Egy torz képet alkotva a 2022-es dániai választási kampányban a szarvasmarha és a sertés a mezőgazdaság éghajlati lábnyomának szimbólumává vált, és ez nem kímélte sem a hagyományos, sem az ökológiai gazdaságokat. Most Dánia lenne az első ország, amely megadóztatná az állatok metánkibocsátását.
A bakui COP29 klímacsúcs – rekordhosszúságú tárgyalások után – végre új klímafinanszírozási célt tűzött ki, amely évi 300 milliárd dollárt ígér a fejlődő országoknak. Bár ez a korábbi vállalások háromszorosa, a delegáltak többsége elégtelennek tartja, és a globális dél képviselői szerint ennyiből nem lehet hatékonyan szembenézni az éghajlatváltozás kihívásaival. Az eredmény felemás: fontos lépés, de nem a várt áttörés.
Az Egyesült Államok nyugati részén a gazdák gyakran drónokkal ijesztik el területeikről a ragadozókat, így senkinek sem esik bántódása. Ez azonban csak az egyik felhasználási módja a kis eszközöknek, hiszen számtalan feladatban támogatják mind az embereket, mind a környezetet.
A G20-ak vezetői két napra Brazíliában gyűltek össze, ahol változatlanul a gázai és ukrajnai háborúk voltak a középpontban. Közös nyilatkozatban sürgették emellett az éghajlatváltozás és a fejlesztés terén való együttműködést, kiegészítve a szegénység elleni globális küzdelemmel. A riói csúcstalálkozó Lula da Silva brazil elnök előzetes terveivel ellentétben különös hangsúlyt fektetett a geopolitikai feszültségek kezelésére, felkészülve egyben Trump visszatérésére is.
Alig teszünk valamit a kibocsátás mérséklése érdekében, sőt a valós folyamatok épp ellentétesek a klímakonferenciákon vállalt csökkentési célokkal. Az ígéretek látványosak, ám a számok kijózanítók. A vita pedig azon megy, hogy a fejlett országok miből fizessenek tízszer-hússzor annyit a fejlődőknek, mint eddig. Ideje lenne végre a várható hatásokra is felkészülni: például az aszályok, a hőhullámok, az erdőtüzek és az áradások pusztításainak tompítására, illetve a kárenyhítésére.
A holland fellebbviteli bíróság szerint egyáltalán nem tisztázott, hogy egy ekkora vállalatnál mit jelent pontosan a környezetszennyezés elleni intézkedések mértéke, így megsemmisítette az előző bíróság ítéletét.
Zajlik a pusztító háború, viszont az ukrán tudósok már az ökológiai fellendülés jeleit látják. Azon dilemmáznak, hogy vajon mennyire érdemes újraépíteni a szovjet infrastruktúrát, vagy inkább hagyják, hogy azokon a területeken a természet újraéledjen. Az utóbbi mellett azzal érvelnek, hogy Ukrajna rövid távú háborús környezeti katasztrófái hosszú távú ökológiai haszonra fordíthatók.
A gyémántpor légkörbe juttatásával hűsíthetjük a bolygót, ám ez a módszer jelentős anyagi és technikai kihívásokkal jár. Léteznek azonban más alternatív megoldások is.
A Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem friss kutatása szerint a globális hőmérséklet emelkedése – a közhiedelemmel ellentétben – nem gyorsult az elmúlt évtizedekben. Bár a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbak, ezek nem feltétlenül jelzik bolygónk fokozódó felmelegedését.
Dani Rodrik sztárközgazdász szerint lehetetlen egyszerre küzdeni az éghajlatváltozás ellen, erősíteni a fejlett gazdaságokban a középosztályt és csökkenteni a globális szegénységet. Bármely két elem kombinációja ugyanis kivégzi a harmadikat.
Szeptember végén Gavin Newsom kaliforniai kormányzó két törvényt is jóváhagyott. Egyrészt az intelligens hálózatról szólót, másrészt azt, amelyik a jövőben kétirányú töltést írhat elő az elektromos járművekre. Mivel e jogszabályokhoz nincs kötve szigorú határidő, azok megvalósulása eltarthat egy ideig.
A történet arról szól, hogy miképp adta el Schleswig-Holstein megbízható dízelkompját bagóért, hogy aztán 3,3 millió eurót költhessen egy új, károsanyag-kibocsátástól mentes napelemes kompra, ami persze nem működik. Summa summarum, végeredményben ezzel csak a szén-dioxid-kibocsátás növekedett.
Globálisan elfogadott az a szén-dioxid-narratíva, miszerint csak a kibocsátások folyamatos emelkedése az oka a klímaváltozásnak. Erre ráépült már egy komoly iparág, kereskedelmi elszámolási rendszer, többen komoly üzletet csinálnak belőle, miközben ez az elmélet feloldozást nyújt a túlzott fogyasztásra is. Augusztusban Ned Nikolov és Karl Zeller publikálták tanulmányukat, amely szerint a közelmúltban bekövetkezett felmelegedés nem a növekvő szén-dioxid eredménye.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza szerint Európa valamiféle válságba került, míg a Közel-Keleten és Afrikában az Izrael körüli konfliktus és az aszályok fenyegetik a gazdaságokat. Oroszországnak eközben – továbbra is úgy tűnik – meg sem kottyannak a szankciók.
Az ember sokszor úgy akarja megoldani a problémáit, hogy próbálja átalakítani, mondhatni, megerőszakolni a természetet. Most újra elővennék azt a technológiát, amellyel algavirágzást idéznének elő az óceánban, hogy ezzel vonják ki a szén-dioxidot a levegőből.
A BBC tudósított egy érdekes kezdeményezésről, amely során a bányászat melléktermékét, a bazaltport használják a gazdák, hogy megkössék a talajban a szén-dioxidot, és még állítólag a földjeik is termékenyebbek lesznek tőle.
Lula zöldcélokat tűzött ki Brazília számára, az Amazonas védelmét ígérve. Ez részben sikerült is, az ország vezet a G20-ak között a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia tekintetében, amely 2023-ban az áramtermelés 89 százalékát biztosította. Ugyanakkor az ország olajkitermelésének jelentős növelését is tervezi, ami ellentmondást szül.
A Bain & Company friss kutatása szerint idén a cégvezetők figyelme a fenntarthatóságról más, sürgetőbb témákra terelődött. Az infláció, a mesterséges intelligencia fejlődése és a geopolitikai bizonytalanságok adják ma a vezetői stratégiaalkotás központi témáit. Ám a fogyasztók és az ügyfelek számára egyre fontosabb a zöldszemlélet – jegyzik meg a kutatók. Az S&P 500 index értékét 6 ezermilliárd dollárral csökkentheti a klímaváltozás, ám a vállalatok 30 százaléka egyelőre nem éri el kitűzött kibocsátáscsökkentési céljait.
A felhőmagvasítás története az 1940-es évekre nyúlik vissza. Először katonai célokra használták, de később az ENSZ ezt betiltotta. A technológia békés felhasználása fejlődik, a jövőt illetően azonban kérdéseket vet fel: milyen hatással lesz hosszú távon a környezetre, és elmélyítheti-e a gazdasági egyenlőtlenségeket, vagy kirobbanthat-e akár háborúkat?
Az elmúlt években elszabadultak az élelmiszerárak, amelyek közvetlen a Covid után megugrottak, majd 2023-ban kicsit visszaestek, de a kiskereskedelemben ebből csak a gyors emelkedést tapasztalhattuk. Az árak alakulását több dolog is befolyásolta, persze a klímaváltozás szintén kivette a részét. Sajnos várható, hogy az áringadozások velünk maradnak.
Ahogy a hőmérséklet évről évre melegebbé válik, egyre több háztartás kénytelen légkondicionálót használni, hogy elviselhetővé tegye a hőséget. Azonban a hűtés nemcsak kényelmet nyújt, hanem jelentősen növeli az energiaigényt is. Ez megterheli a villamosenergia-hálózatokat és fokozza a klímaváltozást. Mely országok vezetnek ebben a „versenyben”, és mik lehetnek a következmények hosszú távon?
A világ szárazföldi felszínének közel fele ma már szárazságtól sújtott aszályos földnek minősül, és egy új kutatás szerint ezek a területek felgyorsítják a saját növekedésüket.
Most, hogy szeptemberre sem enyhült a forróság, talán érdemes megvizsgálni, miképp élték át az ókoriak a hőhullámokat elektromos áram és a légkondicionálás nélkül. Manapság a nagyvárosokban üveghomlokzatok mögött, nem nyitható ablakok mellett élünk, attól rettegve, csak ki ne maradjon az áram, nehogy a lakás elviselhetetlenné váljon.
A Pacific Institute tanulmánya arról számolt be, hogy az elmúlt években drámaian megnőtt a vízkészletekkel kapcsolatos erőszakos incidensek száma világszerte. Az összeállításuk szerint 2023-ban 347 alkalommal volt vízzel kapcsolatos fegyveres konfliktus, szemben a 2022-es 231-gyel.
Sokan megváltóként tekintenek a hidrogénre mint szén-dioxid-mentes üzemanyagra, de a zöldhidrogénprojektek túlnyomó többsége nem igazán tud felmutatni konkrét vevőt, pedig világszerte csaknem 1600 üzem felépítését tervezik. A napsütötte, szélfújta tájakon megtermelhető a tiszta energia, amivel a hidrogén kinyerhető a vízmolekulából, egy aprócska probléma van, nem igazán jelentkeznek az ügyfelek a drága hidrogén megvételére.
Peking egy óriási napenergia-projektet indított Belső-Mongólia sivatagos területein, hogy egyszerre küzdjön az elsivatagosodás ellen és termeljen hatalmas mennyiségű tiszta energiát.
A University College London (UCL) kutatása szerint a 11–14 éves lányok 44 százaléka gyakran aggódik a klímaváltozás miatt, míg a fiúk körében ez az arány csak 27 százalék. A felmérés azt is megállapította, hogy a diákok mindössze 31 százaléka lát karrierlehetőséget a klímaváltozás tanulmányozásában, és csupán 17 százalékukat érdekli egy fenntarthatósági pálya.
Sürgősen át kell alakítanunk a jövőhöz való viszonyunkat, és meg kell szabadulnunkaz idővel való egyenlőtlen bánásmódtól – ajánlja Liliana Doganova gazdaságszociológus, aki bemutatja, hogy a jelen generációjának érdekei miképp előzik meg a jövő nemzedékekét.
A fakéreg fontos szerepet játszik a metángáz légkörből való eltávolításában – fejti ki a Nature című folyóiratban július 24-én megjelent tanulmány. A fákról már régóta tudjuk, hogy jót tesznek az éghajlatnak, mert eltávolítják a szén-dioxidot a légkörből. Egy új kutatás további meglepő előnyeiket tárta fel. A fakéregben megtelepedett mikrobák ugyanis képesek elnyelni a metánt a légkörből – ami a szén-dioxidnál jóval erőteljesebb üvegházhatású gáz.
Az idei COP 29 klímacsúcs előtt Kína Brazíliával, Dél-Afrikával és Indiával karöltve újból felszólította a fejlett gazdaságokat az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának növelésére, ezzel biztosítva a fejlődő világ zöldátállásának támogatását. A legnagyobb kibocsátásért felelős fejlett gazdaságok azonban éppen szélesíteni kívánják a hozzájárulók körét, hogy csökkentsék a költségvetési terheiket.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
