A Nature-ben megjelent friss tanulmány szerint 11 százalékkal nagyobb gleccsertömeg-veszteség várható a globális felmelegedés miatt, ez pedig felborítja nemcsak a Himalája vagy a sarkvidékek, de az Alpok (így részben Nyugat-Magyarország és a Duna) vízháztartását is a következő évtizedekben.
Egy új Nature-tanulmány szerint a klímaváltozás évente 143 milliárd dollár kárt okoz, de a kibocsátások 65 százalékáért a leggazdagabb egytized felel, szemben a legszegényebb 50 százalék mindössze 10 százalékával.
A vízhiány okozta kihívások együttműködéssel, innovációval, stratégiai tervezéssel, valamint a magyar vízügyi szakértelem hozzájárulásával megoldhatók – jelentette ki a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) vezérigazgatója.
A világ lakosságának kétharmadát érintő problémákról és lehetséges válaszokról egyeztetnek a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség által működtetett Aszálymegelőző Intézet március 5-i brüsszeli rendezvényén.
A Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem friss kutatása szerint a globális hőmérséklet emelkedése – a közhiedelemmel ellentétben – nem gyorsult az elmúlt évtizedekben. Bár a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbak, ezek nem feltétlenül jelzik bolygónk fokozódó felmelegedését.
A világ szárazföldi felszínének közel fele ma már szárazságtól sújtott aszályos földnek minősül, és egy új kutatás szerint ezek a területek felgyorsítják a saját növekedésüket.
Csökkenő terméshozamokhoz és a növények erősödő sérülékenységéhez vezet az emelkedő globális átlaghőmérséklet, a csapadék változékonysága és a hasonló időjárási anomáliák – derül ki a Capgemini tanácsadó cég minap közzétett tanulmányából. Az agrárszektor digitalizációja enyhítheti ezeket a veszélyeket, ám 2050-re a növények termesztésére alkalmas területek 10 százaléka válik alkalmatlanná a termelésre, ha nem változtatunk.
Az egész világon egyre gyakoribbá válnak a hirtelen aszályok, amelyek akár pár hét alatt is bekövetkezhetnek. A „hagyományos” szárazság viszont különösen súlyos helyzetet teremt a Földközi-tenger térségében, mindenekelőtt Spanyolországban és Portugáliában. A szakemberek jóslata szerint az Ibériai-félsziget déli része néhány évtizeden belül elsivatagosodik.
November 15-én 124 teherhajó torlódott fel a Panama-csatornánál, ugyanis a zsiliprendszer üzemeltetőinek takarékoskodniuk kell az édesvízzel. A világkereskedelem egyik legfontosabb útvonalán a forgalom lényegében leállt. A hajók aukción vesznek részt, ahol fizethetnek az előrekerülésért . Volt nap, amikor 4 millió dollárt szedtek be úgynevezett „sorkikerülő díjként”.
A tudósok szerint a szén-dioxid-szint emelkedéséből adódó zöldítő hatás már elmúlt. A növények növekedése csökkent, ami összefügg a globális felmelegedéssel, a levegő csökkenő nedvességtartalmával.
Németország egyik legfontosabb szállítási útvonalának vízszintje annyira lecsökkent, hogy az már nagyon komolyan veszélyezteti az ipari termelést. A GDP fél százaléka forog kockán, azzal pedig senki nem szeret lutrizni.
A világ egyes területein szaporodnak az árvizek, máshol szárazság fenyeget, és mindezt egyre inkább a legújabb El Niño ciklus számlájára írják. Az időjárási anomáliák élelmiszerhiányt és áramszünetek láncreakcióját is kiválthatja, amely megzavarhatja az ellátási láncokat és felszíthatja az inflációt. Az időjárási jelenség ezt megelőzően is ezermilliárd dolláros károkat okozott a világgazdaságnak és félő, hogy ez most sem lesz másképp.
A tavalyi aszály egész Európában pusztított. Hazánk is megszenvedte a csapadék hiányát, ami nemcsak a magyar gazdaság teljesítményét fogta vissza, de az élelmiszer-inflációt is érezhetően növelte. Ezentúl 2022-ben Brüsszel pénzvisszatartó politikája jelentősen gyengítette a forintot.
A Klímapolitikai Intézet elemzője szerint a jövőben az öntözés önmagában már nem lesz megoldás a szárazságra és az aszálykárokra.
