arany – makronom.eu
2025. április 30., szerda

Száhel-övezet: a mi nyersanyagunk, a mi nyereségünk! 

2025. január 17. | Páczi Zsolt

A Száhel-övezetben uralkodó katonai junták egyre keményebben lépnek fel a nagy nyugati bányavállalatokkal szemben. Jogi korlátozások és vezérigazgatói letartóztatások fenyegetik a legnagyobb nyugati vállalatokat. Eközben a kínai és az orosz partnerek előtt új lehetőségek nyílnak a térségben. 

Az arany ára az egekben, panaszkodnak a kínai ékszerboltok  

2024. november 4. | Matus Tibor

A befektetési arany szárnyal a világpiacon, az ára október végéig 2754 dollárra emelkedett unciánként (88,5 dollár/gramm). Mindez ahhoz vezetett, hogy az aranytermékek kínai kiskereskedelmi ára is grammonként 800 jüan (112 dollár) fölé emelkedett. Az ékszerboltok kénytelenek bezárni, mert a kínai fogyasztók ennyit már nem szánnak erre, miközben eddig hagyományosan sok aranyat (főleg ékszert, nem befektetési fémet) vásároltak.

Oroszország és Kína vásárolta a legtöbb aranyat az elmúlt évtizedben 

2024. augusztus 28. | Mihálovics Zoltán

Az elmúlt évtizedben az orosz és a kínai jegybank növelte legdinamikusabban az aranytartalékát, így globálisan már az ötödik, illetve hatodik legnagyobb mennyiséget tudhatják magukénak. Moszkva és Peking szándékai mögött a tartalékaik dollártól való diverzifikációja húzódik meg. Ugyanez, bár kisebb mértékben, más olyan, főként a globális délhez tartozó állam esetében is megfigyelhető, mint India és Törökország.

A Bretton Woods-i rendszer vége a mai napig kísért minket 

2024. augusztus 15. | Matus Tibor

1971-ben a Bretton Woods-i rendszert felváltotta a fedezetlen pénzen alapuló gazdaság. Azóta válságos utakon jár a világgazdaság és a helyzet egyre inkább reformokért kiált. Lássuk, milyen trendek vették kezdetüket az új pénzügyi rendszer bevezetése óta és mik voltak ezek hatásai hosszú távon. 

A dollár- és euróbankjegyek még mindig szállingóznak Oroszországba 

2024. augusztus 13. | Makronóm

Továbbra is milliárdos értékben áramlanak a dollár- és euróbankjegyek Oroszországba, annak ellenére, hogy a háborús szankciós csomagok keretében az USA és az EU is felfüggesztette a készpénzexportját. Az elmúlt időszakban tapasztalt forgalom leginkább nemesfémekhez, illetve Moszkva keleti szövetségeseihez köthető. 

A kínaiak a nyugati luxuscikkek helyett inkább aranyra költenek 

2024. június 1. | Matus Tibor

A kínai fogyasztók érzékelik a gazdaságukban rejlő kockázatokat, elkerülik a külföldi luxusmárkákat, a prémium importált brandek helyett inkább az olcsóbb hazai felé fordulnak. Viszont hiába a gazdasági bizonytalanság, a kínaiak aranyvásárlása pörög, ami rekordmagasságba emelte az árakat.

Mibe érdemes fektetni 2024-ben? 

2024. január 10. | Makronóm

A kamatlábak várhatóan alacsonyabb szintre süllyednek majd, miután az infláció mérséklődni kezdett. Így a befektetők újra a részvény- és árupiac felé fordulhatnak. A magánbefektetők számára izgalmas év következik. Azt, hogy potenciálisan milyen területen érdemes befektetni, ebből a cikkünkből tudhatja meg. 

Miért vásárol Kína titokban orosz aranyat? 

2023. december 3. | Matus Tibor

Már magában a felvetésben két állítás van elrejtve: az egyik, hogy az orosz aranybányászat megtalálta a megoldást a nyugati szankciókra, a másik pedig, hogy valamiért Kína növeli az aranytartalékait, de ezzel nem szeretné borzolni a kedélyeket.

Az arany oda megy, ahol a pénz van – erősödnek a keleti országok 

2023. október 30. | Matus Tibor

Az átalakuló világgazdasági és globális rendben nem csak a gazdasági, demográfiai és katonai súlypont tolódik el. Az arany áramlásában is láthatunk egy nyugatról keletre való eltolódást, igaz a régi mondás: „az arany oda megy, ahol a pénz van”.

Visszatekintés: a pénzügyi tűzvihar éve volt 2022

2023. július 29. | Makronóm

2022-ben a geopolitikai kockázatok és a magas infláció komoly kihívások elé állították a befektetőket. Míg az arany relatív biztonságot nyújtott, az ingatlanok és kriptovaluták nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.