A mesterséges intelligencia a teljes munkaerőpiacot felboríthatja. A legoptimistább forgatókönyv soha nem tapasztalt növekedést ígér, azonban fennáll az aktivitás visszaesésének és a vagyonkoncentrációnak a veszélye. A közgazdászok szerint kontrollálni kell ezt az átalakulást, hogy elkerüljük a katasztrófát.
A mesterséges intelligencia jövőjéről szóló viták leggyakrabban a technológiai kockázatokra vagy az etikai dilemmákra koncentrálnak. Az Anthropic körüli botrány azonban egy sokkal prózaibb tényezőt hozott felszínre: a hatalmat. Amikor egy technológia hadászati stratégiai jelentőségűvé válik, az ellenőrzés nem a fejlesztőké többé. Az atombomba története már megmutatta, hogyan zajlik ez a folyamat.
A legújabb iparági átrendeződések rávilágítanak arra, hogy a globális technológiai szektor és a nemzetbiztonsági érdekek egybeolvadása visszafordíthatatlan fázisba lépett.
A Microsoft és az Anthropic kényelmetlen egyezsége teljesen átrajzolhatja az irodai szoftverek piacát. A két techóriás lépése ugyan kölcsönös előnyökön alapul, ám hamar ádáz harccá fajulhat, és ez a platformháború a hazai munkaerőpiacra és a vállalatokra is jelentős hatással lesz.
Az Anthropic nemes egyszerűséggel beperelte a Pentagont, Pete Hegseth védelmi minisztert és még pár szövetségi szervezetet, amiért nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánították. Az egykor agyonsztárolt MI-cég nem enged az elveiből.
Ki dönt arról, mire használható egy mesterséges intelligencia? A fejlesztő magánvállalat, amely etikai kockázatot lát, vagy az állam, amely a nemzetbiztonságra hivatkozik? Az Anthropic és a Trump-kormányzat összecsapása döbbenetes választ adott: Washington saját, eddig agyonsztárolt beszállítóját minősítette hivatalosan kockázati tényezőnek.
Az év első Fintech Világa–adásán a stúdióban ott volt a két Sparks-kiadványból a második, az MI-fókuszú Fintech Sparks. Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója és Siklós Bence, a Peak tanácsadója ezúttal arról beszélgettek, hogy mit mutatott meg 2025 az MI-piacról. Kik a nyertesek, a vesztesek, és miért érezzük úgy, hogy „ez az év nem egy volt, hanem legalább három”.
A hagyományos amerikai fegyvergyártók eleve dominálják a globális piacot, az ukrajnai háború óta bekövetkezett fegyverkezési robbanás pedig minden eddiginél nagyobb bevételt termel a vállalatoknak. A háttérben azonban ugrásra készen várnak a fiatal trónkövetelő techcégek, amelyek most már nemcsak egy szeletet akarnak a tortából, hanem az egész tortát. Kitört a háború a Pentagon 1000 milliárdos költségvetéséért.
Az Anthropic techvállalat milliókat költött nyomtatott könyvek beszkennelésére, hogy azok segítségével fejlessze a Claude nevű mesterséges intelligenciát.
Európa technológiai szuverenitásáért indított harcában az MI-infrastruktúra lett az új frontvonal. Az Nvidia támogatásával nagy ívű tervek születnek, de az amerikai óriások árnyékában az uniós álmok megvalósítása továbbra is nehéz, ha nincs elég pénz.
A mesterséges intelligencia értelmiségi munkahelyek millióit törölheti el, megnövelve a munkanélküliséget, hosszú távon akár a demokratikus berendezkedést is fenyegetve. Erre figyelmeztet Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója, aki szerint ezt a folyamatot nem hirtelen lefékezni, hanem megzabolázni kell.
A vállalat állítása szerint komplex, több lépésből álló problémákat is megold a modell, sőt önállóan dolgozik akár egy egész napon át.
Az Anthropic új modellje ritkán, de szélsőségesen reagálhat, ha veszélyben érzi magát – és ez az eset nem egyedi.
