A 70-es évek óta minden évben egyre hamarabb jön el az a nap, amikorra teljesen feléljük azokat a természetes erőforrásokat, amelyeket bolygónk egy év alatt képes lenne regenerálni. Ez már az idén is megtörtént, így az emberiség lényegében „hitelben fogyasztja” ezeket.
Az idén július 30-ra esett az a nap, amikor az emberiség felélte azt a mennyiségű természeti erőforrást, amely egy év alatt képes lenne megújulni, vagyis ez azt jelenti, hogy az év hátralévő részében túlfogyasztunk. Legutóbb 1972-ben nem volt ilyen (1. ábra), azóta viszont akkora „ökológiai hitelt” halmoztunk fel, hogy több mint húsz évre lenne szükség, hogy bolygónk megfelelő mértékben regenerálódhasson, sőt a károk nagy része visszafordíthatatlan.
1. ábra: A narancssárgával jelzett elemek jelzik, hogy melyik évben melyik hónapra esett a túlfogyasztás kezdete. Forrás: earth.org
A jelenlegi fogyasztási ütem mellett – amely 73 százalékkal gyorsabb, mint bolygónk ez irányú képessége – a szakértők becslése szerint
1,73 földre lenne szükség ahhoz, hogy előállítsuk az összes, jelenleg általunk felhasznált erőforrást.
Országokra lebontva február 4-én elsőként Katarban jött el ez a dátum, a listán szereplő országok közül pedig Honduras zárja a sort november 27-én (2. ábra). Tizenhárom nemzet, köztük Banglades, Nigéria, India és Egyiptom azért nem szerepel a felsorolásban, mivel az egy főre jutó lábnyomuk a globális biokapacitás alatt marad. Hazánkban június 24-én éltük fel az éves készleteket.
2. ábra: A túlfogyasztási fordulópont idei dátumai az egyes államokban. Forrás: earth.org
A geopolitikában és a világgazdaságban is fordulópont lehet
A világgazdaság jó része a már említett ökológiai hitelből működik, ami rövid távon növekedést, hosszabb távon viszont romló ellenálló képességet hozhat. A termőtalaj romlása, a vízhiány, a biodiverzitás csökkenése, az erdőirtás és a légkörben felhalmozódó szén-dioxid az ipari termelés, az élelmiszerárak, az energiaellátás és a biztosítási rendszerek stabilitását is érinti, veszélyeztetve a hosszú távú erőforrás-biztonságot. Ez a társadalmakon belül is súlyos kockázatokat hordoz, mivel a dráguló energia, élelmiszer és víz kedvezőtlen hatásai növelhetik a területi különbségeket, sőt politikai elégedetlenséget válthatnak ki.
A túlfogyasztás emellett a geopolitikában is új erőviszonyokat hozhat.
Azok az országok, amelyek alacsonyabb erőforrásigény mellett képesek stabil ipari teljesítményre, előnybe kerülhetnek, míg a nagyobb fogyasztók kiszolgáltatottabbak lesznek az energia-, víz-, élelmiszer- és kritikusnyersanyag-piacok sokkjainak.
A biokapacitással, a termőfölddel, a vízzel, a ritkaföldfémekkel vagy a zöldenergia-potenciállal ellátott államok pozíciója javulhat, ezáltal nőhet a szegényebb, kevesebbet fogyasztó országok mozgástere.
Az Európai Unió számára ez leginkább az energia, a nyersanyagok és az ipari alapanyagok terén fennálló importfüggőség miatt jelent kockázatot, ráadásul a zöldátállás is hatalmas ritkaföldfém-, hálózati és beruházási igénnyel jár. Ugyanakkor az unió a szabályozási, a technológiai és a finanszírozási kapacitása révén képes lehet versenyelőnyt szerezni az energiahatékonyság, a körforgásos ipar, a tiszta technológiák és a fenntartható mezőgazdaság terén.
Magyarország számára figyelmeztetés, hogy mint említettük, az erőforrásaink kimerítésének a napja június 24-ére esett, ami egy hónappal korábbi a globális ökológiai deficit napjánál. Hazánk három területen tudna javítani a helyzetén.
Az első az energiahatékonyság: az épületállomány felújítása, az ipari energia felhasználásának csökkentése és a hálózatfejlesztés mérsékli az importfüggőséget. A második a víz- és az agrárstratégia:
a Kárpát-medence kiszáradása miatt a vízmegtartás, az öntözés, a talajvédelem és az alkalmazkodó mezőgazdaság élelmiszer- és – ahogyan a napokban is láthattuk – energiabiztonsági alapfeltétel.
A harmadik az iparpolitika: az akkumulátor-, az autóipari és a zöldtechnológiai beruházások csak akkor lehetnek kitörési pontok, ha azok energia-, víz- és anyagigénye illeszkedik a korlátozott mértékben rendelkezésre álló hazai erőforrásokhoz.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Dreamstime
