Az amerikai nyomásgyakorlás eszközei – vámok, vízummegvonások, szankciók – egyre kevésbé gazdasági célokat szolgálnak, sokkal inkább politikai fegyverként jelennek meg. A módszer azonban több országban is visszaüt, így a multipoláris világrend kialakulásához járulhat hozzá.
India az ukrajnai háború árnyékában jelentős olajmegtakarítást könyvelhetett el az orosz importjával – ám Donald Trump 50 százalékos vámja lenullázhatja a nyereséget és átrajzolhatja a globális energiabiztonság térképét.
Brazíliára 50 százalékos vámot vetett ki Trump, hogy befolyásolja a barátja, Jair Bolsonaro exelnök elleni büntetőeljárást. Annak ellenére, hogy a Fehér Ház vegytisztán politikai fegyverként használja a kereskedelmet, a büntetésre válaszul a brazil kormány tényleg megvonhatja a vállát.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin néhány nap múlva Alaszkában ülnek tárgyalóasztalhoz, hogy megvitassák az ukrajnai háború befejezésének feltételeit. A háttérben sok kompromisszum, Zelenszkij ellenkezése, egy kereskedelmi válság és az újraformálódó globális erőegyensúly húzódik. A tét nemcsak a háború lezárása, hanem Washington geopolitikai befolyásának jövője is.
Vámháború, politikai bosszú, diplomáciai dühöngés – Lula nem tárgyal Trumppal, amíg az amerikai elnök a „megalázás nyelvén” beszél. A brazil elnök szerint eljött az idő, hogy országa felnőttként tekintsen önmagára, és más kereskedelmi szövetségeket építsen az Egyesült Államokon kívül.
„Éjfél van!!!” – harsogta Trump a közösségi médiában, miközben a világ lélegzet-visszafojtva figyelte, hogyan robban a vámbomba. A tarolás ezúttal globális, a vesztesek listája pedig hosszú – és köztük van Amerika is.
Brazília és az Egyesült Államok kapcsolata újabb mélypontra jutott, miután Donald Trump vámokkal fenyegette meg Latin-Amerika legnagyobb gazdaságát. Lula elnök kemény hangon vágott vissza, a szuverenitás védelméről és a dollártól való függetlenedésről beszélt – miközben kilátásba helyezte a viszonosság elvén alapuló megtorlást is.
