Meglódulni látszik az uniós bővítés ügye mind a Nyugat-Balkánon, mind a Keleti Partnerség országaiban. Franciaország is engedékenyebbnek tűnik a nyugat-balkáni bővítést illetően, Ukrajna és Moldova pedig a célegyenesbe kerülhet a közeljövőben.
Mivel a túl sok feszültséget érdemes a hálózatban eltárolni, ezért egy francia energiacég támogatja az albán állami szolgáltatót annak érdében, hogy az a megtermelt zöldenergia eltárolását biztosítani tudja. A pénzen kívül know-how-t is visz a Balkánra; a befektetéssel a francia fél befolyást keres a térségben, csakúgy, ahogy a magyar cégek is.
Úgy tűnik, a technológia nemcsak szolgál, hanem önmagát sokszorosítja – a mesterséges intelligencia dolgozik, és azonkívül mostanra már „várandós” is lett. Albánia eközben izgatottan várja a tejfakasztót.
No azért nem egy Ferrarira kell gondolni, hiszen maradjunk mégis csak a Balkánon: egy jó Zastava 750-essel is lehet száguldozni, még ha lassabban is éri el a kívánt sebességet.
Az EU bővítése geopolitikai válaszúthoz érkezett: miközben Brüsszel stratégiai okokból gyorsítaná a Nyugat-Balkán integrációját, a demokratikus normák gyengülése fékezi a folyamatot. Albánia esete rávilágít a dilemmára – a stabilitás ára a jogállamiság visszaszorulása lehet. A döntés Európa és Magyarország biztonsági, gazdasági érdekeit egyaránt érinti.
Albánia szeptemberben a világon elsőként nevezett ki mesterséges intelligenciát miniszteri posztra. Diella feladata a közbeszerzések átláthatóságának biztosítása és a korrupció elleni küzdelem. A kísérlet egyszerre tűnik radikális innovációnak és kockázatos politikai játéknak: vajon valóban áttörést hozhat a digitalizáció a balkáni korrupció elleni harcban, vagy ez csupán egy kommunikációs trükk, amely elfedi a rendszer gyengeségeit?
Albániában a lakosság több mint 80 százaléka pozitívan látja az uniós csatlakozást, míg Szerbiában csak alig minden harmadik ember. A legfrissebb adatok alapján a Nyugat-Balkán országai között látványos különbségek mutatkoznak az EU-hoz való viszonyban, ami komoly kihívás Brüsszelnek.
Albánia miniszterelnöke, Edi Rama egy muszlim miniállam létrehozását tervezi Tiranában a bektási rend számára, a Vatikán mintájára. A cél az iszlám toleráns változatának népszerűsítése saját közigazgatással és területtel. Az enklávé a vallási együttélés modelljeként szolgálna, de a nemzetközi elismerése kérdéses.
A Ron Paul Intézet honlapja tette közzé Timofej Bordacsev írását, aki az Európai Uniót nemes egyszerűséggel a huszadik század második felének Albániájához hasonlította. Enver Hodzsa akkori diktatúrájának legfőbb eredménye az volt, hogy több százezer védművet, bunkert épített fel a határai mentén, az összes szomszédja felé. Bár az írás az oroszok szempontját tükrözi, azért számos tanulsággal szolgálhat.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter május 28-án, kedden hivatalában fogadta Blendi Gonxhját, az albán gazdasági tárca vezetőjét. A felek az egyeztetés keretében áttekintették a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat, továbbá az együttműködés elmélyítésének lehetséges területeit.
