A Fitch Ratings változatlanul befektetésre ajánlja hazánkat, a kilátást pedig stabilra javította, azaz Magyarország pozitív visszaigazolást kapott a hitelminősítőtől.
Németország a francia atomenergiára szorul, mivel a szélerőművek termelése visszaesett, az utolsó német atomerőművek pedig 2023 áprilisában leálltak. Franciaország rekordmagas nukleáris termeléssel látja el részben Németországot, amelynek szélcsendes időszakokban importálnia kell az áramot. Az energiabiztonság és az emelkedő árak közepette a nukleáris energia kérdése újra előtérbe kerülhet Németországban.
A geopolitikai feszültségek közepette az Európai Unió tagállamai éppen egy közös, 500 milliárd eurós védelmi alap létrehozásáról tárgyalnak. Az ambiciózus terv nemcsak az EU katonai képességeinek megerősítését célozza, de egyfajta válasz is arra a biztonságpolitikai dilemmára, amelyet Donald Trump visszatérése okoz.
Az Egyesült Királyság súlyosan alábecsüli az ellenséges államoktól és bűnszervezetektől érkező kiberfenyegetések mértékét – figyelmeztetett Richard Horne, a brit kiberbiztonsági központ vezetője.
Kína csak a második legnagyobb importőr, a korona maradt az Egyesült Államok fején. Tavaly Németország állt a harmadik helyen, az első tíz helyezett importjának az összértéke 12,4 ezermilliárd dollárt tett ki. Jó étvágya volt a versenyzőknek.
Joachim Nagel szerint az alkotmányos adósságlimit alapjaiban jó dolog, most azonban nincs más lehetőség, mint parlamenti kétharmaddal módosítani rajta. A gazdaság padlón, a Trump-féle beígért vámok csak súlyosbítani fogják a helyzetet, hitelfelvétel nélkül tehát még évekig tartó stagnálás várható.
A bitcoin árfolyama nem csupán gazdasági alapelvek szerint mozog, hanem a kereslet-kínálat dinamikája, valamint a piacon zajló spekulációk eredményeként. Mivel a kriptovaluta nem kötődik hagyományos pénzügyi alapokhoz, az árfolyamot főként a befektetők jövőbeni várakozásai, az intézményi belépések és a politikai fejlemények befolyásolják, így a piacon tapasztalható emelkedés nem nyugszik fundamentális alapokon.
Peking iparautomatizálási stratégiája sikeresnek bizonyul, hiszen a kínai gyárak már Németországnál és Japánnál is több robotot alkalmaznak a gyártásban. Az iparban használt robotok aránya várhatóan tovább fog növekedni, Kína pedig a jelenlegi tendenciákat látva pár éven belül az élre törhet.
Dél-Korea elnöke, Jun Szogjul 40 év után először hadiállapotot hirdetett, amit az ellenzék és saját pártja nyomására órákon belül visszavont, politikai válságot és saját pozíciójának megingását okozva. Az ellenzéki Demokrata Párt Jun lemondását követeli, míg a piacok instabilitása miatt a kormány jelentős pénzügyi beavatkozást ígért a helyzet kezelésére.
Három évig bírta a mesterségesen összetákolt, az első pillanattól kezdve egymással semmiben egyet nem értő, egységes gazdaságpolitikai koncepciót felmutatni nyomaiban nem tudó pártokból álló német kormánykoalíció. A kimúlás törvényszerű volt és dicstelen. A romok eltakarítása és a német gazdaság életre keltése már egy új kancellár és kormány dolga lesz.
Egy nappal a kínai félvezetőipart célzó újabb amerikai korlátozások bevezetését követően már meg is érkezett Kína válasza. Peking olyan kritikus nyersanyagokra vetett ki exportkorlátozásokat, mint a gallium, a germánium, az antimon és a grafit.
Angela Merkel döntése, amely Németországot eltérítette az atomenergia útjáról, mára a politikai és gazdasági viták középpontjává vált. Az ország energiaátállásának története nem csupán a klímacélokról szól, hanem egy olyan geopolitikai sakkjátszmáról is, amelynek következményeit a gazdaság minden szintjén érezhetik.
Franciaország 3,2 ezer milliárd eurós adósságot görget maga előtt. A megemelkedett kamatok és az uralhatatlan politikai gépezet veszélyezteti az ország pénzügyi stabilitását. És most a kormány is bukhat.
Az Európai Központi Bank elnöke szerint a Trump által beígért extravámokat azzal védheti ki az EU, ha elkezd több amerikai terméket importálni. Nesze neked szuverenitás.
A padlón heverő német vállalat eladja részesedését az emberjogi szempontból folyamatos támadások alatt állt hszincsiangi üzemből. A cég gazdasági okokra hivatkozik, úgy tűnik azonban, hogy valójában a kínai társtulajdonos akart megszabadulni a kellemetlenségtől.
Oroszország jemeni férfiakat toboroz az ukrán frontra, ami Moszkva és a Teherán által támogatott húszik közötti kapcsolatok erősödését mutatja. A lépés rávilágít a Kreml külföldi katonai erőforrásokra való támaszkodására és a közel-keleti szövetségek kiépítésére az USA-val való szembenállás érdekében. A konfliktus nemzetközi dimenziói ezzel tovább mélyülnek.
Joe Biden elnöksége ambiciózus gazdaságpolitikai kísérletként indult, amely szakítani akart a neoliberális dogmákkal. Az „American Rescue Plan” és más intézkedések célja a társadalmi egyenlőség és a gazdasági fellendülés volt, ám mindez inflációs válságba torkollott, ami végül politikai bukáshoz vezetett. Hogyan vált a jóléti ígéret átokká, és milyen tanulságok vonhatók le ebből a történetből?
A januárban hivatalba lépő elnök már most jelezte, hogy mélységesen ellenzi a BRICS-országok dedollarizációs ötletelését. Hogy ennek nyomatékot adjon, máris megígérte a 100 százalékos vámokat.
Stephen P. Lynch amerikai befektető azt tervezi, hogy megvásárolja a szabotált Északi Áramlat 2 gázvezetéket, azzal érvelve, hogy az amerikai tulajdonlás stratégiai előnyt jelentene az USA számára az európai energiaellátás és az orosz béketárgyalások terén. Lynch, aki korábban sikeresen navigált az orosz üzleti világban, fillérekért szerezné meg a vezetéket, amelyet 11 milliárd dollárra értékeltek.
Jövőre több tényező is az OPEC+ -kartell megállapodásának összeomlását okozhatja. Egyrészt van egy külső ellenség Donald Trump képében, aki támogatja az amerikai olajipart, amelytől várják a termelés növelését, másrészt pedig egy belső – Kazahsztán.
Kína üzembe helyezte a Meng Hsziang (Álom) nevű mélytengeri fúróhajóját, amely képes 11 ezer méteres mélységbe lehatolni, és az óceáni tudományos kutatástól az olaj- és gázfeltárásig számos funkciót integrál. A hajó a kínai technológiai és tudományos innováció csúcspontja, amely előrelépést jelenthet a mélytengeri erőforrások kiaknázásában. Az év végén első útjára induló vízi járművel Kína erősítheti pozícióját a mélytengeri bányászat területén.
Ukrajna európai szövetségesei küzdenek azért, hogy elegendő fegyverrel lássák el Kijevet. Persze először az elöregedett fegyverektől igyekeztek megszabadulni, majd gyorsan szembejött a valóság: a raktárak kiürültek, és a beszerzésekre már nem elég a pénz, még a sok pénz sem. A The Wall Street Journal megoldásként a dán modellt mutatta be, ami elkésett ötletnek tűnik, mert ehhez is kellenek az ukrán emberek, akik meglehetősen megfogyatkoztak a harcok során.
A világ egyik legnagyobb tengeri szállítmányozással foglalkozó vállalata, a Maersk 2030-ra a flottáját 15-20 százalékban zöldüzemanyagra állítaná át.
Harctéren kipróbált fegyverek – fel fog pörögni az orosz fegyverexport? Egy orosz blogger propagandisztikus cikkben örömködik az orosz fegyverek várható jövőbeli sikerén. Megállapításai túlzóak, de talán érdemes úgy olvasni, hogy a jövendöléseiben meghúzódhat némi racionalitás.
Megerősítette Magyarország államadósságának befektetésre ajánlott besorolását – a Standard and Poor’s-hoz és a Fitch Ratings-hez hasonlóan – a Moody’s is a mai napon közzétett minősítésében, bár negatív kilátások mellett. A három legjelentősebb hitelminősítő jelentései egyaránt nagyfokú bizalmat tükröznek hazánk iránt, köszönhetően annak, hogy a magyar gazdaság stabil és válságálló.
Az USA részesedése a globális közvetlen külföldi tőkebefektetésekből (FDI) 2023-ban rekordalacsony szintre, 14 százalékra csökkent, míg Kínáé 12 százalékra emelkedett. Az amerikai cégek egyre inkább koncentrálnak a belföldi beruházásokra, amit az inflációcsökkentő törvény és a protekcionista politikák is ösztönöznek. A trendek arra utalnak, hogy az USA fokozatosan elmozdul a külföldi tőkebefektetésektől a hazai piacok felé.
A globális export versenyét toronymagasan Kína vezeti: 1400 milliárd dollárral húzott el a második helyezett Egyesült Államok előtt.
A javasolt EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás jelentős politikai és gazdasági feszültséget generál az Európai Unióban. Emmanuel Macron francia elnök óvatosan lavíroz a hazai gazdák és a nemzetközi nyomás között. Miközben Németország ettől reméli iparának megmentését, az európai agráriumot sújtó egyenlőtlen versenyfeltételek, valamint a dél-amerikai termékek laza szabályozási normái komoly fenntartásokat szültek, különösen a környezetvédelem és az élelmiszer-biztonság terén.
A német acélipar, élén a ThyssenKrupp Steel Europe-pal, válságos helyzetben van a gyenge kereslet, az olcsó ázsiai import és a magas energiaköltségek miatt, ami több mint 11 ezer munkahely megszüntetéséhez és kapacitáscsökkentéshez vezet. Eközben milliárdos beruházásokkal igyekeznek klímabarát technológiákra váltani. A szakszervezetek élesen bírálják a terveket, amelyek szerintük veszélyeztetik a munkahelyeket és Németország ipari jövőjét.
A német gazdaság azonnal kiemelkedne a sírgödörből, ha a törvényhozás alkotmányt módosítana, és a kormány végre képes lenne gigahiteleket felvenni. Az adósságfék nevében rejlő lényege immár pusztító akadállyá vált, a feladat tehát adott az új német kabinet előtt.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
