A mesterséges intelligencia terjedése mögött hatalmas fizikai infrastruktúra épül, ám egy virginiai adatközpont-beruházás bukása azt jelzi, hogy az MI-korszak következő kérdése az áram, a víz, a földterület és a társadalmi elfogadtatása lesz.
A Nukleáris Energia Ügynökség (NEA) elemzése alapján a globális atomenergia-kapacitás 2050-ig a háromszorosára nőhet, de ehhez a szektornak először meg kell küzdenie a saját, évtizedek alatt felhalmozódott gyengeségeivel. A jelentés négy forgatókönyve közül csak a legoptimistább hoz igazi zöldáttörést, a többi szerint a folyamat lassabb és kevésbé hatékony lesz.
Az MI-forradalom olyan áraméhséget szabadít el az Egyesült Államokban, amire a hálózat sincs felkészülve. A Goldman Sachs szerint az adatközpontok energiaigénye jövőre több mint a duplájára nőhet, emellett több régióban merülnek fel ellátásbiztonsági kockázatok.
Az Európai Unió 20 milliárd euróból építene MI-gigaközpontokat, hogy felvegye a versenyt Amerikával és Kínával. Csakhogy egyre több szakértő és politikus teszi fel a kellemetlen kérdést: ki fogja használni ezt az óriási számítási kapacitást egy olyan kontinensen, ahol alig létezik MI-technológiai ipar?
Az USA-ban az atomenergia a villamosenergia-termelés mintegy ötödét adja, mégis az ország erősen importfüggő és hatalmas az energiapazarlás a kiégett fűtőelemek terén. Ezt változtatná meg egy új nukleáris szupercampus, amely az MI-adatközpontok növekvő áramigényére építve óriási magántőkét mozgósíthat.
Az Egyesült Államok toronymagasan uralja az adatközpontok világát közel 4200 aktív létesítménnyel, míg Európa nagyjából 3500-zal próbálja kialakítani a saját digitális szuverenitását. Közben Ázsia csendesen, de nagyon is következetesen építkezik.
A homok alatt még mindig bőséges olaj van, de az új nagy üzlet már fölötte épül. Szaúd-Arábia olcsó energiáját a jövőben a mesterséges intelligencia hasznosítja: az épülő adatfarmok a királyság új geopolitikai eszközei lehetnek.
A Reuters szerint az adatközpontok energiaigénye Észak-Európában az ötszörösére is ugorhat 2035-ig. Nálunk 2040-ig mintegy 20 százalékkal emelkedhet az áramigény. Ki tudja szolgálni ezt a mai infrastruktúra?
