A Trump-kormányzat 25 százalékos vámot vetett ki több brazil termékre, többek között az ország azonnali fizetési rendszere, a Pix miatt.
Washington szerint ugyanis problémát jelenthet, hogy a brazil jegybank egyszerre működteti és felügyeli a rendszert, A dél-amerikai országban ezzel szemben sokan úgy látják, hogy az amerikai nyomás a Visa és a Mastercard piaci érdekeit védi.
A Pixet a brazil jegybank 2020-ban indította el, és a rendszer banki alkalmazásokon keresztül teszi lehetővé az azonnali pénzküldést magánszemélyeknek ingyen, vállalkozásoknak pedig a kártyás fizetésnél alacsonyabb költséggel.
Ma már körülbelül 170 milliónyian, vagyis Brazília lakosságának nagyjából a 80 százaléka használja, így a tranzakciók zöme ezen keresztül zajlik.
A Pix sikere annak is köszönhető, hogy sok ember számára ez jelenti a belépést a digitális pénzügyi rendszerbe. Kisboltok, utcai árusok és alkalmi munkákból élők is könnyen tudnak vele fizetést elfogadni. A brazil jegybank szerint a rendszer több mint 70 millió embert vont be az ország pénzügyi rendszerébe. A hitelkártyát használók száma emelkedett, a kártyás fizetések aránya viszont csökkent: a hitelkártyák részesedése nagyjából 20-ról 15, a betéti kártyáké pedig 11 százalékra esett.
Csakhogy ez nem kedvez a kártyapiaci duopólium két nagy szereplőjének, a Visának és a Mastercardnak, amelyek szerint a Pix egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt a piac szereplői számára. Az említett két cég már korábban is jelezte a befektetőinek, hogy az azonnali fizetési hálózatok kihívást jelenthetnek az üzleti modelljükre. Éppen ezért
az amerikai technológiai és fizetési cégeket képviselő lobbicsoportok évek óta azt sürgetik, hogy Brazília teremtsen egyenlőbb feltételeket a nemzetközi fizetési vállalatok számára
és ez most Trumpnál is meghallgatásra talált.
Gabriel Galípolo brazil jegybankelnök abszurdnak nevezte azt az érvelést, miszerint a Pix rontaná a kártyacégek helyzetét, hiszen ez szerinte úgy hangzik, mintha az alapvető közművek kiépítését azok sérelmeznék, akik korábban vízszállításból éltek. Az álláspontja lényege, hogy ez a rendszer egy olyan fizetési infrastruktúra, amely minden piaci szereplő számára hozzáférhető.
A Pix nemzetközi vonzereje különösen érzékennyé teszi az ügyet, mivel a brazil jegybank az év első felében 65 külföldi pénzügyi intézménnyel és hatósággal kötött információmegosztási megállapodást a rendszer tapasztalatairól. Ezek között szerepel Németország, Kanada, a Dél-afrikai Köztársaság és Törökország is.
Brazíliában ez a vita politikailag az elnöknek, Lula da Silvának kedvezhet, mert az amerikai vámok lehetőséget adnak számára, hogy egy népszerű közszolgáltatás védelmezőjeként lépjen fel. A közösségi médiában azt írta: „Senki sem fogja megváltoztatni a Pixünket”, hozzátéve, hogy a rendszer nyilvános, ingyenes, és annak is kell maradnia. Az amerikai nyomás így könnyen erősítheti a brazil pénzügyi önállóságról szóló politikai üzenetet.
Az ügy hátterében a digitális pénzügyi szuverenitás kérdése áll, ugyanis ha egy ország kiépít egy saját, olcsó és széles körben használt fizetési rendszert, akkor kisebb mértékben függ a globális kártyahálózatoktól, a tranzakciós díjakból pedig több maradhat a helyi gazdaságban. Ez a fogyasztóknak és a kisvállalkozásoknak kedvezhet, a nagy fizetési cégek számára viszont bevételkiesést és a piaci pozíciójuk elvesztését hozhatja. Ez nem más, mint az úgynevezett economic hitman, vagyis amikor egy feltörekvő ország saját infrastruktúrát épít ki egy nyugati vállalat által dominált területen, arra a válasz gyakran a kereskedelmi vagy diplomáciai fenyegetés.
Vagyis a Pix körüli amerikai–brazil vita lényegében egy sikeres hazai pénzügyi innováció geopolitikai ellehetetlenítése.
A dél-amerikai ország számára a kérdés most az, hogy meg tudja-e védeni a fizetési rendszerét, elkerülve a kereskedelmi konfliktust Washingtonnal.
Kép: Dreamstime
Kapcsolódó:
