Kétségtelenül meglepte az orosz közvéleményt Damaszkusz gyors feladása, és Bassár el-Aszad szíriai elnök menekülése. Nem erre számítottak, inkább arra, hogy esetleg meg tudják fordítani a szír lázadó erők előrenyomulását, és hogy nem esik folt a presztízsükön amiatt, hogy kénytelenek lesznek kivonulni a szíriai támaszpontjukról.
Erdoğan elnök addig keverte a paklit egyre ügyesebben, hogy a végén az egész szír konfliktusból Törökország profitál a térségben a legtöbbet. Ráadásul még Izraelnek is osztott lapot, így hirtelen egy oldalon találta magát azzal az országgal, amelyet egyébként naponta terrorista államnak nevez.
A geopolitikai feszültségek közepette az Európai Unió tagállamai éppen egy közös, 500 milliárd eurós védelmi alap létrehozásáról tárgyalnak. Az ambiciózus terv nemcsak az EU katonai képességeinek megerősítését célozza, de egyfajta válasz is arra a biztonságpolitikai dilemmára, amelyet Donald Trump visszatérése okoz.
Mindig nevetséges, amikor egy fegyverrendszertől a háború menetének megváltoztatását várják. Az Ukrajnának szállított harceszközök nagy részétől hasonló fordulatot reméltek, de ezek mégsem befolyásolták a háború kimenetelét. Egy amerikai cikkben most mégis úgy minősítik az orosz Oresnyik rakétákat, mint amelyek valóban fordulatot hozhatnak.
A szíriai polgárháború új fordulóponthoz érkezett, miután a Törökország által támogatott Hajat Tahrir al-Sham (HTS) és más dzsihadista csoportok a múlt héten váratlan offenzívát indítottak Aleppó ellen, és a várost gyorsan el is foglalták. Az Aszad-rezsim kormányerői nem tudták megállítani az előrenyomulást, miközben a konfliktusban több külföldi hatalom is érintett.
Oroszország jemeni férfiakat toboroz az ukrán frontra, ami Moszkva és a Teherán által támogatott húszik közötti kapcsolatok erősödését mutatja. A lépés rávilágít a Kreml külföldi katonai erőforrásokra való támaszkodására és a közel-keleti szövetségek kiépítésére az USA-val való szembenállás érdekében. A konfliktus nemzetközi dimenziói ezzel tovább mélyülnek.
Biden Fehér Háza erő helyett a gyengeséget mutatta meg, miközben egy életek százezreit követelő, és számára az afganisztáni kivonuláshoz hasonló csődöt eredményező proxyháborúban játszotta tovább az eljátszhatatlant. Ez már a végjáték.
A Fehér Ház úgy véli, elég fegyvert küldött Ukrajnának, a gond inkább a hadsereget sújtó létszámhiány. A bukott Biden-kormányzat utolsó erejével arra akarja rávenni Kijevet, hogy a hadkötelezettségi korhatárt szállítsa le 18 évre.
A szíriai polgárháború ismét fellángolt, amikor az ellenzéki erők áttörték a védelmi vonalakat Aleppó nyugati vidékén, és háromnapos harc után bevonultak a város központjába. Ez a támadás az első jelentős előretörésük 2016 óta, és komoly kihívást a rezsim számára.
Ukrajna európai szövetségesei küzdenek azért, hogy elegendő fegyverrel lássák el Kijevet. Persze először az elöregedett fegyverektől igyekeztek megszabadulni, majd gyorsan szembejött a valóság: a raktárak kiürültek, és a beszerzésekre már nem elég a pénz, még a sok pénz sem. A The Wall Street Journal megoldásként a dán modellt mutatta be, ami elkésett ötletnek tűnik, mert ehhez is kellenek az ukrán emberek, akik meglehetősen megfogyatkoztak a harcok során.
Harctéren kipróbált fegyverek – fel fog pörögni az orosz fegyverexport? Egy orosz blogger propagandisztikus cikkben örömködik az orosz fegyverek várható jövőbeli sikerén. Megállapításai túlzóak, de talán érdemes úgy olvasni, hogy a jövendöléseiben meghúzódhat némi racionalitás.
Ukrajna Donald Trump választási sikerére készülve különleges „győzelmi tervet” dolgozott ki, hogy megerősítse az amerikai támogatást. Miközben Kijev a gyors békétől – és így nagyobb területi veszteségektől – tart, a Biden által kiadott engedély az ATACMS orosz területek elleni bevetésére a konfliktus eszkalációjával fenyeget. Különösen, miután Putyin módosította az orosz nukleáris doktrínát.
Az elmúlt hónapokban a médiajelentések azt sugallták, hogy a régóta fennálló izraeli–török kapcsolatok „törésponthoz” érkeztek, elsősorban a zsidó állam katonai cselekményei miatt. Egy publicisztika rámutat, hogy minden attól függ, kit kérdezel, de a két ország viszonyában van egy olyan történet, amit nehéz kikerülni.
Az orosz–ukrán háború eszkalációja új szintet ért el, miután az USA, Nagy-Britannia és Franciaország nagy hatótávolságú rakéták használatát engedélyezte Ukrajnának orosz területeken. Moszkva válaszul módosította a nukleáris doktrínáját, és interkontinentális ballisztikus rakétát vetett be, növelve a NATO-val való közvetlen konfliktus kockázatát. A Nyugat egyelőre kivár, de a következő hetek döntők lehetnek a háború jövője szempontjából.
A Pentagon hetedik éve nem tud elszámolni a teljes – most éppen 824 milliárd dolláros – költségvetésével, és 2018 óta egyetlen alkalommal sem felelt meg a törvényileg előírt ellenőrzéseknek. Bár tisztviselői előrelépésről beszélnek, és 2028-ra tiszta auditot tűztek ki célul, a kritikusok szerint a krónikusan átláthatatlan pénzgazdálkodás és a növekvő védelmi kiadások továbbra is aggasztók.
Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának jemeni szakértői kutatással bizonyítják, hogy a jemeni gerillacsoportok a hajótársaságoktól védelmi „útdíjat” szednek. E szerint a húszi lázadók évente 2 milliárd dollárt zsarolnak ki a flottatulajdonosoktól, hogy ne támadják meg hajóikat a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben.
Immár az európai költségvetések komolyabb átvariálását ajánlja a Bloomberg Intelligence vezető elemzője. Számításai szerint a legnagyobb katonai potenciállal rendelkező európai NATO-tagoknak évi 340 milliárd dollárral kell növelni a védelmi kiadásokat.
A közvélemény-kutatás szerint az ukrán társadalom belefáradt a háborúba. A megkérdezettek 52 százaléka még területi engedményeket is tenne Oroszországnak, ha azzal véget érne a konfliktus.
Az ukrajnai háború láthatóan eszkalálódik, Sen Ji, a Fudani Egyetem Nemzetközi Politika Tanszéke professzorának véleménye képet adhat arról, hogy miképp látják a konfliktus utóbbi napokban tapasztalt eldurvulását a világ másik felén.
Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij kabinetfőnök-helyettese miatt nem kezdődhet meg a terület hatékony reformja. Őt már 2020-ban vesztegetéssel gyanúsították meg, vagyis kecskére bízták a káposztát.
Újabb búcsúmeglepetéssel kedveskedett az amerikai elnök Ukrajnának. Bár két éve még azzal dicsekedett, hogy a taposóaknák elleni küzdelem élharcosa., hirtelen talált néhány tízezret, amit elküldhet Kijevnek.
A G20-ak vezetői két napra Brazíliában gyűltek össze, ahol változatlanul a gázai és ukrajnai háborúk voltak a középpontban. Közös nyilatkozatban sürgették emellett az éghajlatváltozás és a fejlesztés terén való együttműködést, kiegészítve a szegénység elleni globális küzdelemmel. A riói csúcstalálkozó Lula da Silva brazil elnök előzetes terveivel ellentétben különös hangsúlyt fektetett a geopolitikai feszültségek kezelésére, felkészülve egyben Trump visszatérésére is.
Joe Biden leköszönő amerikai elnök engedélyezte, hogy Ukrajna az USA által biztosított nagy hatótávolságú rakétákat használjon orosz területek ellen, igaz szigorú amerikai koordinátakontroll mellett. A döntés ugyan válasz az észak-koreai csapatok ukrajnai bevetésére, de Moszkva erre már nukleáris válaszlépésekkel fenyeget. Biden lépése eszkalálhatja a konfliktust, miközben a leendő elnök, Donald Trump a háború lezárását ígéri.
A híres orosz gondolkodó szerint Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson történelmi jelentőségű, ami csak az 1917-es vagy 1945-ös eseményekhez hasonlítható. Dugin, bár elég radikális, írásában is több sarkosan megfogalmazott, kifogásolható gondolatot jelentetett meg, de a véleménye fontos, mert a közhiedelemmel ellentétben rámutat, hogy a béke megteremtésekor érdemes figyelni az oroszokra is.
Csütörtökön a földgáz európai irányadó ára 2023 novembere óta a legmagasabb szintre emelkedett. Ennek egyik oka, hogy az osztrák OMV az orosz vezetékes gázellátás esetleges leállására figyelmeztetett, a másik pedig a hirtelen jött novemberi hideg időjárás miatt megnövekedett fűtés és villamos energia iránti kereslet.
Marco Rubióval az amerikai külpolitika visszatér az aktívabb és nyersebb erőpolitika irányvonalához, különös hangsúlyt fektetve Kína megfékezésére és a demokrácia védelmére. A Trump-adminisztráció az izoláció helyett proaktív stratégiát alkalmaz majd, célul tűzve ki az USA globális befolyásának erősítését. Rubio az amerikai vezető szerep megszilárdítására törekszik majd az új multipoláris világrendben.
Az orosz vállalatok vezetői és az oligarchák egyre nyíltabban és egyre hevesebben kritizálják a központi bank elnökét a folyamatos kamatemelések miatt. Túléli-e a legenda, Elvira Nabiullina karrierje a háborút?
Trump győzelme lendületet adhat az ukrajnai békerendezésnek, amely a frontvonalak mentén egy mintegy 1300 kilométeres demilitarizált övezet kialakítását és Ukrajna NATO-tagságának 20 évre történő felfüggesztését irányozza elő. A terv európai békefenntartók részvételére építene, azonban Ukrajna a jelentős területi veszteségek miatt ellenáll. Mindeközben Moszkva az előny megszilárdításán dolgozik a fronton, mielőtt Trump hivatalba lépne.
A még hivatalban lévő amerikai elnök mindent megpróbál, hogy egy utolsó, gigaösszegű fegyvercsomagot Ukrajnába juttasson, ám az idő nem neki dolgozik. Mire ugyanis elkészül a pakk, Trump valószínűleg már elfoglalja hivatalát.
A közvélemény nyomására Törökország leállította az Izraellel folytatott eddigi gyümölcsöző kereskedését, ám a vállalatok természetesen igyekeznek megtalálni a kiskapukat, hogy az üzlet továbbra is folytatódjon. Ebben meglehetősen kreatívak, így Ankara szigorítani kényszerült, például megköveteli a török és palesztin vállalatoktól, hogy a kereskedelmi minisztériumtól kérjenek engedélyt az exportra.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
