Trump Londonba látogatott, hogy az acélvámokról, valamint technológiai, energiaipari és pénzügyi beruházásokról tárgyaljon Starmerrel. A megbeszélések felemás eredménnyel zárultak – annak ellenére, hogy az amerikai elnök pompás fogadtatásban részesült a Windsor-kastélyban.
Donald Trump mától 50 százalékos vámokat vetett ki az acélra és az alumíniumra. A döntés tovább eszkalálhatja a kereskedelmi háborút, miközben Washington és Peking között folynak a tárgyalások a végső rendezésről. A két ország vezetője még a héten megbeszéléseket tartana.
Az egymással szembeni vámok kölcsönös enyhítését jelentette be Donald Trump és Keir Starmer. A még pontosításokra szoruló megállapodás értelmében a brit autó- és acélipar, illetve az amerikai marhahús- és etanoltermelők is engedményeket kapnak. Trump vámhadjárata óta ez az első sikeres vámegyezmény, ami további hasonlókat vetíthet előre.
Az elnököt nem érdekli az Európai Bizottság javaslata az ipari termékek nullaszázalékos vámtarifáiról. Ragaszkodik ahhoz, hogy az EU 350 milliárd dollárért vásároljon energiát az Egyesült Államoktól. És lejárt az idő.
Donald Trump a múlt héten alaposan felkavarta a világgazdaságot, amikor globálisan 10 százalékos alapvámot és országonként eltérő mértékű további illetékeket vezetett be. Egyes kereskedelmi partnerek nem késlekedtek a válaszcsapással, van azonban olyan is, amely tanácstalanul áll a helyzet előtt.
Az európai bosszúvámok bejelentésére Trump bosszú-bosszúvámokkal válaszol. Célkeresztben az EU-s szeszes italok, amelyekre az elnök 200 százalékos vámokat ígért, amennyiben Brüsszel nem hagyja békén az amerikai whiskyt.
A március 12-én életbe lépő acél- és alumíniumvámok jelentik majd a kezdetét az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi háborúnak. Van kiút, de Brüsszel egyelőre nem találja.
Trump elnök beváltotta újabb fenyegetését, és 25 százalékos vámot vetett ki minden, az Egyesült Államokba érkező acélszállítmányra. Az eddigi stratégiáját látva nem biztos, hogy ez így is marad.
