Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának jemeni szakértői kutatással bizonyítják, hogy a jemeni gerillacsoportok a hajótársaságoktól védelmi „útdíjat” szednek. E szerint a húszi lázadók évente 2 milliárd dollárt zsarolnak ki a flottatulajdonosoktól, hogy ne támadják meg hajóikat a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben.
A világot ma két meghatározó trend formálja: az új technológiák gyors fejlődése és a geopolitikai instabilitás fokozódása. Ezek egyre inkább összekapcsolódnak, a vállalatok pedig kénytelenek alkalmazkodni az egyre kiszámíthatatlanabb környezethez.
Az Eurázsia Fórum geopolitikai panelje a globális hatalmi átrendeződésre, a középhatalmak növekvő szerepére és a multilaterális rendszerek válságára összpontosított. Törökország és Kína regionális és globális jelentősége kiemelt figyelmet kapott, miközben az USA–Kína-versengés új világrendet formál. A résztvevők hangsúlyozták a párbeszéd és az innováció fontosságát is a békeközvetítés és a fenntarthatóság érdekében.
Miközben a gázárak emelkednek, a politikusok tagadják, hogy a hideg tél kihívásokat jelenthet.
A kínai technológiai vállalatok jelentős mesterségesintelligencia-fejlesztő központokat építenek ki a Szilícium-völgyben, miközben az amerikai kormány igyekszik korlátozni az ázsiai ország hozzáférését a csúcstechnológiához.
Az ukrajnai háború láthatóan eszkalálódik, Sen Ji, a Fudani Egyetem Nemzetközi Politika Tanszéke professzorának véleménye képet adhat arról, hogy miképp látják a konfliktus utóbbi napokban tapasztalt eldurvulását a világ másik felén.
A gazdag OECD-országokba irányuló legális migráció 2023-ban rekordot döntött: 6,5 millió ember érkezett, ami fellendítette a gazdaságokat, különösen a munkaerőpiacot és az inflációs válságból való kilábalást. A trend ugyanakkor politikai feszültségeket keltett, mivel sok választó az illegális migrációra és a menedékkérők számának növekedésére összpontosít. Ezért több ország, köztük Kanada és az Egyesült Királyság is szigorított a migrációs szabályokon.
Kína. A világ második legnagyobb gazdasága, egyre növekvő katonai erő, és a globális politika megkerülhetetlen szereplője. De vajon milyen célokat követ az ENSZ-ben, a világ legnagyobb nemzetközi szervezetében? A szavazásai mögött meghúzódó motivációk és stratégiák feltárása lenyűgöző utazást ígér a nemzetközi diplomácia útvesztőiben.
Az ötödik Eurázsia Fórumot tartották Budapesten november 21-én, a Magyar Nemzeti Bank közreműködésével. Az eseményen az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB) alelnöke a multilaterális fejlesztési bankok fontosságát emelte ki, a kazah és kínai küldöttek pedig a globális kihívásokkal szembeni közös fellépés fontosságát hangsúlyozták.
Csúszhat Európa legnagyobb lítiumprojektje a szerbiai Jadar-völgyben, mivel helyi közösségek környezeti aggályok miatt tiltakoznak a Rio Tinto bányászati tervei ellen. A projekt az EU lítiumigényének 17 százalékát fedezné, és 1,1 millió elektromos autóhoz elegendő alapanyagot biztosítana, így kulcsfontosságú az energetikai átállás és a német autóipar számára.
A G20-ak vezetői két napra Brazíliában gyűltek össze, ahol változatlanul a gázai és ukrajnai háborúk voltak a középpontban. Közös nyilatkozatban sürgették emellett az éghajlatváltozás és a fejlesztés terén való együttműködést, kiegészítve a szegénység elleni globális küzdelemmel. A riói csúcstalálkozó Lula da Silva brazil elnök előzetes terveivel ellentétben különös hangsúlyt fektetett a geopolitikai feszültségek kezelésére, felkészülve egyben Trump visszatérésére is.
Utoljára találkozott egymással személyesen a kínai elnök és Joe Biden. Beszélgetésüknek egyetlen igazi célja volt: Peking a vörös vonalakra akarta felhívni Donald Trump figyelmét.
Joe Biden leköszönő amerikai elnök engedélyezte, hogy Ukrajna az USA által biztosított nagy hatótávolságú rakétákat használjon orosz területek ellen, igaz szigorú amerikai koordinátakontroll mellett. A döntés ugyan válasz az észak-koreai csapatok ukrajnai bevetésére, de Moszkva erre már nukleáris válaszlépésekkel fenyeget. Biden lépése eszkalálhatja a konfliktust, miközben a leendő elnök, Donald Trump a háború lezárását ígéri.
Amíg a világ politikai vezetői egyre inkább figyelmen kívül hagyják a globális kereskedelmi szabályokat, a nemzetközi gazdasági rendszer alapjai megroppanni látszanak. De mi vár ránk, ha ez a tendencia folytatódik? Vajon az Egyesült Államok képes lesz megőrizni vezető szerepét a világkereskedelemben, vagy a világgazdaság újra a „mindenki magáért” modelljébe csúszik vissza?
A híres orosz gondolkodó szerint Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson történelmi jelentőségű, ami csak az 1917-es vagy 1945-ös eseményekhez hasonlítható. Dugin, bár elég radikális, írásában is több sarkosan megfogalmazott, kifogásolható gondolatot jelentetett meg, de a véleménye fontos, mert a közhiedelemmel ellentétben rámutat, hogy a béke megteremtésekor érdemes figyelni az oroszokra is.
Teljes a kétségbeesés Európában a Trump által beígért exporttarifák miatt. De ne azt nézd, te mit tehetsz a vámok ellen, hanem azt, mit tehetnek a vámok érted.
Csütörtökön a földgáz európai irányadó ára 2023 novembere óta a legmagasabb szintre emelkedett. Ennek egyik oka, hogy az osztrák OMV az orosz vezetékes gázellátás esetleges leállására figyelmeztetett, a másik pedig a hirtelen jött novemberi hideg időjárás miatt megnövekedett fűtés és villamos energia iránti kereslet.
Marco Rubióval az amerikai külpolitika visszatér az aktívabb és nyersebb erőpolitika irányvonalához, különös hangsúlyt fektetve Kína megfékezésére és a demokrácia védelmére. A Trump-adminisztráció az izoláció helyett proaktív stratégiát alkalmaz majd, célul tűzve ki az USA globális befolyásának erősítését. Rubio az amerikai vezető szerep megszilárdítására törekszik majd az új multipoláris világrendben.
Az Európai Bizottság legújabb jelentése szerint az euróövezet gazdasági növekedése 2025-ben és 2026-ban gyorsulni fog, az infláció pedig tovább lassul. Ugyanakkor felhívja a figyelmet az amerikai protekcionizmusból eredő, a globális kereskedelmet és a közel-keleti energiaárakat is érintő kockázatokra.
Trump győzelme lendületet adhat az ukrajnai békerendezésnek, amely a frontvonalak mentén egy mintegy 1300 kilométeres demilitarizált övezet kialakítását és Ukrajna NATO-tagságának 20 évre történő felfüggesztését irányozza elő. A terv európai békefenntartók részvételére építene, azonban Ukrajna a jelentős területi veszteségek miatt ellenáll. Mindeközben Moszkva az előny megszilárdításán dolgozik a fronton, mielőtt Trump hivatalba lépne.
Zajlik a vita a két súrlódó nagyhatalom közötti versenyről. Még az amerikaiak is előszeretettel gyűjtögetik a különböző prominens elemzők eltérő győzelmi elméleteit a Kínával folytatott versenyben. Feng Zhang egy kicsit idealista elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a versenynek nem kellene szükségszerűen a vesztes pusztulásához vezetnie.
Tizenhatodik alkalommal gyűltek össze a BRICS-tagok, de az októberi oroszországi csúcstalálkozónak kiemelt jelentősége volt a globális dél gazdasági erőgépének történetében. A csoport brutális bővítést jelentett be, miközben immár teljesen nyíltan dolgozik a dollár mint globális vezető valuta szerepének megdöntésén.
Donald Trump új kormányzatában a lojalitás és a radikális reformok iránt elkötelezett emberek kaptak kulcsszerepeket, jelezve a Reagan-féle keményvonalas külpolitikai irányvonal visszatérését. Marco Rubio és Pete Hegseth kinevezése erőt demonstrál Kínával szemben. A Trump-féle határozottabb irány ezzel végleg háttérbe szoríthatja a mérsékeltebb, neokon republikánusokat.
Alig teszünk valamit a kibocsátás mérséklése érdekében, sőt a valós folyamatok épp ellentétesek a klímakonferenciákon vállalt csökkentési célokkal. Az ígéretek látványosak, ám a számok kijózanítók. A vita pedig azon megy, hogy a fejlett országok miből fizessenek tízszer-hússzor annyit a fejlődőknek, mint eddig. Ideje lenne végre a várható hatásokra is felkészülni: például az aszályok, a hőhullámok, az erdőtüzek és az áradások pusztításainak tompítására, illetve a kárenyhítésére.
A legnagyobb energiatárolókat gyártó cég, a kínai CATL alapító elnöke jelezte, nagyon pozitívan áll Donald Trump azon kijelentéséhez, amely szerint a leendő amerikai elnök nem zárkózna el attól, hogy a kínaiak az USA-ban gyártsanak.
Délkelet-Ázsia legnagyobb gazdasága arra próbálja ösztönözni a külföldi techóriásokat, hogy helyben fektessenek be, különben elveszítik a piacukhoz való hozzáférést.
Arkansasban hatalmas lítiumlelőhelyet fedeztek fel, amely jelentősen csökkentheti az Egyesült Államok lítiumimport-függőségét, és akár önellátóvá is teheti az országot. Mivel a hagyományos technológiák a területen nem működnek, a kitermelést csak a közvetlen lítiumkitermeléses technológia (DLE) tenné lehetővé, ami ígéretes, de környezeti kockázatot hordoz magában.
A világ legnagyobb szerződéses chipgyártója az amerikai korlátozásokat követve elvágja Kína ezen útját a fejlett mesterségesintelligencia-chipekhez.
Rögtön az ukrajnai konfliktus kirobbanása után Törökországtól halhattuk, hogy 2025-re új gázkereskedelmi központot hoznának létre Isztambulban. Az ötlet veleje természetesen az az igyekezet volt, hogy ezzel az európai gázéhséget enyhítenék jó pénzért az orosz gáz átcímkézésével. Az igazsághoz tartozik, hogy az ötlet kigondolói az oroszok voltak, hiszen ez segített volna kivédeni az országuk elszigetelésére irányuló nyugati kísérleteket. Mára a helyzet viszont megváltozott.
A COP29 klímakonferencián, Bakuban november 11-étől a világ vezetői a klímaváltozásra fordított pénzügyi források akár tízszeresére emeléséről is tárgyalhatnak. A fő cél, hogy a fejlődő országok számára biztosítsanak forrásokat a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, de várhatóan nem jön össze elég pénz.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
