Trump egyetlen mondata pillanatok alatt újra káoszossá tette a nemzetközi diskurzust. Noha semmiféle valós politikai tartalom nem állt mögötte, mégis pontosan rámutatott arra, amit a világ nem akar tudomásul venni: a globális struktúra már bipoláris. Ennek ellenére a G2 eszméje mégsem valósulhat meg.
Hszi Csin-ping APEC-csúcsra küldött szövege egy feszesen megkomponált geopolitikai üzenetet tartalmaz, Kína nem csupán a régió motorja akar lenni, hanem fokozatosan az Egyesült Államok helyére kíván lépni a globális intézményrendszerben. Az elnök minden mondata a világrend újradefiniálásának az előszava volt.
A dél-koreai csúcstalálkozó több lesz, mint diplomáciai esemény. Az amerikai és a kínai elnök megegyezése vagy annak hiánya meghatározza, hogy a világ a pragmatikus együttműködés vagy az új hidegháború felé sodródik-e. Az előjelek mindenesetre okot adnak a bizakodásra.
Míg Kína egy gigantikus, 3,5 milliárd dolláros kikötőt adott át Peruban az APEC-csúcsot kihasználva, Biden néhány Black Hawk helikoptert ajánlott fel az országnak. A történet jól megvilágítja, hogy az amerikai vezetés változatlanul nem érti, miért annyira sikeres Peking a globális beruházások területén, és miért bukott meg az USA gyarmatosító gazdaságpolitikája.
Utoljára találkozott egymással személyesen a kínai elnök és Joe Biden. Beszélgetésüknek egyetlen igazi célja volt: Peking a vörös vonalakra akarta felhívni Donald Trump figyelmét.
Az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségek továbbra is gazdasági vonalak mentén törik meg Ázsiát, súlyosbítva a protekcionizmus felé mutató globális tendenciát. Ázsiában három multilaterális struktúra verseng a geopolitikai befolyásért.
