Mark Rutte azon dolgozik, hogy meggyőze a hadiipari vállalatokat: gyártsanak többet és gyorsabban. A mosolyán kívül azonban nem tud mást bevetni. A NATO-nak nincs közös költségvetése, a főtitkár így éppen valamit kér a semmiért cserébe.
Az Európai Politikai Közösség Budapesten tartotta ötödik ülését. A csúcstalálkozón az EU és NATO képviselői mellett Volodimir Zelenszkij is részt vett. A fő témák között az európai versenyképességről, az ukrajnai háborúról és az illegális migrációról esett szó. Az ezt követő informális EU-csúcson elfogadták a Budapesti Deklarációt. Természetesen minden téma Donald Trump visszatérésének fényében került terítékre.
Zajlik a pusztító háború, viszont az ukrán tudósok már az ökológiai fellendülés jeleit látják. Azon dilemmáznak, hogy vajon mennyire érdemes újraépíteni a szovjet infrastruktúrát, vagy inkább hagyják, hogy azokon a területeken a természet újraéledjen. Az utóbbi mellett azzal érvelnek, hogy Ukrajna rövid távú háborús környezeti katasztrófái hosszú távú ökológiai haszonra fordíthatók.
Irán 200 százalékkal növeli a védelmi költségvetését az izraeli támadásokra válaszul, miután súlyos károkat szenvedett a légvédelmi és a rakétagyártó kapacitása. A konfliktus eszkalációja miatt Teherán fontolóra veszi egy hagyományos háború lehetőségét is, és felgyorsíthatja nukleáris programját. Az USA figyelmeztetése ellenére Irán minden rendelkezésre álló eszközt kész bevetni Izraellel szemben.
Történet arról, hogy mennyire szorosan összefügg minden mindennel, és miért nevezzük az ellátási láncot éppen láncnak.
Oroszországban egyre többen kritizálják Európa viselkedését, érzik rajta a kioktatást, a globális dél iránti megvetést. Charles Michel legutóbbi nyilatkozata pedig csak alátámasztotta mindezt. Hogy nagy a baj Európa véleménydiktatúrájával, arra egy norvég professzor is figyelmeztet, aki szerint ha nem leszünk képesek változtatni, akkor az még nagyobb katasztrófához vezet.
A háborúban álló ország demográfiai katasztrófa szélén áll. 2014 óta 10 millió fővel csökkent a népessége, a folyamat pedig egyre rosszabb lesz.
A drónok elterjedése új kihívások elé állítja a modern hadviselést. A sci-fikből jól ismert lézerfegyverek már a harckocsihangárok ajtaján kopogtatnak, miközben költséghatékony megoldást kínálnak a drónok elleni védekezésben, a technológia fejlődése révén pedig egyre közelebb kerülnek a széles körű alkalmazáshoz.
Érdekes kritika jelent meg az amerikai fegyverkezési gyakorlatról, amelyben gúnyosan megállapítják, hogy a hadsereg jelenlegi pénzköltési üteme folytán nemsokára sok gazdag beszállítójuk lesz, de lassan már nem beszélhetnek repülőgépekről vagy haditengerészeti flottáról. A cikk azt a gyakorlatot bírálja, hogy Washingtonban már elfogadott, hogy szinte minden egyes új fegyverrendszer lényegesen többe kerül, mint amelyet lecserélnek.
Egyelőre nem jön össze az orosz jegybanknak a 4 százalékos infláció elérése. Elvira Nabiullina elnök nem kegyelmez, és addig üti felfelé a kamatot, ameddig szükséges.
Washington máris megkezdte az Európai Bizottság fegyvervásárlásra vonatkozó szabályozásának fúrását. Protekcionizmust emlegetve arra is céloz, hogy az EU veszélyesen sok időt pazarol el, mire felfuttatja saját hadiiparát. Ebben speciel igaza van.
Szintet lépett Ukrajnában a korrupciós botránysorozat. Most éppen az ország legfőbb ügyésze mondott le az ügyészi karban tomboló korrupció miatt. Bónusz: miközben elbúcsúzott, a törvények szigorítását követelte a korrupció ellen.
Bár Európa politikailag elkötelezte magát az orosz gázról való leválás mellett, továbbra is jelentős mennyiségben vásárol Moszkvától, ami alapvetően fenntartja az orosz–európai energiafüggőséget. Az Ukrajnán keresztül érkező gáz, valamint az orosz LNG-import paradox helyzetet teremt, ahol Európa közvetve mindkét háborús fél finanszírozásához hozzájárul.
A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint az ukrán menekültek mindössze 4 százaléka határozott úgy, hogy hazatér a közeljövőben, függetlenül a háború állásától. Negyedük azonban soha nem költözik már vissza a szülőföldjére.
Két és fél éve tart a háború Ukrajnában, Oroszország pedig most egy jelentős ipari eszköz lefoglalásához közeledik: egy olyan szénbányáról van szó, amely létfontosságú az ukrán acélipar számára. Ahogy a The Economist fogalmazott: „enélkül az ország megmaradt acélipara megnyomorodik.”
Moldovában elnökválasztással egybekötött népszavazást tartottak az EU-csatlakozás alkotmányba foglalásáról, amelyen a voksok szorosan, de támogatták az integrációt 50,38 százalékkal. A társadalom megosztottságát jelzi, hogy a régiók többsége a csatlakozás ellen voksolt, miközben oroszbarát erők integrációellenes szövetséget alakítottak. Az elnökválasztás első fordulóját a jelenlegi elnök, Maia Sandu nyerte, de a végső döntés novemberre marad.
Az orosz védelmi minisztérium 5 és 11 millió rubel közötti összeget fizet egy katona családjának, ha az valamilyen harci cselekményben az életét veszti. Persze már a toborzásnál is komoly bónuszokat kapnak a katonaságot önkéntesen vállaló férfiak, igaz, ennek a nagysága régiónként eltér, de a néhol elérheti a 3 millió rubelt is.
Meglepetés volt 2022 októberében, amikor Irán váratlanul bejelentette, hogy szerződést írt alá Oroszországgal 40 gázturbina szállításáról. Ez is egy lehetőség volt a szankciók alá eső termékek pótlására, viszont nemrég Putyin orosz elnök mutatta be Oroszország első nagy teljesítményű gázturbináját – egy olyan berendezést, amelynek esetében egészen mostanáig teljes mértékben az importtól függtek.
A Kijevi Közgazdasági Iskola közzétette a 2025-ös ukrán költségvetési tervezetet, amely hasonlóan az ideihez, egyértelműen a védelemre, a biztonságra és a szociális ellátásra összpontosít. Abban is egyezik, hogy jövőre is számít a nemzetközi partnerek jelentős és rendszeres pénzügyi támogatására. A külföldi forrásoktól 36,9 milliárd dollár hitelt szeretnének, ami kulcsfontosságú a költségvetési stabilitás megőrzéséhez.
Nagy vita folyik Donald Trump egyik kedvenc eszközéről, a vámokról: vajon valóban pozitívan hatnak majd az amerikai gazdaságra?
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte az Egyesült Államokkal, hogy az Irán elleni válaszcsapásaik katonai célpontokra korlátozódnak, elkerülve az olaj- és nukleáris létesítmények elleni támadást, hogy megelőzzenek egy regionális háborút. A zsidó állam a novemberi amerikai választások előtt készül a Teherán elleni akcióra, miközben az USA rakétavédelmi rendszert küld Izraelnek a fokozódó feszültségek közepette.
Az orosz Vzgljad portál beszámolója szerint az ország a negyedik helyen áll a világ legnagyobb hústermelői között, amit egyenesen csodának minősít. Elemzésükben annak jártak utána, miképp tudták forradalmasítani az ágazatot, hogyan jutottak el az amerikai csirkecomboktól való kolosszális függéstől oda, hogy teljesen önellátóak legyenek baromfi- és sertéshúsból. Azt is elemzik, hogy ez miért nem sikerült a marhahús terén.
Szintet lép a kínai autók térnyerése Oroszországban. A nyugati vállalatok kivonulása rengeteg gyárat hagyott maga után üresen. A kínai Chery gondolt egyet, és elkezdte kihasználni a tálcán kínált lehetőséget.
Irán helyett Afganisztán felett repülnek a nemzetközi légitársaságok, járatonként 700 dollárt fizetve a tálib kormánynak. Ha az izraeli–iráni konfliktus hosszúra nyúlna, a nyomorba dőlt ország évente 50 millió dollárt is kereshetne vele.
Sokan keresik az európai gazdaság lejtmenetének okait. A Financial Times is rámutatott egyre. Szerintük az EU gazdasága azért nem növekszik, mert az euróövezeti háztartások hangulata eltér az amerikai társaiktól, akiknek lendületes költései ösztönzik a növekedést. Ennek is köszönhető, hogy az USA gazdasága az idén 2,6 százalékkal is növekedhet.
Izrael több mint egy hete megindított dél-libanoni offenzívája azzal a céllal indult, hogy megsemmisítse a Hezbollah katonai infrastruktúráját, és a szervezetet visszaszorítsa a Litáni folyó mögé. A zsidó állam a történelmi előzmények tanulságai alapján ezúttal kiterjedt hírszerzési és katonai eszközökhöz folyamodott, azonban a konfliktus kiterjedése súlyos geopolitikai következményekkel fenyeget egy esetleges harmadik libanoni háború képében.
Az izraeli titkosszolgálat akciója példátlan volt a hírszerzés történetében, de rámutatott a globális beszerzési láncok legnagyobb hibájára: az ellenőrizhetetlenségre. A személyhívós robbantások fényében a kormányoknak újra lehet gondolni a vámpolitikát és a gyártási területek átpozicionálását is.
Az arab származású amerikaiak a kulcsfontosságú ingadozó államokban valószínűleg Trumpot választják Harrisszel szemben, mégpedig Biden gázai politikája elleni tiltakozó szavazatukkal.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott a közel-keleti események miatt, ahol Izrael és Irán kölcsönösen megfenyegette egymást a dél-libanoni izraeli offenzíva és az erre válaszul megindított iráni rakétacsapás kapcsán. Az ügy odáig fajult, hogy Izrael kitiltotta az ENSZ főtitkárát, António Guterrest, mert nem ítélte el egyértelműen Irán rakétatámadását.
A közel-keleti helyzet az elmúlt hetekben tovább fokozódott. Izrael több fronton is harcol Irán szövetségeseivel, és a dél-libanoni offenzívára válaszként Irán közvetlen rakétatámadást is indított Izrael ellen, ami regionális háború veszélyét vetíti előre. Az ENSZ és az Egyesült Államok diplomáciai megoldást sürget, de a konfliktus komoly kockázatot jelent a globális stabilitásra. Mi következik most?
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
