A francia kormány is kénytelen küzdeni a kapzsi- és zsugorinflációval. Sőt, a Carrefour üzletlánc önszorgalmúlag megjelöli azokat a termékeket, amelyek különösen megkárosítják a vevőket.
Keresési találatok
Találatok a következőre: " kapzsinflacio "
Kapzsinfláció: bizony van kapcsolat a profitnövelés és a pénzromlás között
Az elmúlt év legtöbbet emlegetett témái között joggal kapott helyet az infláció, hisz az árak nem csak nálunk, de világszerte jelentősen emelkedtek. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője az elmúlt időszak nemzetközi trendjeit és infláció elleni intézkedéseit ismertette. Kiderült, hogy mindenütt a világon van kapcsolat a profitok és az infláció alakulása között.
OECD: Magyarországon egyes vállalatok alaposan kihasználták a kapzsinflációs áremelést
A neves OECD friss tanulmánya is megállapította azt, amit a Markonóm Intézet már legalább másfél éve jelzett: Magyarországon bizonyos vállalatok és egyes vállalkozók jelentős mértékben kihasználták az infláció felpörgését arra, hogy profitjukat indokolatlan mértékben növelve túlzott áremelést hajtsanak végre. Ezt a jelenséget nevezte el a Makronóm írasaiban, elemzéseiben már tavaly is kapzsinflációnak.
Kapzsinfláció – egy fogalom pályaíve
Amikor nem úgy mennek a dolgok, mint azt megszoktuk, amikor soha nem látott válságokkal soroznak meg minket, amikor még csak a régi, megszokott módokon magyarázatot sem találunk minderre, akkor érdemes új utakat keresni. Érdemes eltérni az eddig megszokott narratíváktól, mélyebbre ásni, több magyarázatot meghallgatni, és rábízni magunkat a pragmatizmusra és a megérzésre. Így sikerülhet olyan gazdasági fogalmakra rálelni, mint a kapzsinfláció, a gördülő recesszió, a hidegháború 2.0. vagy a mosodaországok.
Öt ábra arról, miképp emeli a klímaváltozás az élelmiszerárakat
Az elmúlt években elszabadultak az élelmiszerárak, amelyek közvetlen a Covid után megugrottak, majd 2023-ban kicsit visszaestek, de a kiskereskedelemben ebből csak a gyors emelkedést tapasztalhattuk. Az árak alakulását több dolog is befolyásolta, persze a klímaváltozás szintén kivette a részét. Sajnos várható, hogy az áringadozások velünk maradnak.
Az Európai Központi Bankot cseppet sem érdekli, mit akar Ursula von der Leyen
Az Egyesült Államokban a Fedet, az unióban az Európai Központi Bankot hibáztatják a gazdasági lassulásért. A jegybankok ragaszkodnak a magasan tartott kamatlábhoz, ami csökkenti a beruházási kedvet – ez pedig nagyon nem tetszik az Európai Bizottságnak.
Gagyinfláció, avagy hogyan emeljünk árat áremelés nélkül?
Az elmúlt évek inflációs időszakában olyan fogalmak kerültek előtérbe, mint a „kapzsinfláció” (greedflation), ahol az áremelkedés mögött a vállalatok növekvő profitrátája áll, nem pedig a költségek növekedése. Megjelent a „zsugorfláció” (shrinkflation) néven említett jelenség is, amikor a termékek kisebb kiszerelésben kerülnek forgalomba változatlan áron. A harmadik új fogalom pedig a „gagyinfláció” (cheapflation), amikor a termék összetétele romlik, vagy olcsóbb alapanyagokkal helyettesítik a drágábbakat.
Nem a zsemle kicsi, hanem a pofátok nagy!
A brit sajtó lelkendezve számol be róla, milyen fantasztikus ötlete támadt a franciáknak a zsugorinfláció leküzdésére, és arról, hogy az egész világ tanulhatna a párizsi példából. Azt nem vette észre, hogy Magyarország már két hónappal ezelőtt bevezette a rendelkezést, a franciák pedig eleve tőlünk emelték át az ötletet.
Veszteséges, és inkább támadja a kormányt a nagy áruházlánc
Manapság nem járnak jó idők a SPAR-ra, mivel a társaság veszteséget termel. A vezetés mindezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Furcsa dolgokat mond az EKB elnöke Trumpról
Christine Lagarde szerint, ha Trump visszatér a Fehér Házba, több területen is konfliktust fog szítani az Európai Unióval. Első helyen a kereskedelmi protekcionizmust, a NATO támogatását és a klímaváltozás elleni küzdelmet említette.
A magyar inflációról és a magas kamatlábról hét pontban, hét percben
György László kormánybiztos – annak kapcsán, hogy egy számjegyűre sikerült lefaragni az inflációt – a közösségi oldalán hét pontban, hét percnyi olvasnivalóban magyarázta el, mi is okozta az inflációt, miképp sikerült úrrá lenni a helyzeten és mi a kormány célja az előttünk álló időszakban.
Versenyképes marad-e a magyar gyógyszergyártás a friss kihívások közepette?
Hazai gyógyszergyártás jelene – versenyképességének jövője címmel tartott konferenciát Budapesten a Magyar Gyógyszergyártók Szövetsége (MAGYOSZ). A rendezvény fővédnöke, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tartotta a rendezvény nyitó előadását, kiemelve az ágazat fontosságát. A rendezvényen a kihívások mellett a lehetőségekről, a jövő évi kilátásokról is szó esett: kiderült, hogy a hazai iparstratégia hat fókuszterülete közül az egyik éppen az egészségügy, benne a gyógyszergyártás fejlesztése.
Külkereskedelem: 1263 millió euró volt a többlet szeptemberben
A KSH ma közzétett, friss adatai szerint a külkereskedelem fő számai kedvezően alakultak. A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege az egy évvel korábbi, 813 millió eurós hiány után idén szeptemberben már 1263 millió eurós többletet mutatott.
A szabályozhatatlan Big Tech
Yanis Varoufakis, a korábbi görög pénzügyminiszter legutóbbi írásában elmagyarázza, hogy a „Big Tech’s cloud capital”, a „felhőtőke” ellen miért hatástalanok a hagyományos trösztellenes intézkedések.
Az áregyeztető gazdaság – új innováció a kartellezésben
A kartellezésnek vannak sokkal elegánsabb formái is. Az Amazon és a húsárrögzítési ügyben folytatott trösztellenes vizsgálat azt mutatja, hogy az inflációt valószínűleg az adatmegosztás formájában megvalósuló együttműködés is növeli.
Kiugróan magas volt az egyenlegjavulás a külkereskedelmi mérlegben
A friss KSH-adatok szerint a termékexport egyenlege 708 millió eurót tett ki, amely kiugróan magas, 2,3 milliárdos egyenlegjavulás az egy évvel ezelőtti magas deficithez képest.
Hogy alakult ki a profit húzta infláció?
A Makronóm Intézet elemzéseinek eredményeként került a köztudatba a profit húzta infláció vagy kapzsinfláció mint fogalom. Érdemes a dolgok mögé nézni: mi az oka az ilyen típusú infláció erősödésének, és hogyan lehet kezelni azt? Ezt fejti ki Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.
Júliusban 15,2 százalékkal nőttek a keresetek
Többéves összevetésben jelentősen emelkedtek a reálkeresetek, igaz, az idén az infláció miatt némi korrekció történt e trendekben. Ugyanakkor rövidesen újra növekedésnek indulhatnak a reálkeresetek is, azaz a pénzromlás üteménél ismét jobban emelkedhetnek a bérek.
GVH: bezártak egy kiskaput az Árfigyelőben
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a rendszert létrehozó munkacsoport folyamatosan fejleszti az online Árfigyelőt. Ennek köszönhetően a napi árversenyben már nem kerülhetnek előnybe azok a kiskereskedők, amelyek egyes élelmiszerek árát csak egy-két boltjukban csökkentették.
Kína – Nemcsak a kerítés nincs kolbászból, de még az asztalra sem jut mindig
Amíg a nyugati országok a magas inflációt igyekeznek visszaszorítani, addig Kína pont az ellenkezőjével, a deflációval küzd. A kormány megfontolt lépésekkel igyekszik elkerülni a nyugaton tapasztaltakat.
Az EU az oroszoktól való függőségét kínaira cseréli
Egy uniós vezetők számára készített dokumentum arról számol be, hogy az Európai Unió 2030-ra olyan függővé válhat Kínától a lítiumion-akkumulátorok és üzemanyagcellák tekintetében, mint Oroszországtól az energia terén az ukrajnai háború előtt.
Brutális profitadót vet ki Oroszország a nagyvállalatokra
A bevétel 10 százalékát kéri a Kreml az 1 milliárd rubel felett kaszáló vállalatoktól. Az intézkedésből a kormány 300 milliárd rubel pluszbevételre számít.
Extraprofit vagy béremelés? A kettő együtt nem fog menni
A kapzsinfláció jelenségének új hatásaira figyelmeztet a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank pedig közben árgus szemekkel figyeli, mit művelnek az extraprofitra vadászó vállalatok.
Magyarországon először a Makronóm mutatott rá: az extraprofitok elvonása igenis szükségszerű
Magyarországon először a Makronóm írt arról, hogy az infláció növekedése hátterében nagyrészt az extraprofit emelése húzódik, emiatt is indokolt az intézkedés, miszerint ezeknek anagy nyerteseknek is be kell szállniuk a közteherviselésbe.