Kína a világ legnagyobb megújulóenergia-termelőjévé vált, ám a hálózati infrastruktúra képtelen lépést tartani ezzel a kapacitásbővüléssel. Egy friss jelentés szerint az idén rekordmennyiségű tiszta energia veszett kárba, és a hálózati, valamint piacszabályozási hiányosságok miatt a szénerőművek termelése és kapacitása is tovább bővül.
A finn Centre for Research on Energy and Clean Air és az amerikai Global Energy Monitor a közelmúltban napvilágra került közös jelentése alapján az idei év első felében mintegy 360 terawattóra szél- és naperőművi villamos energiát kellett mesterségesen korlátozni – azaz gyakorlatilag a „csatornába kiönteni” – Kínában.
Ez a mennyiség 49 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, ami azt jelzi, hogy a probléma a zöldberuházások gyorsulásával együtt súlyosbodik.
Pedig az elvesztegetett tiszta energia bőségesen fedezte volna az ország teljes, 258 terawattórás újonnan belépő villamosenergia-igényét, sőt lehetőséget adott volna a szénerőművek termelésének érdemi visszaszorítására is.
Szállítási akadályok
A megújuló energia kényszerű visszafogása mögött termelési helyett villamosenergia-szállítási és piaci problémák léptek fel, de nemcsak Ázsiában, hanem például a kelet-közép-európai régióban is. Kína hatalmas szél- és napelemparkjai a ritkán lakott, de erőforrásokban gazdag északi és nyugati régiókban – mint Belső-Mongólia, Hszincsiang vagy Csinghaj – épülnek ki, ahol a megtermelt zöldenergia 15–30 százalékát kellett a „csatornába engedni”. Ezzel szemben a nagy fogyasztású keleti és déli tartományokban a korlátozás aránya 3 százalék alatt maradt, mert a hálózati összeköttetések és a kereskedelmi mechanizmusok hiányosságai miatt a zöldáram nem jut el a fogyasztókhoz, így a szénalapú áramtermelés az első fél évben 3,4 százalékkal nőtt.
Történelmi mérföldkő és szénrekord
A kínai energiarendszerben jelentősek az ellentmondások: egyfelől az ország zöldátállása mérföldkőhöz érkezett, mivel
a szénalapú áramtermelés részaránya először esett 50 százalék alá a teljes termelésben, a telepített napenergia-kapacitás pedig még az év vége előtt meghaladja a szénerőművekét.
Másfelől a szénkapacitások bővülése is rekordot döntött: az idei első fél évben 30 gigawattnyi szénerőművet helyeztek üzembe – ami 43 százalékos növekedés az előző évhez képest –, míg mindössze 2,7 gigawattot vontak ki a rendszerből, vagyis
minden leállított szénerőművi megawattra tíz megawattnyi új szénkapacitás jutott.
Strukturális reformok kellenek
A kutatók úgy vélik, hogy a szénkapacitás bővülése a szabályozási problémákból adódik. A kínai energiapiacon ugyanis a szénerőműveknek garantált villamosenergia-értékesítést és kapacitásfizetést biztosítanak, ami a szigorodó állami retorika ellenére vonzóvá teszi az új beruházásokat. Ez a felemás rendszer amellett, hogy a 2030-as kibocsátási csúcs elérését veszélyezteti, a jelentős tőkét igénylő megújuló beruházások gazdasági megtérülését is rontja.
A fenntartható átmenethez elengedhetetlen a hálózati infrastruktúra, a tartományok közötti villamosenergia-kereskedelem és a piaci ösztönzők reformja.
Kapcsolódó:
Fotó: Dreamstime
