A közszolgáltatások finanszírozása egyre nehezebbé válik a fejlett gazdaságokban. A gazdaságpolitikának az állami bevételek növelése mellett oda kell figyelnie arra, hogy az adók ne menjenek a vállalkozói és munkavállalói kedv rovására. A skandináv modell megoldást kínálhat?
A magyar EU-elnökségnek egy több éve húzódó uniós vitát sikerült lezárnia. A létrejövő adóügyi megállapodás a cégeknek egyszerűbb adminisztrációt hozhat, a tagállamoknak pedig nagyobb segítséget jelenthet a gazdaság fehérítésében – jelentette ki Varga Mihály az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácskozása után Brüsszelben.
A mesterséges intelligencia óriási lehetőségeket rejt magában, de aggodalmakat is felvet a munkaerő feleslegessé válása és a növekvő egyenlőtlenségek miatt. Az IMF javasolt egy módszert az MI hatásának enyhítésére: adót kell kivetni a számítógépek áramellátásához szükséges energiatömegek generálása során keletkező szén-dioxid-kibocsátásra.
Az Európai Unión belül 2010 óta Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést, az áfarés mértéke 22-ről 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke 40-ről 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete éves közgyűlésén. A pénzügyminiszter kiemelte: hazánk EU-elnökségi ciklusának fő célja az európai gazdaság versenyképességének megerősítése lesz, amelynek egyik legfontosabb eleme az adókörnyezet.
Egy friss tanulmány szerint Magyarország az előkelő 11. helyet foglalja el a Nemzetközi Adóversenyképességi Index 2023-as rangsorában. Ez azt igyekszik mérni, hogy egy ország adórendszere milyen mértékben tartja be az adópolitika két fontos szempontját, a versenyképességet és a semlegességet.
