2026. február 13. | Mihálovics Zoltán
Repedezik a német jóléti állam mítosza és vele együtt a politikai status quo. A lakosság kétharmada úgy véli, hogy a szociális rendszer a jelenlegi formájában fenntarthatatlan, a CDU/CSU és az SPD pedig arról vitázik, hogy melyiküknek kellene megfizetnie a stagnáló gazdaság árát. A háttérben az AfD erősödése pedig azt jelzi, hogy a jóléti konszenzus megingott. A reform borítékolható, a kérdés csupán az, hogy ki éli túl politikailag.
2025. augusztus 6. | Mihálovics Zoltán
A német rendőrség immár a 22. házkutatást tartotta Petr Bystron, az AfD EP-képviselőjének ingatlanjaiban. A politikus a külföldi útján, republikánus vezetőkkel való találkozója közben értesült a vádakról, amelyek egy megszűnt oroszbarát portállal való kapcsolatáról szólnak. Bystron politikai indíttatású zaklatásnak tartja az akciókat, amelyek során semmilyen bizonyíték nem került elő.
2025. június 19. | Mihálovics Zoltán
Bár az AfD-t hivatalosan szélsőséges pártnak minősítette májusban a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal Németországban, a politikai és jogi feltételek hiánya miatt a betiltása a közeljövőben nem valószínű – a német belpolitika továbbra is megosztott a kérdést illetően.
2025. június 17. | Matus Tibor
Friedrich Merz egyetlen ciklust sem élhet túl a hivatalában, és Franciaország lesz a következő ország, amelyik kilép az EU-ból, ami az unió összeomlásához vezethet – állítja Ian Proud volt brit diplomata.
2025. március 1. | Mihálovics Zoltán
A német választások ugyan nem hoztak meglepetést, de megerősítették a törésvonalakat: a nyugati tartományokban az CDU/CSU, míg keleten az AfD dominált. A fővárosban a kelet–nyugati megosztottság mentén kirajzolódik az egykori fal: a CDU Nyugat-Berlinben, az AfD és a Baloldal Kelet-Berlinben szerepelt erősen.
2025. február 25. | Makronóm
2025. február 24. | Mihálovics Zoltán
A német választásokon a CDU/CSU még soha nem nyert ilyen kis aránnyal, míg az AfD rekordot döntve a második helyre került. Az SPD története legrosszabb eredményét érte el, a részvételi arány viszont rekordot döntött. A koalíciós tárgyalások során a legvalószínűbb a CDU/CSU és az SPD koalíciója.
2025. február 23. | Mihálovics Zoltán
A német választások után a CDU/CSU várhatóan visszatér a hatalomba, míg az AfD minden eddiginél erősebb lehet. Az igazi kérdés a szavazás utáni koalíciós tárgyalások alakulása, amiben a bejutó kisebb pártok száma kulcsfontosságú lehet. Mutatjuk, milyen koalíciós forgatókönyvek jöhetnek!
2025. február 20. | Mihálovics Zoltán
Németország vasárnap előre hozott választásokat tart, miközben az ország mélyen megosztott: a baloldali szavazók az inflációt, az éghajlatváltozást és a lakhatást tartják a legfontosabbnak, míg a centristák és a jobboldaliak inkább a bevándorlást, a gazdasági helyzetet és a közbiztonságot.
2025. február 18. | Ferenc Morasz
Növekszik az Alternative für Deutschland (AfD) népszerűsége Németországban, különösen a fiatalok körében, ami annak is köszönhető, hogy sikeresen használja a közösségi médiát, főként a TikTokot, hogy azon keresztül elérje a kiábrándult fiatalabb szavazókat.
2024. december 25. | Mihálovics Zoltán
Brandenburgban az SPD és a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) koalícióra lépett, hogy elszigeteljék az AfD-t. Türingiában és Szászországban az AfD előretörése miatt nehéz kormányalakítási helyzet alakult ki, ami a mainstream pártok számára komoly kihívást jelent. A német politikai instabilitás Magyarország számára is aggodalomra ad okot, mivel a gazdasági kapcsolatokat befolyásolhatja.
2024. szeptember 24. | Mihálovics Zoltán
A brandenburgi tartományi választáson az SPD szűk győzelmet aratott az AfD előtt, de koalíciós kényszerbe került a radikális baloldali BSW bevonásával. Az AfD és a BSW előretörése a radikális pártok térnyerését jelzi, különösen a fiatalok és a kékgalléros szavazók körében. Ez a trend nemcsak Németországban, hanem egész Európában kihívást jelent a hagyományos pártok számára.
2024. szeptember 6. | Makronóm
A második világháború óta először fordult elő, hogy a politika paletta jobb széléről érkező párt választást nyert Németországban.
2024. szeptember 3. | Mihálovics Zoltán
A második világháború óta először fordult elő, hogy a politika paletta jobb széléről érkező párt nyert választást Németországban. Türingiában az AfD 32,8 százalékkal győzött, míg Szászországban szorosan a CDU mögött végzett 30,6 százalékkal, jelezve a radikális pártok erősödését, különösen a fiatalok körében.
2024. augusztus 3. | Santo Martin
Olaf Scholz kancellár újabb kísérletet tesz az ingatlanválság kezelésére, miközben a német gazdaság épp a stagnálásra, a kormány pedig a megszokottól jóval „kényelmetlenebb” választásra készül.
2024. január 23. | Mihálovics Zoltán
Óriási tüntetések zajlanak szerte Németországban a második legnépszerűbb pártnak számító AfD ellen. A párt politikusai ugyanis megfontolnák azoknak az országban tartózkodó menekülteknek a visszatoloncolását, akik huzamosabb ideje nem voltak képesek beintegrálódni a társadalomba.
2023. október 10. | Mihálovics Zoltán
A bajorországi és hesseni választások eredményei tükrözték a német kormánypártokkal (SPD, Zöldek, FDP) szembeni elégedetlenséget. A jobboldali pártok (CDU, AfD) ezt használták ki, de a választások valódi nyertese mégis a radikális irányvonalat képviselő AfD, amely Bajorországban a harmadik, Hessenben a második helyre futott be. Nagyelemzés a vasárnapi választásokról.
