Franciaország egy újabb rést zár be a stratégiai vállalatai védelme érdekében: az állam ezentúl már egy viszonylag kis külföldi tulajdonrész megszerzésénél is ellenőrizni akarja, hogy ki kerül közel az érzékeny technológiákhoz és döntésekhez.
A párizsi lépés túlmutat egy nemzeti rendeleten, azt is megmutatja, hogyan alakul át az Európai Unió viszonya a külföldi tőkéhez. Bár a befektetés továbbra is fontos növekedési forrás, a döntéshozók már azt is vizsgálják, hogy az mekkora mértékű befolyást és ellátási kockázatot hoz magával.
Az új francia szabály szerint kormányzati engedély kell, ha egy Európán kívüli befektető legalább 10 százalékos részesedést szerez egy érzékeny ágazatban működő, tőzsdén jegyzett francia vállalatban. A kötelezettség attól függetlenül érvényes, hogy a részvényeket Franciaországban vagy külföldön forgalmazzák. A külföldön jegyzett társaságoknál az általános 25 százalékos szintről 10-re csökken az ellenőrzési küszöb, ami a. A francia tőzsdén jegyzett francia cégeknél már 2020 óta létezett, majd 2024-től vált állandóvá.
Az ellenőrzés a védelemhez, a nukleáris iparhoz és az egészségügyhöz kapcsolódó vállalatokra is kiterjed, emellett kiemelt figyelmet kapnak a kulcsfontosságú nyersanyagokat és az érzékeny adatokat kezelő társaságok. Ezekben az ágazatokban ugyanis már egy kisebbségi részesedés is többet jelenthet egy egyszerű pénzügyi befektetésnél, hiszen igazgatósági helyet, vétójogot, belső információt vagy technológiai hozzáférést jelenthet. Éppen ezért a francia hatóság korlátozhatja a szavazati jogaikat és az érzékeny technológiák használatát, illetve egyedi feltételekhez is kötheti az ügyletet.
Persze ez nem olyan egyszerű, hiszen Párizs mindenképp el akarja kerülni, hogy a biztonsági ellenőrzés hónapokra befagyassza a vállalatok tőkebevonását, ezért a pénzügyminisztériumnak 10 napon belül jeleznie kell, hogy szükséges-e a részletes vizsgálat. A lassú engedélyezés versenyképességi hátrány lehet, éppen ezért a francia megoldás egy gyors biztonsági szűrő lenne, amely a kockázatos ügyleteket félreállítja, a kiszámítható befektetéseket pedig továbbengedi.
A tagállamok közötti különbségek csökkentése
Mindehhez érdemes megnézni az uniós háttéret is, mert a jelenlegi rendszer 2020 óta közös együttműködést szorgalmaz, ám a tagállamok eltérő ágazatokat vizsgálnak és más engedélyezési küszöböket határoztak meg. A döntési határidőkben is jelentős különbségek alakultak ki, éppen ezért egy több országban működő vállalat felvásárlása több, egymástól eltérő vizsgálaton mehet keresztül.
Egy új uniós rendelet azonban 2028-tól minden tagállamban kötelező befektetés-ellenőrzési rendszert és közös ágazati minimumot ír elő, ami érinti a katonai és kettős felhasználású technológiákat, azaz a polgári és katonai célra is használható eszközöket. Szintén védelem alá kerülnek a mesterséges intelligenciával és félvezetőkkel kapcsolatos tevékenységek, valamint a létfontosságú infrastruktúrák. A jogszabály azokra az uniós közvetítő cégeket is érvényes, amelyeket egy harmadik országbeli befektető irányít, így az ellenőrzés során a hivatalos székhely helyett a tulajdonosi lánc végén álló szereplőt is figyelembe veszik.
A szigorítás mögött az elmúlt évek geopolitikai tapasztalatai állnak. Az állami vállalatok és az állami befektetési alapok összetett közvetítői struktúrákon keresztül szerezhetnek részesedést európai társaságokban, ezért egy látszólag pénzügyi ügylet stratégiai pozíció megszerzését is jelentheti.
Például az OpenLux vizsgálata egy Luxemburgon keresztül felépített, kínai állami érdekeltségekhez kapcsolódó tulajdonosi hálózatokat tárt fel európai technológiai, energetikai és pénzügyi eszközökben. Az uniós szabályozás ezért nagyobb hangsúlyt helyez a tényleges tulajdonos, a finanszírozás és az állami kapcsolatok feltárására.
A beruházás minősége lesz a kérdés
Magyarország számára a francia példa egyik tanulsága, hogy a stratégiai ágazatok listáját a hazai gazdaság szerkezetéhez kell igazítani, így az energia és a távközlés mellett az akkumulátoripar és a gyógyszergyártás is külön figyelmet igényelhet. Hasonló védelem lehet indokolt az adatközpontoknál, a felhőszolgáltatásoknál és a védelmi beszállítóknál. Ezekben az ágazatokban egy kisebbségi befektetés biztonsági kérdéssé válhat, ha az irányítási jogot, érzékeny adatokhoz való hozzáférést vagy a technológiához való felhasználás lehetőségét biztosítja.
Fontos szempont az is, hogy a befektető kapcsolatban áll-e külföldi kormányzati vagy katonai szervezetekkel. A kockázatok kezeléséhez sok esetben nincs szükség teljes tiltásra, előírható az érzékeny adatok elkülönítése, a termelés magyarországi fenntartása vagy a stratégiai eszközök továbbértékesítésének előzetes engedélyezése. Az ilyen feltételek ugyanis elválasztják a befektetés pénzügyi előnyeit a veszélyes hozzáférésektől.
A francia fordulat legfontosabb következtetése, hogy a beruházás értékét már nem lehet pusztán a beérkező tőke és a létrehozott munkahelyek alapján megítélni. Európának és Magyarországnak azt is mérlegelnie kell, hogy ki ellenőrzi a vállalati döntéseket, hol marad a technológia és válsághelyzetben fenntartható-e a termelés vagy a szolgáltatás. A működőképes rendszer gyors, ágazatspecifikus és feltételekhez kötött, így a külföldi tőke továbbra is támogathatja a növekedést, míg a stratégiai ellenőrzés az államnál marad.
Kapcsolódó:
