A csupán hét hónapos MI startup, a Volta Infra 2,4 milliárd dolláros értékelés mellett 300 millió dolláros tőkét vont be, sőt egy tízéves, 10 milliárd dolláros kapacitásvásárlási szerződést is bejelentett. Az ügylet mögött a Calude fejlesztője, az Anthropic állhat: a verseny az olcsó energiáért folyik.
A Volta Infra által frissen közölt adatok szerinti 300 milliós startup finanszírozást a neves Andreessen Horowitz és az Altimeter Capital vezette, társfinanszírozóként pedig az Nvidia chipgyártó és Michael Dell, az IT-óriás egyik alapítója vett részt benne. Emellett a startup hatéves, 10 milliárd dolláros kapacitásvásárlási megállapodást jelentett be egy meg nem nevezett „vezető MI-fejlesztővel”. A Reuters egyelőre nem erősítette meg az ügyfél kilétét, ám a Bloomberg forrásai szerint a szerződő fél az Anthropic, amely a megkeresésre nem kívánt nyilatkozni.
Norvég telephely, olcsó energia
A startupot januárban alapította Ricard Boada és Sofia Gumuzio, a Brookfield Asset Management korábbi infrastruktúra-üzletági vezetői, vagyis a cég mindössze hét hónapos múltra tekint vissza, a célja pedig az, hogy áthidalja azt a szakadékot, amely a csúcskategóriás Nvidia-chipek megvásárlásához szükséges tőkeerő és a kisebb, kevésbé tőkeerős MI-fejlesztők lehetőségei között tátong.
A megállapodás szerint a kapacitást a Bitdeer Technologies által üzemeltetett norvégiai adatközpont biztosítja 133 megawattnyi kritikus IT-kapacitással. Bár Norvégia nem az Európai Unió tagja, így ez a konkrét beruházás uniós szempontból harmadik országban valósul meg –
az északi állam az olcsó vízenergiája és a stabil hálózati háttere miatt vált vonzó telephellyé az amerikaiaknak, azaz nem uniós szabályozási vagy támogatási okokból.
Szuverenitási tét Európában
Az EU-s technológiai szuverenitási törekvések ettől függetlenül általánosságban jelzik, hogy a digitális versenyképesség jórészt a fizikai infrastruktúrán múlik, amely szempont akkor is releváns, ha a konkrét Volta–Bitdeer-projekt valójában uniós határokon kívül, de földrajzilag mégis Európában épül.
Az, hogy a fejlesztés éppen Norvégiában valósul meg – ahogyan utaltunk már rá – nem véletlen, hiszen az olcsó, stabil és alacsony karbonintenzitású villamos energia a legfontosabb telephelyválasztási szempont.
Mit üzen ez a régiónknak?
Mindez a régiónk számára is figyelmeztető jel, hiszen Közép-Európa csak akkor tud kitörni az alacsony árréssel működő, alárendelt, jellemzően ipari-összeszerelői pozícióból, ha saját, védett adatközponti és mesterségesintelligencia-infrastruktúrát épít ki, illetve legalább nagy léptékű nemzetközi MI-adatközponti beruházásokat vonz a térségbe, a külföldi MI-megoldások puszta használata ugyanis nem elégséges a valós fejlődéshez.
A sikerhez két alapvető fontosságú lépés szükséges: egyfelől jelentősen le kell rövidíteni a nagy kapacitású adatközpontok villamosenergia- és hálózati csatlakozásának engedélyezési és kivitelezési folyamatát, hiszen ennek hiányában sem a tőke, sem az önálló hazai szolgáltatói szektor nem veti meg itt a lábát. Másfelől a nemzeti adatvagyont földrajzi és technológiai szempontból is több lábra kell helyezni, mivel a kibervédelmi és ellátási veszélyek jelenleg az egész ország digitális infrastruktúráját veszélyeztethetik, kiváltképp a kritikus szektorokban, területeken.
Kapcsolódó:
