is vitákat generáltak arról, hogy elegendő-e a korábbi fiskális szigor. Európa így köztes helyzetben van, hiszen a gazdasági súlya most is hatalmas, de az egyes tagállamok eltérő adóssághelyzete korlátozza a közös mozgásteret.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Dreamstime
