Az év végéhez közeledve összeszedtük a tíz legolvasottabb cikkünket. A legtöbben azt a cikkünket olvasták, amely arról szólt, hogy ha az EU a fenntarthatósági előírások miatt pénzbüntetéssel próbálkozna az LNG-szállítmányokkal kapcsolatban, akkor egymolekulányi földgázt sem exportálnak Európába.
Az év végéhez közeledve összeszedtük a tíz legolvasottabb cikkünket. A második arról szólt, hogy az Európai Bizottság újabb lépést tett afelé, hogy a háború további támogatásához szükséges pénzt – rendkívüli jogi megoldásokkal és a vétók megkerülésével – az orosz befagyasztott vagyonból teremtse elő. Ez viszont Olaszországnak sem tetszik.
Az év végéhez közeledve összeszedtük a tíz legolvasottabb cikkünket. A harmadik azt taglalja, hogy a régi-új nátriumion-technológia hogyan rajzolhatja át az akkumulátorgyártás geopolitikai térképét.
Az év végéhez közeledve összeszedtük a tíz legolvasottabb cikkünket. A negyedik arról szólt, hogy az Európai Bizottság hogyan próbálta a saját kénye-kedve szerint hajlítani az uniós jogokat.
Az év végéhez közeledve összeszedtük a tíz legolvasottabb cikkünket. Az ötödik egy kétrészes cikksorozat második része volt. Ebben a lengyel hegemón törekvések modern irányait mutattuk be. Érdemes az első részt is olvasni.
Az év végéhez közeledve összeszedtük a tíz legolvasottabb cikkünket. A hatodik arról számolt be, hogy miként bukott el Zelenszkij terve, amely szerint ásványkincsekkel fizetett volna a Nyugat támogatásáért.
Az év végéhez közeledve összeszedtük a tíz legolvasottabb cikkünket. A hetedik azt taglalta, hogy hogyan veszítette el Ukrajna a fölényét az egyetlen olyan szegmensben, amiben a háború eleje óta dominált a háborúban.
Az év végéhez közeledve összeszedtük a tíz legolvasottabb cikkünket. A nyolcadik a CATL új alvázkonstrukciójáról szólt, amellyel a cég bővíteni tudta a modelljeinek a hatótávját és biztonságát.
Az év végéhez közeledve összeszedtük a tíz legolvasottabb cikkünket. A kilencedik az Európai Unió Bíróságának történelmi ítéletéről számolt be, amikor is kártérítés megfizetésére ítélte az Európai Bizottságot. Mutatjuk, miért!
Az év végéhez közeledve összeszedtük a tíz legolvasottabb cikkünket. A tizedik az Epirus védelmi technológiai startup csúcstechnológiás, költséghatékony drónirtó eszközéről szólt, amely az amerikai hadsereg érdeklődését is felkeltette.
A KSH friss adatai szerint szeptemberben az építőipari termelés jelentős lendületet vett, jelezve az ágazat növekedési potenciálját.
Bár a ténylegesen használatba vett lakások száma országosan enyhén, 2,7 százalékkal csökkent, a használatbavételek és az új építési engedélyek számának egyes régiókban bekövetkezett emelkedése némi optimizmust tükröz.
A béke lehetősége stabilabb gazdasági környezetet teremthet, de a tárgyalások kimenetele még képlékeny. A békekötés egyre kézzelfoghatóbb közelsége okán mindenesetre most felvázoltuk azt az öt fontos dolgot, ami a hazai gazdaság számára viszonylag gyors és kedvező változást hozna.
Erős hónappal zárta a múlt évet a turizmus ágazat, a vendégek száma az előző év azonos időszakával összevetve 11, míg a vendégéjszakáké 8,4 százalékkal emelkedett.
A termékkülkereskedelmi mérleg 2024 novemberében érdemben romlott, azonban annak jelentős többlete így is fennmaradt, 742 millió eurót tett ki. A romlásban az játszott szerepet, hogy amíg az export euróban számított értéke 3,5 százalékkal elmaradt a megelőző évi szintjétől, addig az import 2,3 százalékkal meghaladta azt.
Az év végén összegyűjtöttük 2024 legfontosabb nemzetközi gazdaságpolitikai és geopolitikai történéseit. Főkent azokra a fókuszáltunk, amelyek jelentősen formálták a globális és a magyar gazdaságot. Írásunkban felvillantjuk a 2025-ös esztendőben várható mérföldköveket is.
A bank elemzői idén is eleresztették a fantáziájukat, és meghökkentő jóslatokat tettek közzé, ahogy írják: „jóslataik nem éppen hírek és nem éppen valósak – legalábbis még nem”. Bár maguk sem tudják biztosan, hogy mely történetek mozgatják majd a világgazdaságot a következő évben, de ezzel is emlékeztetik a befektetőket, hogy mérlegeljenek minden lehetséges kimenetet, beleértve azokat is, amelyek első látásra hihetetlennek tűnnek.
A magyar gazdaság jövője számos nagyberuházásra és infrastrukturális fejlesztésre épül, amelyek már 2025-ben érezhető hatással lehetnek a GDP-re. Mit jelent mindez az üzleti szektornak, és hogyan járul hozzá a lakossági beruházások felfutása a gazdaság fejlődéséhez?
