Decemberben az elemzői várakozásoknál magasabban, 4,6 százalékon alakult az éves áremelkedési ütem, miközben havi bázison 0,5 százalékkal nőttek az árak. A tavalyi éves infláció ezzel az adattal összességében 3,7 százalékot tett ki, vagyis éves átlagban a jegybanki toleranciasávon belül maradt. Viszonyításképpen: az elemzői konszenzus 2024 elején még 5 százalékhoz közeli éves áremelkedést jósolt.
Júliusban az infláció a várakozásoknak megfelelően alakult, az éves ráta 4,1 százalékot tett ki, miközben havi bázison 0,7 százalékkal emelkedtek az árak. A szolgáltatások és az üzemanyagárak növekedése húzta felfelé a rátát. Idén éves átlagban 4,2 százalékot tehet ki az infláció, ami jövőre 3,5 százalékra lassulhat.
Júniusban az infláció éves szinten csak 3,7 százalékkal nőtt, míg havi alapon stagnált, így a jegybanki toleranciasávon belül maradt. Az élelmiszerárak havi alapon 0,3 százalékkal csökkentek is, amit a mezőgazdasági termés javulása és az alapanyagárak mérséklődése okozott. A járműüzemanyagok ára havi alapon mérséklődött júniusban. A 2024-es év átlagában várhatóan 4,3 százalékot tehet ki az áremelkedés üteme.
Az elmúlt évek inflációs időszakában olyan fogalmak kerültek előtérbe, mint a „kapzsinfláció” (greedflation), ahol az áremelkedés mögött a vállalatok növekvő profitrátája áll, nem pedig a költségek növekedése. Megjelent a „zsugorfláció” (shrinkflation) néven említett jelenség is, amikor a termékek kisebb kiszerelésben kerülnek forgalomba változatlan áron. A harmadik új fogalom pedig a „gagyinfláció” (cheapflation), amikor a termék összetétele romlik, vagy olcsóbb alapanyagokkal helyettesítik a drágábbakat.
A Mol bejelentette, hogy szombattól, azaz május 4-től ismét olcsóbb lesz a benzin. A kormány üdvözölte a vállalat bejelentését.
Egy friss kutatás szerint a lakosság 82 százaléka találkozott már olyan termékkel, amelynek nem az árát növelték, hanem a kiszerelését csökkentették. A megkérdezettek kétharmada hallott már az élelmiszer-kereskedőket érintő tájékoztatási kötelezettségről, amely felhívja a figyelmet az „összement” termékekre. Az idősebbek és a jobb anyagi helyzetben lévők figyelmesebbek e téren – derül ki a Reacty Digital felméréséből.
Az infláció februárban minimálisan tovább lassult 3,7 százalékra, amely így kedvezőbb, mint az elemzői várakozások. Habár a következő hónapokban kismértékben emelkedhet, 2024-ben éves átlagban 4,9 százalék lehet az infláció. Jövőre 4,2 százalékra lassulhat az áremelkedési ütem, miközben a jegybank 3 százalékos célját jövő nyáron érheti el.
2022-ben az infláció elszabadulása világjelenség volt. Csak kevés országnak sikerült megfékeznie az áremelkedések hirtelen növekedését. Magyarország is azon szerencsés államok közé tartozik, akinek viszonylag sikerült.
Míg a 2008-as világgazdasági válságot követően a cégek árazási stratégiája az alacsonyabb árakon, ezáltal az úgynevezett költségérzékeny vásárlók megtartásán alapult, az utóbbi pár évben inkább az árrés növelése lépett a gazdaságpolitikájuk előterébe, még akkor is, ha ez kevesebb eladást jelent. A vezetők bevallják, hogy manapság többször emelik az árakat, és ezt addig tervezik tenni, ameddig csak lehet. Az eredmény? Még nagyobb infláció.
A reálkeresetek szeptemberben már 1,7 százalékkal emelkedtek, ám a KSH friss adatai még nem mutatják a lakossági fogyasztás növekedését. Ehhez a hitelkamatok további csökkenésére és bátrabb fogyasztási hozzáállásra lenne szükség, amit az év végi hajrá meghozhat.
Az ipari termelői árak éves és havi alapon is csökkentek. A mérsékeltebb világpiaci energiaárak lassan a vállalkozásoknál is megjelennek: a feldolgozóiparban akad olyan ágazat, ahol 10 százalékot meghaladva mérséklődtek az árak. Ez azt vetíti előre, hogy tovább csökkenhet az infláció.
Az árfigyelő rendszer és a központi árletörő intézkedések működnek: az elmúlt hónapokban nemcsak lelassult az árak növekedése, hanem a legtöbb alapélelmiszer ellenértéke kimondottan csökkent. Ez derül ki a Makronóm Intézet hét különböző élelmiszerboltban – szeptember második felében – újra elvégzett felméréséből. Néhány kivétellel, jellemzően 5–25 százalékkal mérséklődött a vizsgált élelmiszerek átlagára június óta, különösen a tejtermékek, a zöldségek-gyümölcsök és a tojás ellenértéke esett.
A 2022-es évben a magyar üzemanyagárak jelentős emelkedést mutattak, amelynek csak egy részét magyarázta a forint árfolyamának gyengülése. A legnagyobb hatást az üzemanyagár-stop megszűnése okozta, ami a múltban hozott pozitív intézkedés következményeként jelent meg.
Németországban a magas infláció miatt a döner kebab árai is meredeken emelkedtek, a gyorsétkezdékben már 9 eurót is elkérhetnek érte, és a jövőben további drágulás várható az ellátási keresztmetszetek szűkössége és a magasabb személyi költségek miatt.
Az Amerikai Jegybank megszakította a 15 hónapos, összesen 500 bázispontos kamatemelési sorozatát, hogy értékelni tudja az eddigi lépések gazdaságra gyakorolt hatásait. Ennek ellenére a Fed fenntartja a további kamatemelések lehetőségét, amennyiben a gazdasági adatok ezt indokolttá teszik. A döntést az inflációs nyomás és a fogyasztói árindex (CPI) alakulása is befolyásolta, amelyek szerint továbbra is szükség van árszabályozásra, így nem lehet kizárni, hogy a kamatemelési szokás a jövőben folytatódni fog.
Magyarországon először a Makronóm írt arról, hogy az infláció növekedése hátterében nagyrészt az extraprofit emelése húzódik, emiatt is indokolt az intézkedés, miszerint ezeknek anagy nyerteseknek is be kell szállniuk a közteherviselésbe.
