Kétségtelenül meglepte az orosz közvéleményt Damaszkusz gyors feladása, és Bassár el-Aszad szíriai elnök menekülése. Nem erre számítottak, inkább arra, hogy esetleg meg tudják fordítani a szír lázadó erők előrenyomulását, és hogy nem esik folt a presztízsükön amiatt, hogy kénytelenek lesznek kivonulni a szíriai támaszpontjukról.
Erdoğan elnök addig keverte a paklit egyre ügyesebben, hogy a végén az egész szír konfliktusból Törökország profitál a térségben a legtöbbet. Ráadásul még Izraelnek is osztott lapot, így hirtelen egy oldalon találta magát azzal az országgal, amelyet egyébként naponta terrorista államnak nevez.
Az Intel egyetlen negyedév alatt 16,6 milliárd dollárt bukott. Kell-e erőltetni az amerikai chipgyártók megmentését, vagy a külföldiek becsalogatása lesz a jövő? Trump inkább az utóbbira fogadna.
Joachim Nagel szerint az alkotmányos adósságlimit alapjaiban jó dolog, most azonban nincs más lehetőség, mint parlamenti kétharmaddal módosítani rajta. A gazdaság padlón, a Trump-féle beígért vámok csak súlyosbítani fogják a helyzetet, hitelfelvétel nélkül tehát még évekig tartó stagnálás várható.
A szomszédos országokat tekintve novemberben Ausztriában, Horvátországban, Szerbiában, Szlovéniában és Szlovákiában is magasabb volt az átlagos benzinár, míg a dízel esetében Ausztriában, Szerbiában és Szlovéniában regisztráltak magasabb átlagárakat.
A kiskereskedelem után az ipar is erőteljesen kezdte a negyedik negyedévet, és bár éves bázison 3,1 százalékkal csökkent a termelés volumene, ami a kilátások kapcsán fontosabb, hogy havi alapon jelentős, 2 százalékos növekedést ért el az ágazat, ami óvatos bizakodásra adhat okot.
A jelenkor nagy kérdése az, hogy hozzáférhetünk-e egyáltalán az állam szolgáltatásaihoz akkor is, ha az ember elmaradott, régimódi, annyira, hogy nem rendelkezik számítógéppel, okostelefonnal vagy tablettel. Egyre inkább a digitalizáció rabjává válunk, és az egyszerűbb ügyeket is alig lehet már személyesen, offline elintézni. Közben pedig rettegünk, hogy a készülékeinken keresztül feltérképezik személyiségünket, megfigyelnek, ellenőriznek és horribile dictu akár cenzúrázhatnak is.
Mindig nevetséges, amikor egy fegyverrendszertől a háború menetének megváltoztatását várják. Az Ukrajnának szállított harceszközök nagy részétől hasonló fordulatot reméltek, de ezek mégsem befolyásolták a háború kimenetelét. Egy amerikai cikkben most mégis úgy minősítik az orosz Oresnyik rakétákat, mint amelyek valóban fordulatot hozhatnak.
Angela Merkel döntése, amely Németországot eltérítette az atomenergia útjáról, mára a politikai és gazdasági viták középpontjává vált. Az ország energiaátállásának története nem csupán a klímacélokról szól, hanem egy olyan geopolitikai sakkjátszmáról is, amelynek következményeit a gazdaság minden szintjén érezhetik.
Franciaország 3,2 ezer milliárd eurós adósságot görget maga előtt. A megemelkedett kamatok és az uralhatatlan politikai gépezet veszélyezteti az ország pénzügyi stabilitását. És most a kormány is bukhat.
Az Európai Központi Bank elnöke szerint a Trump által beígért extravámokat azzal védheti ki az EU, ha elkezd több amerikai terméket importálni. Nesze neked szuverenitás.
A szíriai polgárháború új fordulóponthoz érkezett, miután a Törökország által támogatott Hajat Tahrir al-Sham (HTS) és más dzsihadista csoportok a múlt héten váratlan offenzívát indítottak Aleppó ellen, és a várost gyorsan el is foglalták. Az Aszad-rezsim kormányerői nem tudták megállítani az előrenyomulást, miközben a konfliktusban több külföldi hatalom is érintett.
A padlón heverő német vállalat eladja részesedését az emberjogi szempontból folyamatos támadások alatt állt hszincsiangi üzemből. A cég gazdasági okokra hivatkozik, úgy tűnik azonban, hogy valójában a kínai társtulajdonos akart megszabadulni a kellemetlenségtől.
A GDP önmagában nem elég az emberi jóllét és fenntarthatóság méréséhez – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója az Index.hu-nak adott interjújában. Az általa bemutatott új mérőrendszer három pillére közé tartozik a Makronóm Intézet „GDP-n túli jólléti mutatója”, amely a társadalmi jóllét összetevőit vizsgálja. Ez a magyar fejlesztés már az ENSZ nemzetközi vitáiban is előtérbe került.
Jövőre több tényező is az OPEC+ -kartell megállapodásának összeomlását okozhatja. Egyrészt van egy külső ellenség Donald Trump képében, aki támogatja az amerikai olajipart, amelytől várják a termelés növelését, másrészt pedig egy belső – Kazahsztán.
Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára Afganisztánban járt, hogy Kabult a nagyobb Eurázsiai Partnerség kulcsfontosságú elemévé tegye. Ez a vízió új kereskedelmi útvonalakat hozna létre, és segítené az intézményi partnerségek kialakítását Ázsiában. Moszkva céljai világosak, bővíteni a kereskedést Dél-Ázsiával, hogy csökkenthesse a Kínától való függőséget.
Biden Fehér Háza erő helyett a gyengeséget mutatta meg, miközben egy életek százezreit követelő, és számára az afganisztáni kivonuláshoz hasonló csődöt eredményező proxyháborúban játszotta tovább az eljátszhatatlant. Ez már a végjáték.
A Fehér Ház úgy véli, elég fegyvert küldött Ukrajnának, a gond inkább a hadsereget sújtó létszámhiány. A bukott Biden-kormányzat utolsó erejével arra akarja rávenni Kijevet, hogy a hadkötelezettségi korhatárt szállítsa le 18 évre.
Ukrajna európai szövetségesei küzdenek azért, hogy elegendő fegyverrel lássák el Kijevet. Persze először az elöregedett fegyverektől igyekeztek megszabadulni, majd gyorsan szembejött a valóság: a raktárak kiürültek, és a beszerzésekre már nem elég a pénz, még a sok pénz sem. A The Wall Street Journal megoldásként a dán modellt mutatta be, ami elkésett ötletnek tűnik, mert ehhez is kellenek az ukrán emberek, akik meglehetősen megfogyatkoztak a harcok során.
Harctéren kipróbált fegyverek – fel fog pörögni az orosz fegyverexport? Egy orosz blogger propagandisztikus cikkben örömködik az orosz fegyverek várható jövőbeli sikerén. Megállapításai túlzóak, de talán érdemes úgy olvasni, hogy a jövendöléseiben meghúzódhat némi racionalitás.
A javasolt EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás jelentős politikai és gazdasági feszültséget generál az Európai Unióban. Emmanuel Macron francia elnök óvatosan lavíroz a hazai gazdák és a nemzetközi nyomás között. Miközben Németország ettől reméli iparának megmentését, az európai agráriumot sújtó egyenlőtlen versenyfeltételek, valamint a dél-amerikai termékek laza szabályozási normái komoly fenntartásokat szültek, különösen a környezetvédelem és az élelmiszer-biztonság terén.
A mezőgazdaság is komoly technológiai átalakuláson megy keresztül, és e lenyűgöző újítások közé tartozik a lézerekkel felszerelt mezőgazdasági robot, amely egy óra alatt akár több százezer gyomot is képes elpusztítani. Ez a csúcstechnológiás gép megoldás a gazdálkodók állandó kihívásaira, a munkaerőhiányra és a vegyi gyomirtó szerek környezeti hatására.
Ukrajna Donald Trump választási sikerére készülve különleges „győzelmi tervet” dolgozott ki, hogy megerősítse az amerikai támogatást. Miközben Kijev a gyors békétől – és így nagyobb területi veszteségektől – tart, a Biden által kiadott engedély az ATACMS orosz területek elleni bevetésére a konfliktus eszkalációjával fenyeget. Különösen, miután Putyin módosította az orosz nukleáris doktrínát.
Az elmúlt hónapokban a médiajelentések azt sugallták, hogy a régóta fennálló izraeli–török kapcsolatok „törésponthoz” érkeztek, elsősorban a zsidó állam katonai cselekményei miatt. Egy publicisztika rámutat, hogy minden attól függ, kit kérdezel, de a két ország viszonyában van egy olyan történet, amit nehéz kikerülni.
A német gazdaság azonnal kiemelkedne a sírgödörből, ha a törvényhozás alkotmányt módosítana, és a kormány végre képes lenne gigahiteleket felvenni. Az adósságfék nevében rejlő lényege immár pusztító akadállyá vált, a feladat tehát adott az új német kabinet előtt.
Az orosz–ukrán háború eszkalációja új szintet ért el, miután az USA, Nagy-Britannia és Franciaország nagy hatótávolságú rakéták használatát engedélyezte Ukrajnának orosz területeken. Moszkva válaszul módosította a nukleáris doktrínáját, és interkontinentális ballisztikus rakétát vetett be, növelve a NATO-val való közvetlen konfliktus kockázatát. A Nyugat egyelőre kivár, de a következő hetek döntők lehetnek a háború jövője szempontjából.
Az amerikai vállalatok óriási készleteket halmoznak fel a kínai termékekből, hogy ideig-óráig kihúzzák magukat a Trump-féle beígért büntetővámok negatív hatásai alól. Kínában közben cégre szabottan kezdték el megtámadni az amerikai üzleti érdekeltségeket. Pánikintézkedések és megelőző csapások.
A német gazdaságot régóta a precizitás és a stabilitás mintapéldájaként emlegetik. Azonban az elmúlt években a kihívások mértéke példátlanul megnőtt, miközben a világ harmadik legnagyobb gazdaságának működési modellje alapjaiban rendült meg. Mit hozhat a jövő Németországnak, ha a megrögzött mértékletesség, a nemzetközi verseny és a belpolitikai turbulenciák egyaránt szorongatják?
Egy torz képet alkotva a 2022-es dániai választási kampányban a szarvasmarha és a sertés a mezőgazdaság éghajlati lábnyomának szimbólumává vált, és ez nem kímélte sem a hagyományos, sem az ökológiai gazdaságokat. Most Dánia lenne az első ország, amely megadóztatná az állatok metánkibocsátását.
Míg Kína egy gigantikus, 3,5 milliárd dolláros kikötőt adott át Peruban az APEC-csúcsot kihasználva, Biden néhány Black Hawk helikoptert ajánlott fel az országnak. A történet jól megvilágítja, hogy az amerikai vezetés változatlanul nem érti, miért annyira sikeres Peking a globális beruházások területén, és miért bukott meg az USA gyarmatosító gazdaságpolitikája.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
