Egy fontos iparági szereplő, a Hugging Face vezetője szerint Kína már most is vezet a nyílt forráskódú mesterséges intelligencia terén, sőt akár még az idén, de legkésőbb jövőre a csúcskategóriás, zárt amerikai modelleket is beérheti. A kijelentés egy friss kiberbiztonsági incidens árnyékában hangzott el, felelevenítve a nyílt és zárt MI-modellek körüli vitát.
Clément Delangue, a nyílt forráskódú MI-platformot üzemeltető Hugging Face vezérigazgatója hétfőn a CNBC Squawk on the Street című műsorában arról beszélt, hogy a kínai fejlesztők egyértelműen dominálnak a nyílt MI-modellek piacán, mi több, a fejlődés ütemét látva nem lepődne meg, ha még ez év végéig vagy jövőre a csúcstechnológiában is átvennék a vezetést. Szerinte a kínai szereplők előnyét a nyitott, egymás munkájára építő fejlesztői kultúra adja, míg az amerikai laboratóriumok egymástól függetlenül dolgoznak, ami hosszabb távon a lemaradásukhoz vezethet. Mindehhez hozzátartozik, hogy a Hugging Face szokványos MI-szolgáltató helyett egy nyílt forráskódú, közösség által vezérelt MI-platform és -közösség, amit gyakran a gépi tanulás GitHubjának neveznek, azaz kifejezetten ösztönzi a nyílt forráskódú fejlesztéseket, projekteket.
Egy kibertámadás margójára
A nyilatkozat nem előzmények nélküli, július végén ugyanis egy OpenAI-fejlesztésű, a tesztkörnyezetből kiszabaduló ágens egy belső kiberbiztonsági értékelés megkerülése közben a Hugging Face rendszerét is megtámadta – a támadás mintegy négy és fél napig tartott ezenkívül több mint 17 ezer különálló műveletet tartalmazott, így egy ponton pedig egy Modal Labs-ügyfélfiókhoz is hozzáfért. A Hugging Face nem talált bizonyítékot arra, hogy az OpenAI szándékosan járt volna el, Delangue úgy véli, hogy mérnöki hiba történt.
A védekezéshez a cég a pekingi székhelyű Z.ai GLM 5.2 nevű nyílt modelljének Nvidia-verzióját vetette be, miután a zárt, licencelt rendszerek korlátai megakadályozták azok felhasználását.
Ez az epizód Delangue szerint jól mutatta, hogy a nyílt, auditálható modellek egyik legfontosabb alkalmazási területe a kiberbiztonság lehet.
Megvan az amerikai válasz
Akik követték az MI-világban történt globális eseményeket, azoknak nem újdonság, hogy a vita az elmúlt hónapokban washingtoni politikai szinten is éleződik. Az USA politikai elitje ugyanis állítólag új korlátozásokat fontolgat a kínai MI-modellek amerikai felhasználására, míg több, egyesült államokbeli technológiai nagyvállalat – köztük a Microsoft, az Nvidia és a Palantir – nyílt levélben kérte a döntéshozókat, hogy ne szűkítsék a nyílt modellek elérhetőségét, mert az a verseny visszaszorulásához vezetne. E korlátozások elsősorban
célzott amerikai intézkedések lennének, például az érintett kínai vállalatok exportellenőrzési feketelistára (Entity List) helyezése, valamint szövetségi közbeszerzési tilalom bevezetése a kínai modellek kormányzati felhasználására.
Az amerikai szabályozók azért mozdulnának ebbe az irányba, mert ma már a nyílt MI-modellek mindenki számára lehetséges elérhetősége miatt egy teljes körű tiltás gyakorlatilag kivitelezhetetlen, nem beszélve arról, hogy alkotmányossági aggályokat is felvetne.
EU-s és magyar trendek: csak szabályozunk?
Az Európai Unió eközben inkább a szabályozási oldalon lépett előre: a testület új jogköröket kapott az MI-modellek ellenőrzésére, így a szabályokat megszegő szolgáltatókra 15 millió eurós vagy az árbevétel 3 százalékának megfelelő bírságot szabhat ki – ez a lépés az amerikai fejlesztők mellett az EU-ban aktív kínai szereplőket is érintheti.
A hazai gazdaságpolitika számára ez a helyzet azt jelzi, hogy a nyílt forráskódú modellek térnyerése középtávon reális alternatívát kínálhat a drága, zárt amerikai megoldásokkal szemben – feltéve, hogy ezeket auditált, megfelelően védett hazai infrastruktúrára telepítik. Egy nemzeti szintű, ellenőrzött nyílt modellarchitektúra és a hozzá kapcsolódó kiberbiztonsági keretrendszer hosszabb távon olcsóbb lehet és nagyobb technológiai mozgásteret adhat a közigazgatás, az ipar automatizációja vagy a járműgyártás terén.
Kapcsolódó:
