Az Nvidia a Wall Street legnagyobb szereplőivel több mint 500 milliárd dollárnyi tőkét mozgósítana az MI-infrastruktúra finanszírozására. A chipgyártó ezzel a saját piacának bővülését gyorsíthatja, ugyanakkor az MI-boom kockázatai mindinkább a hitelrendszer részévé válnak.
Az Nvidia hat globális pénzügyi óriással, az Apollóval, a BlackRockkal, a Blackstone-nal, a Brookfielddel, a Goldman Sachsszal és a KKR-rel dolgozik olyan finanszírozási platformok létrehozásán, amelyek több mint 500 milliárd dollár külső tőkét mozgósíthatnak az MI-infrastruktúra kiépítésére. A pénzből chipeket, adatközpontokat és az ezek működtetéséhez szükséges energiakapacitásokat finanszíroznák. A konstrukció mérete jól mutatja, milyen tőkeigényessé vált az MI-verseny: a nagy amerikai technológiai vállalatok idei beruházásai a jelenlegi becslések szerint már meghaladhatják a 730 milliárd dollárt.
Nem kell saját pénzből megvenni a chipeket
A rendszer lényege leegyszerűsítve az, hogy egy MI-vállalatnak vagy felhőszolgáltatónak nem feltétlenül kell saját pénzből megvennie a több milliárd dollárba kerülő Nvidia-rendszereket. A Wall Street-i szereplők külön finanszírozási konstrukciókon vagy projekttársaságokon keresztül előteremthetik azt a tőkét, amelyből adatközpont épülhet, illetve az Nvidia grafikus feldolgozóegységeit, vagyis GPU-kat vásárolhatnak. Az MI-vállalat ezután hosszabb távon használati vagy bérleti díjat fizet a számítási kapacitásért, ebből pedig megtérülhet a beruházók befektetése.
A cég már júliusban bemutatott egy hasonló modellt, amelyben hiteltámogatással és bevételmegosztással segíti az Nvidia-alapú „MI-gyárak” kiépítését.
Az Nvidia szerepe ezért jóval túlmutathat a chipek eladásán. Jensen Huang vezérigazgató szerint a vállalatnak lehetősége lesz a finanszírozott ügyletek legfeljebb negyedét, összesen akár 125 milliárd dollárt megtámasztani. Ez az összeg nem készpénzbefizetést jelent egy közös alapba, ehelyett az Nvidia a saját pénzügyi erejét használhatja arra, hogy garanciákkal vagy más kockázatcsökkentő eszközökkel biztonságosabbá tegye a beruházást a hitelezők számára. Ha például egy MI-startup hitelképessége önmagában kevés lenne egy hatalmas adatközpont finanszírozásához, a cég háttérvállalása csökkentheti a finanszírozók kockázatát és a hitel költségét.
Erre azért van szükség, mert az MI-boom első szakaszát finanszírozó technológiai óriások pénzügyi mozgástere is mindinkább terhelődik. A Reuters LSEG-adatokra épülő számítása azt mutatja, hogy a Microsoft, az Alphabet, az Amazon, a Meta és az Oracle együttes beruházásai jövőre már meghaladhatják a szabad pénzáramukat. A 2025–2027-es időszakban a működési cash flow bővülése intenzív beruházási tevékenységet von maga után, dolláronként 1,57 dolláros rátával. Az Oracle tőkeelhelyezései a legutóbbi üzleti évben már a működési pénzáramának 174 százalékát érték el.
Az Nvidia maga teremti meg a saját keresletét
A modell egyik legérdekesebb sajátossága a körkörös ösztönzőrendszer: az Nvidia a saját pénzügyi erejével járul hozzá a számítási infrastruktúra megépítéséhez, majd a külső finanszírozásból létrejövő adatközpont Nvidia-chipeket vásárol. Ezután a növekvő kereslet emeli a chipgyártó bevételét, amely így további projektek mögé állhat be. A Wall Street számára közben új, hosszú távú befektetési eszköz jön létre, amelynek a bevételét az MI-számítási kapacitás használata biztosíthatja.
A folyamat önmagában nem bizonyítja, hogy MI-buborék épül, ám a technológiai gyártók, a felhőszolgáltatók és a pénzügyi befektetők kockázatai szorosan összekapcsolódnak.
A gyenge pont akkor válhat láthatóvá, ha az MI iránti jövőbeni kereslet elmarad a jelenlegi várakozásoktól. Egy több milliárd dolláros adatközpont finanszírozhatósága arra épül, hogy éveken keresztül elegendő ügyfél fizet majd a számítási kapacitás használatáért. Ha a kihasználtság visszaesik, az új chipgenerációk pedig gyorsan csökkentik a korábban megvásárolt GPU-k értékét, akkor egyszerre romolhat a projektek bevétele és a hitelek mögötti fedezet értéke. A Reuters Breakingviews arra is felhívta a figyelmet, hogy az Nvidia saját éves jelentése alapján az ilyen finanszírozási megállapodások csökkenthetik a vállalat azonnali pénzáramát és növelhetik hitelkockázatát.
Az MI-rivalizálásból pénzügyi verseny is lett
A konstrukció optimistább olvasata szerint az Egyesült Államok éppen az MI-korszak ipari-pénzügyi infrastruktúráját építi ki. A technológiai cégek mellett a bankok, vagyonkezelők, magánhitelalapok és intézményi befektetők is bekapcsolódnak az adatközpontok, chipek és energetikai infrastruktúrák finanszírozásába. A Goldman Sachs már „MI-beruházási szuperciklusról” beszél, a Morgan Stanley pedig júliusban úgy becsülte, hogy az MI-hez kapcsolódó beruházások többéves távon akár 10 ezermilliárd dollárt is elérhetnek. Az MI-versenyben ezért a technológiai fölény mellett mindinkább fontosabb lesz, hogy melyik gazdaság képes olcsón és nagy mennyiségben tőkét mozgósítani a szükséges fizikai infrastruktúrára.
Ez Európa számára igencsak kényelmetlen kérdést vet fel, hiszen az amerikai előny már nem kizárólag abból fakad, hogy az Nvidia rendelkezik a legkeresettebb MI-chipekkel, vagy hogy az Egyesült Államokban működnek a legerősebb modelleket fejlesztő vállalatok. A technológiai és pénzügyi rendszer kezd egymást erősítő ökoszisztémává összeállni: a Wall Street finanszírozza az infrastruktúrát, az Nvidia biztosítja a technológiát és részben a pénzügyi hátteret, az MI-vállalatok pedig létrehozzák a keresletet. Ha ez a modell működik, akkor felgyorsíthatja az amerikai MI-kapacitások kiépítését, ha viszont a várható hozamok elmaradnak, egy későbbi technológiai korrekció már jóval szélesebb pénzügyi körben okozhat veszteségeket.
Kapcsolódó:
