A Debreceni Egyetem és a Makronóm Intézet szervezésében, a Makroszkóp rendezvénysorozat keretében tartottak konferenciát május 15-én a Blokkosodás gazdasági hatásai címmel, ahol a szakemberek megoldási lehetőségeket is felvázoltak a kihívások kezelésére.
Idén nyáron a kínai diplomácia vezetőjét egy hónapig nem látták a nyilvánosság előtt, majd ezt követően jött egy bejelentés, hogy elbocsátották posztjáról. Azóta az terjed róla Pekingben, hogy valami kémgyanús ügybe keveredett. A jelek szerint most a védelmi miniszteren van a sor.
Az ESG szerepe egyre inkább felértékelődik az üzleti folyamatokban: a vevők közel fele már figyelembe veszi a beszállítói kiválasztásánál azok környezeti, társadalmi és irányítási szempontrendszerét. A megkérdezett hazai középvállalatok ESG-vel kapcsolatos aktivitását jelentősen növelné, ha lenne egységes minősítési szabvány és a minősítés megszerzéséhez szükséges pénzügyi támogatás.
Az egyik legtehetősebb portugál gazdasági szereplő, Armando Pereira milliárdos több hete ismerkedik a házi őrizettel. A távközlési vállalkozó ellen az ügyészség 11 pontban összegezte gyanúját, benne több száz millió eurós megvesztegetés, sikkasztás és pénzmosás. Ez Portugália egyik legnagyobb korrupciós ügye, amelybe még a francia anyacég, az Altice vállalatbirodalom is megrendülhet.
A statisztikai hivatal friss adatai szerint 2023 májusában a vendégek száma 7,1, a vendégéjszakáké 3,8 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál, főként a külföldi vendégforgalom bővülésének köszönhetően. Megjelentek továbbá a kormányzati szektor költésének friss adatai is.
A KSH friss adatai szerint 2023 áprilisában a bruttó átlagkereset 568 300, a nettó átlagkereset 391 700 forint volt. A bruttó keresetek 15,5, a nettó átlagkeresetek 15,4 százalékkal nőttek. Bár a bérnövekedés üteme lassult, az infláció is mérséklődött az elmúlt időszakban.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az alapkamatot nem változtatta, ám az egynapos betéti eszköz kamatát 100 bázisponttal 16 százalékra csökkentette.
A szankciók nem hatottak számottevően Moszkva kőolajból származó bevételeire, a jelenlegi politikai környezet azonban nem engedi meg a Nyugatnak sem a lazítást, sem a szigorítást. A helyzet igazi nyertesei a mosodaországok lettek, a legnagyobb vesztese pedig Európa versenyképessége.
A Makronóm Intézet legfrissebb prognózisa szerint a magyar gazdaság teljesítménye az idei évben 0,7, míg jövőre 3,6 százalékkal növekedhet. Ez 2023-ra az előző negyedéves előrejelzésnél 0,1 százalékponttal rosszabb, míg 2024-re 0,4 százalékponttal kedvezőbb előrejelzést jelent. A háború és a szankciók, az uniós források csúszása, az energiapiaci folyamatok és az ipar teljesítménye lefelé mutató kockázatot jelentenek, különösen az idei év vonatkozásában.
A 2010-es éveket a fejlett gazdaságokban az alacsony infláció és az alacsony kamatkörnyezet kombinációja jellemezte. A jegybankok – szemben a mai időszakkal – eszköztáruk minden elemét arra használták, hogy támogassák az aggregált keresletet, így a pénzromlás üteme tartósan elérje az inflációs célt. A koronavírus-járvány megjelenése és főként az energiaválság végképp lezárták ezt a korszakot, és több jel is arra utal, hogy ez az „aranykor” már nem tér vissza, a gazdasági szereplőknek pedig be kell rendezkedniük a magasabb kamatok és magasabb infláció időszakára. Ezen gazdasági korszakváltásra reagál Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkében.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
