Az űrben létesített adatközpontok korlátlan napenergiát és ingyenes hűtést ígérnek, a világűr fizikai tulajdonságai azonban épp azokat az előnyöket kérdőjelezik meg, amelyekre az egész elképzelés épül.
A mesterséges intelligencia terjedése soha nem látott adatközpont-építési hullámot indított el, amelynek egyik legnagyobb korlátja az energia- és hűtési igény. Kína most egy víz alatti adatközponttal kísérletezik Sanghaj partjainál, ahol a természetes hűtés csökkenti a működési költségeket és a szárazföldi terhelést. A technológia ígéretes, de a korrózió, a karbantartás és a tengeri élővilágra gyakorolt hatásai miatt számos aggály jelent meg az új technológiával kapcsolatban.
Az Oracle és a Bloom Energy partnersége a Project Jupiter nevű óriási adatközpont építése során alapjaiban írja felül a mesterséges intelligencia energiaellátási szokásait. A hálózattól független üzemanyagcellás technológia lehet a jövő zöldenergia megoldása.
Az USA brutális előnyt épített ki: több mint nyolcszor annyi adatközpontja van, mint a második helyezett Németországnak.
Az adatközpontok rohamos terjedésével a megújulókra épülő infrastruktúrák nem tudnak lépést tartani. Ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk az üvegházhatású gázok kibocsátását, többek között a rugalmas fogyasztás, a helyi tiszta források, az új tárolási technológiák, az energiaelszámolás szabályainak teljes újragondolására és ágazati reformokra lenne szükség.
Elképesztő mennyiséget: az Egyesült Államok vezeti a listát, ott a teljes energiafogyasztás 8,9 százalékát az adatközpontok viszik el.
Egy nevadai akku-újrahasznosító cég MI-adatközpontokat lát el tiszta energiával elektromos autók használt akkumulátoraiból. A vállalat úgy véli, ez lehet a legolcsóbb megoldás a mesterséges intelligencia energiaéhségének csillapítására.
Bár jogos az aggodalom az MI éghajlati hatása miatt, az MIT Technology Review elemzője szerint még nem veszett el minden remény.
A hét ábrája
Az MI hajtotta gazdasági növekedés csak akkor fenntartható, ha a világ lépést tud tartani az áramigényével.
Az Orbital Materials startup mesterséges intelligenciával tervezett szén-dioxid-leválasztási technológiája új fejezetet nyithat a fenntartható adatközpontok történetében.
A Nemzetközi Energiaügynökség új jelentése szerint a mesterséges intelligencia idővel jelentősen csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását, akár nagyobb mértékben is, mint amennyivel az energiafaló adatközpontok fejlesztése növeli azokat. Azonban jelenleg ennek az ellenkezője a jellemző.
Az MI-rendszerek energiaigénye 2030-ra a globális áramfogyasztás 3-4 százalékát is elérheti, miközben egy nagy nyelvi modell betanítása óriási karbonlábnyommal jár.
A légkondicionálók már 2022-ben a világ elektromosáram-igényének 7 százalékát tették ki, és ez az arány csak tovább fog növekedni – figyelmeztet a Nemzetközi Energiaügynökség jelentése. Az éghajlatváltozás miatt egyre melegebb nyarak újabb és újabb légkondicionálók beszerelését teszik szükségessé, ami tovább növeli az energiafelhasználást, ezáltal a bolygó felmelegedését is.
A mesterséges intelligenciára specializálódott adatközpontok jövőre akár 90 TWh energiát is fogyaszthatnak évente, ebből az MI-műveletek önmagukban a teljes energiaigény 40 százalékát tehetik ki. De az MI-vezérlés a szerverfarmokon akár 30 százalékos energiamegtakarítást is hozhat.
A világ vezető techvállalatai soha nem látott mértékben vetik bele magukat a mesterségesintelligencia-fejlesztésekbe: az idén akár 300–320 milliárd dollárt is költhetnek csupán erre a területre. Úgy tűnik azonban, hogy a kínai DeepSeek jelenti a „rést a pajzson”, amely töredékáron hozott létre hasonló képességű MI-modelleket, mint a nyugati óriások.
A Meta főnöke egy atomerőmű üzemeltetőjével akart leszerződni, hogy mesterségesintelligencia-adatközpontjához sok és tiszta energiához jusson. A természet azonban éppen csípős kedvében volt, így a dealből nem lett semmi.
Az adatközpontok – amelyeket gyakran kritizálnak az intenzív energiaigényük miatt – megfelelő elhelyezés esetén a városok fűtési forrássá válhatnak – véli az egyik vezető európai energiaátalakító vállalat vezetője.
Az innováció és a tudomány szerepe kulcsfontosságú a klímaválság kezelésében, de valódi változást csak akkor érhetünk el, ha az új technológiák a gyakorlatban is megvalósulnak.
Ez nem túl jó hír Európára nézve.
A Meta Inc., a Facebook tulajdonosa és a Google úttörő geotermikus projektekkel igyekeznek fedezni adatközpontjaik növekvő energiaigényét. Az előbbi 150 megawattos geotermikus kapacitást épít, míg a Google egy 400 megawattos földhőerőművet tervez Utahban, amely 2026-ban kezdi meg működését. Viszont repesztéses (fracking) eljárást alkalmaznának, ami veszélyes lehet a környezetre.
Tizenhét évvel ezelőtt az „I can has cheezburger?” volt az első olyan netes mém, ami alapjaiban megváltoztatta az internetet. Ám ekkor még feltehetően senki sem gondolt arra, hogy mennyi energiát is fogyaszt majd ez a mém a világ szerverfarmjain az úgynevezett sötét, azaz feleslegesen eltárolt adat formájában.
A legújabb kutatások szerint 2020-hoz képest meredek ütemben, 2050-ig akár kétszeresére nőhet a globális zöldenergia-igény. Ehhez minden szektor hozzátesz majd, főként a nehézipar és a közlekedés villamosítása, valamint a mesterséges intelligencia és más összetett technológiák használatának elterjedése.
Miután a Nemzetközi Energiaügynökség számításai szerint 2030 körül tetőzni fog a világ kőolajfogyasztása, a nagy olajállamok, mint az Egyesült Arab Emírségek vagy Szaúd-Arábia, más iparágakban keresgélik a virágzás jövőbeli zálogát. Úgy tűnik, a technológiai forradalom és a pénzügyi szektor lehetőségei felé fordulnának.
Az az ország, amelyik az adatközpontokat ellenőrzi, irányíthatja a digitális közjavakhoz való hozzáférést, és biztonsági szempontból képes az adatok begyűjtésére, elemzésére és végső soron akár fegyverként való felhasználására is. Emellett az adatközpontok az innovációt is elősegítik. Az adatközpontok üzemeltetése rendkívül energiaigényes, a legnagyobb költséget az elfogyasztott áram jelenti. 2022-ben az adatközpontok 240–500 terawattóra (TWh) villamos […]
Bár a techóriások egy része igyekszik zöldebbé válni, az energiaéhes adatközpontok túl sokat „esznek” ahhoz, hogy ez egyszerűen kivitelezhető legyen.
Az az ország, amelyik az adatközpontokat ellenőrzi, irányíthatja a digitális közjavakhoz való hozzáférést, és biztonsági szempontból képes az adatok begyűjtésére, elemzésére és végső soron akár fegyverként való felhasználására is. Emellett az adatközpontok az innovációt is elősegítik. Lássuk azonban, hogy milyen kihívásokat jelentenek akár a zöldátállás, akár az energiatermelés szempontjából!
A technológiai óriás Project Natick programja kimutatta, hogy a víz alatti adatközpontok kevesebb energiát fogyasztanak, csökkentik a késleltetést és megakadályozzák a hackelést.
