Anglia területének több mint a felét hivatalosan is aszály sújtja, és ez a hirtelen kialakuló jelenség megmutatta, hogy mennyire elavult az ország vízügyi infrastruktúrája. A klímaváltozás és a beruházások évtizedes hiánya nem csak Nagy-Britannia élelmiszer-biztonságát veszélyezteti, az egész kontinens számára stratégiai tanulsággal szolgál.
A Brit Környezetvédelmi Ügynökség (Environment Agency) hivatalosan aszályhelyzetet hirdetett az ország több mint felére. Az érintett területek köre kiterjed a legfontosabb régiókra: Kelet-Angliára, Hertfordshire-re, Londonra, a Temze-völgyre, Hampshire-re, a Wight-szigetre, Devonra és Cornwallra, a West Midlandsre, valamint a Wessex régióra. Észak-Wales és a Felső-Severn vízgyűjtőjén is aszály van, Skóciában a „vízszűkösséget” figyelik (az ország keleti területei a legszigorúbb kategóriában vannak), míg Észak-Írországot egyelőre nem érinti a probléma.
A BBC írása szerint öt éven belül ez már a harmadik alkalom, hogy Nagy-Britanniában aszályt hirdetnek (2022 és 2025 után 2026-ban is). A következmények drámaiak:
az alacsony folyóvízszintek, a kényszerű korai betakarítások és a tüzek megnövekedett kockázata mellett több mint 20 millió ember él olyan területen, ahol locsolási tilalom van érvényben.
Szeszélyes időjárás
A klímaváltozáshoz köthető idei brit, illetve nyugat-európai aszály azért szokatlan, mert az év eleje kifejezetten csapadékos volt, ami átmenetileg feltöltötte a víztározókat és a talajvízkészleteket. A késő tavasz és a nyár azonban rendkívül forrónak és száraznak bizonyult – ezt a hirtelen fordulatot nevezik a szakértők klímaviharnak, angolul climate whiplashnak.
Júliusban az országban az átlagos csapadékmennyiség mindössze 7 százaléka hullott le, míg Dél-Angliában ez az arány az 1 százalékot sem érte el.
Devon és Hampshire egyes részein több mint egy hónapja nem esett eső. A Brit Meteorológiai Szolgálat (Met Office) szerint ez a rendkívüli szárazság tartós hatást gyakorol az országra, és az időszakos esőzések sem hoznak érdemi enyhülést, mivel
a magas hőmérséklet és a csapadékhiány kombinációja hetek alatt kimerítette a talaj, a növényzet és a folyók vízkészleteit.
Ez az úgynevezett villámaszálynak, amikor a szárazság nem fokozatosan, hanem hirtelen alakul ki. Ráadásul a klímaváltozás növeli ennek a kockázatát, mivel a magasabb nyári hőmérséklet gyorsabban szárítja ki a talajt, súlyosabb és tartósabb krízist eredményezve.
Nem csak esőhiány van
A szakértők hangsúlyozzák, hogy ezt a mostani helyzetet nem lehet kizárólag az időjárásra fogni. Hayley Fowler, a Newcastle-i Egyetem professzora rámutatott, hogy az aszály nem csupán a csapadékhiány következménye, hanem
a felmelegedő éghajlat, a növekvő vízigény, az elöregedő infrastruktúra és a szivárgások miatti vízveszteség együttes hatása.
A brit környezetvédelmi ügynökség éppen ezért arra figyelmeztetett, hogy sürgős beavatkozás nélkül az ország lakosságának a vízellátása a század közepére napi 5 milliárd literes hiánnyal nézhet szembe. Ennek elkerülése érdekében a kormány és a szolgáltatók beruházási terveket jelentettek be, csakhogy ez a lakossági számlák összegének az emelkedését jelenti.
Az agrárgazdaság és a természet
A szárazság a természetre és a mezőgazdaságra egyaránt súlyos csapást mér, az atlanti lazacok például az alacsony vízállás miatt képtelenek feljutni az ívóhelyeikre. Paul Tompkins, a Gazdálkodók Nemzeti Szövetségének (NFU) alelnöke kiemelte: a szélsőséges körülmények nehezebbé és költségesebbé teszik a termelést, ami közvetlenül veszélyezteti az ország élelmiszer-biztonságát. A helyzetet tovább nehezíti, hogy
az ország egyes területei már a negyedik hőhullámot élik át az idén. Délkelet-Angliában 35 °C-os csúcsértékeket is mértek, ami hozzájárul a bozóttüzek terjedéséhez.
A tűzoltó-parancsnokság beszámolója szerint a tűzveszély továbbra is magas, az elmúlt hetekben több mint 200 szabadtéri tűzesetet jelentettek.
Érdekesség, hogy a Met Office utólagos felülvizsgálat után módosította a júniusi hőmérsékleti rekordot: a norfolki Lingwoodban június 26-án mért érték 38 °C-ra emelkedett, megdöntve az ország korábbi júniusi, 35,6 fokos csúcsát.
Az európai dimenzió
A Nagy-Britanniában zajló eseményekhez hasonlóan Európa-szerte kihívást jelent a szélsőséges időjárási események és az elavult infrastruktúra találkozása. A hatékony vízgazdálkodás ugyanis ma már nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem a gazdasági versenyképesség alapfeltétele, éppen ezért az európai kontinens számára a brit példa egy figyelmeztetés arra, hogy a felkészülés elhalasztásának komoly ára van.
Magyarország szempontjából a brit krízis különösen tanulságos, mivel a Kárpát-medence hidrológiai adottságai megkövetelik a vízgazdálkodási stratégiák újragondolását.
A víz gyors elvezetése helyett ugyanis nálunk is annak megtartására kell helyezni a hangsúlyt, hogy egy villámaszály ne érje váratlanul a mezőgazdaságot és a lakosság vízellátását.
Azaz a jövő gazdasági stabilitása az infrastruktúra rugalmasságán és a fenntartható vízgazdálkodáson múlik. Azok az országok, amelyek időben fektetnek be a vízgazdálkodás modernizációjába, a klímakockázatokat mérséklése mellett hosszú távú versenyelőnyre is szert tesznek egy egyre szárazabb világban.
Kép: Freepik
Kapcsolódó:
