Ahogy a világ geopolitikai erőviszonyai változnak, a bitcoin új szerepet kaphat: az arany helyett jegybanki tartatlékeszközként, vagy annak kiegészítőjeként is megjelenhet. El Salvador és az USA példái megmutatják, hogyan formálhatja a kriptovaluta a gazdasági stratégiákat.
Az amerikai vállalatok óriási készleteket halmoznak fel a kínai termékekből, hogy ideig-óráig kihúzzák magukat a Trump-féle beígért büntetővámok negatív hatásai alól. Kínában közben cégre szabottan kezdték el megtámadni az amerikai üzleti érdekeltségeket. Pánikintézkedések és megelőző csapások.
A német gazdaságot régóta a precizitás és a stabilitás mintapéldájaként emlegetik. Azonban az elmúlt években a kihívások mértéke példátlanul megnőtt, miközben a világ harmadik legnagyobb gazdaságának működési modellje alapjaiban rendült meg. Mit hozhat a jövő Németországnak, ha a megrögzött mértékletesség, a nemzetközi verseny és a belpolitikai turbulenciák egyaránt szorongatják?
Egy torz képet alkotva a 2022-es dániai választási kampányban a szarvasmarha és a sertés a mezőgazdaság éghajlati lábnyomának szimbólumává vált, és ez nem kímélte sem a hagyományos, sem az ökológiai gazdaságokat. Most Dánia lenne az első ország, amely megadóztatná az állatok metánkibocsátását.
Míg Kína egy gigantikus, 3,5 milliárd dolláros kikötőt adott át Peruban az APEC-csúcsot kihasználva, Biden néhány Black Hawk helikoptert ajánlott fel az országnak. A történet jól megvilágítja, hogy az amerikai vezetés változatlanul nem érti, miért annyira sikeres Peking a globális beruházások területén, és miért bukott meg az USA gyarmatosító gazdaságpolitikája.
A Bloomberg alapos elemzést tett közzé arról, hogyan is működik az árnyékflotta. Az elemzők éveken át vizsgálták a feketén működő hajóhad tevékenységét, sőt annak egyik legnagyobb fészkébe, a Dél-kínai-tenger és a Malaka-szoros közötti vizekre is elmerészkedtek. Rámutattak, hogy egy óriási illegális hálózatról van szó, amelynek megregulázása ugyan számos nehézségbe ütközik, de mielőbb kívánatos lenne, mivel komoly kockázatokkal fenyeget.
A bakui COP29 klímacsúcs – rekordhosszúságú tárgyalások után – végre új klímafinanszírozási célt tűzött ki, amely évi 300 milliárd dollárt ígér a fejlődő országoknak. Bár ez a korábbi vállalások háromszorosa, a delegáltak többsége elégtelennek tartja, és a globális dél képviselői szerint ennyiből nem lehet hatékonyan szembenézni az éghajlatváltozás kihívásaival. Az eredmény felemás: fontos lépés, de nem a várt áttörés.
A német autóipari válság a beszállítókra is tragikus csapást mér. A vállalatok zsinórban jelentik be a létszámleépítést, legutóbb a Bosch tudatta az elkerülhetetlent.
Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának jemeni szakértői kutatással bizonyítják, hogy a jemeni gerillacsoportok a hajótársaságoktól védelmi „útdíjat” szednek. E szerint a húszi lázadók évente 2 milliárd dollárt zsarolnak ki a flottatulajdonosoktól, hogy ne támadják meg hajóikat a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben.
A világot ma két meghatározó trend formálja: az új technológiák gyors fejlődése és a geopolitikai instabilitás fokozódása. Ezek egyre inkább összekapcsolódnak, a vállalatok pedig kénytelenek alkalmazkodni az egyre kiszámíthatatlanabb környezethez.
A vármegyék közötti különbségek csökkentek, a keleti és a déli vármegyék fejlettségi szintje érdemben növekedett.
A pénzügyi nehézségekkel küzdő svéd akkumulátorgyártó, a Northvolt csődvédelmet kért az USA -ban. A cég csütörtök este bejelentette, hogy az amerikai csődtörvény alapján szerkezetátalakítási eljárást indított. A vállalatnak jelenleg 5,8 milliárd dolláros adóssága van. Ezzel a lépéssel reményeik szerint új finanszírozási forrásokhoz férhetnek hozzá.
Miközben a gázárak emelkednek, a politikusok tagadják, hogy a hideg tél kihívásokat jelenthet.
Ismét kézzelfogható eredményekkel bővült a magyar–kazah stratégiai együttműködés: hét újabb megállapodás született vállalkozásfejlesztési, mezőgazdasági, digitalizációs és tudományos területeken – jelentette ki Varga Mihály a magyar–kazah üzleti kerekasztalt követően Budapesten. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: elkötelezettek vagyunk a gazdasági semlegesség mellett, amely lehetővé teszi a magyar cégek terjeszkedését mind a nyugati, mind pedig a keleti piacokon.
A Makronóm Intézet EPU indexe az elmúlt 2 hónapban kedvezőtlenül alakult, mivel a nemzetközi kamatdöntések, illetve az amerikai választás körüli bizonytalanság nyomán a turbulens pénzpiaci környezet, illetve a költségvetési hiány alakulásának hatására romlottak a hazai kilátások, így a bizonytalanság is több mint másfélszerese a sokéves átlagnak.
A gazdag OECD-országokba irányuló legális migráció 2023-ban rekordot döntött: 6,5 millió ember érkezett, ami fellendítette a gazdaságokat, különösen a munkaerőpiacot és az inflációs válságból való kilábalást. A trend ugyanakkor politikai feszültségeket keltett, mivel sok választó az illegális migrációra és a menedékkérők számának növekedésére összpontosít. Ezért több ország, köztük Kanada és az Egyesült Királyság is szigorított a migrációs szabályokon.
Kína. A világ második legnagyobb gazdasága, egyre növekvő katonai erő, és a globális politika megkerülhetetlen szereplője. De vajon milyen célokat követ az ENSZ-ben, a világ legnagyobb nemzetközi szervezetében? A szavazásai mögött meghúzódó motivációk és stratégiák feltárása lenyűgöző utazást ígér a nemzetközi diplomácia útvesztőiben.
Az ötödik Eurázsia Fórumot tartották Budapesten november 21-én, a Magyar Nemzeti Bank közreműködésével. Az eseményen az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB) alelnöke a multilaterális fejlesztési bankok fontosságát emelte ki, a kazah és kínai küldöttek pedig a globális kihívásokkal szembeni közös fellépés fontosságát hangsúlyozták.
“A politika lényege az ütemérzék, kis országként pedig nem mulaszthatunk el egyetlen fontos ütemet sem” – mondta Orbán Viktor az Eurázsia Fórum nyitóünnepségén. A miniszterelnök rávilágított, hogy Európa elbizonytalanodott és a változások vesztesévé vált. Az eurázsiai együttműködés azonban új lehetőségeket kínál, amelyek kiaknázása által újra meglovagolhatjuk az átrendeződés hullámait.
Csúszhat Európa legnagyobb lítiumprojektje a szerbiai Jadar-völgyben, mivel helyi közösségek környezeti aggályok miatt tiltakoznak a Rio Tinto bányászati tervei ellen. A projekt az EU lítiumigényének 17 százalékát fedezné, és 1,1 millió elektromos autóhoz elegendő alapanyagot biztosítana, így kulcsfontosságú az energetikai átállás és a német autóipar számára.
„Kína és Európa együttműködése a nagy átalakulás korában” címmel rendezett magas szintű nemzetközi szimpóziumot a magyar–kínai és az európai–kínai diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulója alkalmából a budapesti Café Gerbeaud-ban november 20-án az Eurázsia Központ (Neumann János Egyetem) és a sanghaji Fudan Egyetem.
Ausztria megnyitja az utat Bulgária és Románia előtt a teljes körű schengeni hozzáféréshez, vagyis Bécs várhatóan lemond a két országból érkezők szárazföldi határellenőrzésének megszüntetésére vonatkozó vétójáról. Igaz még a Geert Wilders-féle holland kormány megnehezítheti a schengeni tagsághoz vezető utat.
Az egész világ lázasan töpreng, milyen hatása lesz az új elnök által beígért extravámoknak a kereskedelemre, és az új vámháborúk valóban kivégzik-e a globalizációt. A Bloomberg Economics vezető közgazdásza szerint nem a vég, csupán egy olyan átrendeződési játszma kezdődik, ahol az USA saját magának már nem oszt lapot.
Az autonóm járművek korszaka már nem is igazán technológiai kihívások előtt áll, helyzetüket inkább a politikai érdekek, a szabályozási akadályok és az etikai kérdések árnyékolják be. Donald Trump és Elon Musk együttműködése most új lendületet adhat e járművek szabályozási környezetének, de ez az út is tele van kanyarral és buktatókkal.
Novemberben megszületett a 10 milliomodik elektromos autó Kínában. Az ottani eladások már most túlszárnyalták a 2023-mas számokat, szakértők szerint pedig a kínai EV-k felívelése a globális piacon sem fog megállni – vámok ide vagy oda –, mivel hatékonyságukat tekintve jócskán lekörözték nemzetközi versenytársaikat.
A G20-ak vezetői két napra Brazíliában gyűltek össze, ahol változatlanul a gázai és ukrajnai háborúk voltak a középpontban. Közös nyilatkozatban sürgették emellett az éghajlatváltozás és a fejlesztés terén való együttműködést, kiegészítve a szegénység elleni globális küzdelemmel. A riói csúcstalálkozó Lula da Silva brazil elnök előzetes terveivel ellentétben különös hangsúlyt fektetett a geopolitikai feszültségek kezelésére, felkészülve egyben Trump visszatérésére is.
A februári választások izgalma után az új kormánypártnak villámgyorsan koalíciót kell létrehoznia, aztán egy nagy levegőt véve meg kell reformálnia a legnagyobb tabunak számító alkotmányos adósságféket. Tetszik vagy sem, elfogytak a lehetőségek.
A gúnyolódás középpontjába került az egyik amerikai üzletlánc döntése, miszerint visszahívnak 80 ezer font, azaz 36 ezer kilogramm vajat, mivel a termék csomagolásán nem tüntettek fel egy lényeges összetevőt.
Amíg a világ politikai vezetői egyre inkább figyelmen kívül hagyják a globális kereskedelmi szabályokat, a nemzetközi gazdasági rendszer alapjai megroppanni látszanak. De mi vár ránk, ha ez a tendencia folytatódik? Vajon az Egyesült Államok képes lesz megőrizni vezető szerepét a világkereskedelemben, vagy a világgazdaság újra a „mindenki magáért” modelljébe csúszik vissza?
Teljes a kétségbeesés Európában a Trump által beígért exporttarifák miatt. De ne azt nézd, te mit tehetsz a vámok ellen, hanem azt, mit tehetnek a vámok érted.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
