A bőrünkön érezzük a hőhullámok és az aszályok hatásait, de míg a tudományos konszenzus az emberi tevékenységre vezeti vissza a szélsőségek szaporodását, a társadalom hozzáállása egész mást mutat. Egy németországi vizsgálat szerint ugyanis növekszik a klímaszkeptikusok száma.
A Flensburgi Egyetem több mint 3000 fő bevonásával végzett felmérését a napokban mutatták be, amely súlyos társadalmi trendre világított rá, hiszen a közzétett adatok alapján a válaszadók 59 százalékának mindössze egy év alatt nőttek a kétségei a klímaváltozás tényével és következményeivel kapcsolatban. Ez a hirtelen bizalomvesztés a társadalom prioritásaiban is visszaköszön: a klímavédelem fontossága a lakosság számára a korábbi 4. helyről a 9.-re csúszott vissza, ahogy a mindennapi megélhetési gondok, a növekvő energiaárak és a gazdasági bizonytalanság elnyomta a téma súlyát.
Bizalmatlanság és törésvonalak
A kutatás egyik legfőbb megállapítása, hogy a klímaszkepticizmus mögött nem elsősorban az anyagi helyzet áll. A jelenség gyökerei sokkal inkább
az állami és tudományos intézményekbe vetett bizalom gyengülésében, a demokráciával való elégedetlenségben és a politikai identitásban keresendők.
Mivel az emberek a hírek formájában fogyasztott tényeket a saját politikai szűrőjükön keresztül dolgozzák fel, ez az „identitásvédő gondolkodás” könnyen vezet a tudományos eredmények elutasításához és olyan összeesküvés-elméletek elfogadásához, amelyek hamis, de megnyugtató kontrollérzetet nyújtanak.
Nyugati „találmány”
A felmérés arra is rávilágít, hogy
a klímaszkepticizmus döntően a fejlett, nyugati társadalmak sajátja.
Ezzel szemben a globális dél országaiban – mint például Indiában vagy Afrikában több helyütt –, ahol a szélsőségek az alapvető ivóvízellátást és a mindennapi túlélést fenyegetik, a klímavédelem nem elvi vagy ideológiai vita tárgya. Ott az emissziócsökkentés és az alkalmazkodás a gazdasági fejlődéssel egyenrangú, gyakorlatilag egy túlélési stratégia.
Azaz a klímaszkepticizmus ott tapasztalható leginkább, ahol a mindennapok még nem kényszerítik ki az azonnali cselekvést.
A lehetőségekre érdemes építeni
A kétkedők számának visszaszorításához a szakértők szerint kommunikációs szemléletváltásra van szükség. A médiának sokkal következetesebben kellene összekapcsolnia a konkrét extrém időjárási eseményeket a klímaváltozással. Ezzel együtt a lakosságnak szóló üzenetekben a tiltások és a korlátozások helyett a zöldátállásban rejlő gazdasági lehetőségeket – az új munkahelyeket és az energiafüggetlenséget – kellene a középpontba állítani, míg
a szélsőségek megtapasztalása hosszabb távon magától is formálhatja a közgondolkodást.
Tanulságok
A németországi tapasztalatok a magyar döntéshozók számára is világos üzenetet hordoznak. Mivel a klímatagadás összefügg a társadalmi polarizációval, a helytelen, elítélő megfogalmazás a körükben ellenérzést szül. A hazai kommunikációnak a gyakorlati, mindennapi előnyökre – az energiabiztonságra, a rezsiköltségek mérséklésére és a hazai ipar versenyképességére – kell építenie, hiszen csak így érhető el, hogy a klímavédelem a lakosság biztonságát garantáló, pártsemleges nemzeti prioritássá váljon.
Kép: Freepik
Kapcsolódó:
